Helyreállítás Magyarországi Pártja


 

Habena Imperium Coniunctio Spes Obsisto Sepelio

Habena
Kormányozni
Imperium
Uralkodni
Coniunctio
Egyesíteni
Spes
Reményt adni
Obsisto
Szembeszállni
Sepelio
Végetvetni
 
"Roberto Saggini, egy kis papírgyár irodavezetője, negyvenhét éves őszülő, határozottan jóvágású férfi, éjjel kettőkor megállt a kocsijával egy presszó előtt - még nyitva találta.
- Egy perc, s itt vagyok - mondta a mellette ülő lánynak. Szép lány volt, piros ajka úgy tündökölt a neonfényben, mint valami őrült, megrészegedett virág.
Több kocsi parkolt a bejárat előtt, kissé arrább kellett hát megállni. Langyos, tavaszszagú május este volt. Az utcák kihaltak.
A férfi bement a presszóba, csak cigarettát vett, s már igyekezett is vissza. Ahogy kifordult az ajtón, fenyegető kiáltozást hallott.
A szemközti házakból? Vagy az egyik mellékutcából? Vagy a föld alól, az aszfalt alól bújtak elő elvetemült, gonosz lények? Két, három, öt, hét árnyalak tűnt fel a sötétben; a kocsi felé rohantak, ahányan voltak, annyi felől.
-Üsd! Üsd az öreget!"
 
/Dino Buzzatti: Hajtóvadászat öregekre/
 
Többféle igazság van, sőt nagyon sokféle: mindenkinek a magáé. A baj ott kezdődik, amikor valaki megpróbál MÁS fejével gondolkodni, miközben a magáét is kénytelen a nyakán hagyni. Ha a tetejébe ez a "más" egy absztrakció, a valóságban nem létező, csak a gondolkodást megkönnyítő elvont fogalom, olyan, mint a "nép", "társadalom", "magyarok", etc, a dolog életveszélyessé válik. Rengeteg zavar, következetlenség, majd a valóságtól való teljes eltávolodás származik belőle. Kitelepítések, munkatáborok, haláltáborok - ezzel egyidőben államilag szabályozott közösülés, csecsemőgyárak, emberszaporítás. Ha a jog, amely a "társadalom védelmét" tekinti elsődleges feladatának, és a társadalomra jelentett veszélyt helyezi a büntető törvénykezés fókuszába, következetes volna, a legsúlyosabb büntetéssel a gondatlan bűnelkövetőket sújtaná, tudniillik AZOKBÓL VAN A LEGTÖBB, ergo annak a cselekedetnek a legnagyobb a társadalomra való veszélyessége. A legsúlyosabb adók az öregeket, rokkantakat, betegeket terhelnék, éppúgy, mint most a fizetésképtelen adófizetőket és adósokat terhelő késedelmi kamat és büntetések. Az intézkedéseknek a bevételeken túli áldásos következménye e társadalmi csoportok nagyságának ugrásszerű csökkenése volna, hasonlóan a szovjet bábáskodás mellett regnáló Nur Mohamed Taraki egykori afgán állami és pártvezető tevékenységének eredményéhez, aki, nem tudván egyik napról a másikra felszámolni az analfabétizmust, lebombáztatta az írástudatlanok lakta falvakat, és a statisztikák egyből megjavultak. Az ún. "gyermektelenségi adó" ebbe a körbe illeszkedik. Nincs tekintettel egyéni sorsokra, sőt, egyéni tragédiákra -nagyon sok ember, megkockáztatom, a nők túlnyomó többsége tragédiaként éli meg a gyermektelenséget, és mindent boldogan megtenne, sokszor meg is tesz, beleértve a legsúlyosabb anyagi áldozatokat is, hogy gyereke születhessen-, nincs tekintettel a népesség megoszlására, az intézkedés várható hatásaira, Ratkó Anna egykori szövőnő, majd egészségügyi miniszter hatvan évvel ezelőtti gondolatait másolva abban az illúzióban fogant, hogy a társadalom elöregedése EZZEL megállítható, és a nyugellátás folyamatossága biztosíthatóvá válik. Büntetni, büntetni, büntetni. Hogy lelőjem a poént: egy társadalom nem akkor indul növekedésnek, ha a legszigorúbb büntetéssel sújtják, aki nem akar /EZ a javaslat arról is, aki NEM TUD, vagy NINCS ERRE LEHETŐSÉGE, ezt vélelmezi/ szaporodni, hanem akkor, ha az emberek OLYAN JÖVŐKÉPET LÁTNAK MAGUK ELŐTT, amitől kedvük kerekedik hozzá.
 
A magyar munkaképes lakosság e pillanatban dolgozókra és ingyenélőkre oszlik. Az abszurd az, hogy átlag alatti képességekkel vagy iskolázottsággal ma jobban megéri ingyenélőnek lenni, mint dolgozónak, s mivel EZ A TÖRVÉNY a differenciált kezelés érdekében a kisujját meg nem mozdítja /a pártállam SZAVAZÓKBAN gondolkodik, nem működő struktúrákban/, a büntetőadó sem ezt a réteget fogja sújtani. Felelős, de tevékeny ember vagy tovább tűr majd gyermektelenül, vagy fogja magát, és elköltözik külföldre.
Azt pedig, hogy azok fogják az országot eltartani húsz-harminc év múlva, akik most is a népességnövekedési statisztikák élén állnának, ha nem volna a teljes magyar lakosság ál-emberi jogokra hivatkozva uniformizáltan nyilvántartva, csak lesheti a jogalkotó.
 
2010.09. 14.

 

Who knows, who cares for me?

A mi igazságunk nem a jobboldal vagy a baloldal igazsága!

 

 

A mi igazságunk, a PRÉDA igazsága!

"Viribus unitis" egyesült erővel

Politika-társadalom-ember | A hazugság messze eljuttat, de vissza sohasem. (közmondás)

Vallás-hit-filozófia | "Csak egy hősiesség van a világon: olyannak látjuk a világot, amilyen és szeretjük." (Romain Rolland)

Élet-lélek-gondolat | Amit nem fog kezed, szád hiába várja. (közmondás)

Írások

Kommentek:

Archív-írások 1