Megpróbálom mindazt, amit eddig írtam a mai magyar politikáról, tisztán, világosan és sallangmentesen még egyszer összefoglalni. Mintha a nagyközönségnek beszélnék, nem csupán néhány embernek itt a facebookon.
Önöket egyszerűen félrevezették. Félrevezették, akármelyik oldalon állnak is. Nem ugyanúgy vezették félre, de ez a lényegen nem változtat.
Minden szó, amit a politikusaik kiejtettek a szájukon, kezdve pártjaik nevétől, hazugság. Nem azért hazugság, mert nem felel meg valamiféle "valóságnak", hanem azért hazugság, mert nem az, amit ugyanazokról a szavakról gondolnak. Javítson ki, kedves Olvasó: amit ugyanazokról a szavakról VÉLHETŐEN gondolnak. Miért vélhetően? Azért, mert NEM AZT CSINÁLJÁK, MINT AMIT MONDANAK. Még e tekintetben a mai miniszterelnök volt a legőszintébb. Ő meg is mondta. "Ne azt figyeljétek, amit beszélek, hanem azt, amit csinálok." Hogy ez cinizmus és arcpirító semmibevétele saját választóinak? Hát persze, hogy az. Hiszen akkor, amikor a pártjára voksoltak, még nem csinálhatott kormányfőként semmit. Még nem volt hatalom a kezében. Még csak BESZÉLT.
Gondoljanak vissza a 2010-et megelőző nyolc évre. A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége hatalomgyakorlására. Nem, nem uralmára, kedves Olvasó. Az uralomhoz sokkal, de sokkal több kell. Uralomban a 2006-os eseményeknek még a gondolata sem vetődhet fel. Ne értsenek félre: se pro, se kontra. Sem elkövetői, sem rendfenntartói oldalról. Az a bohózat sem, ami utána következett. Tegnap olvastam, hogy valaki EGYETLEN üveget hajított rendőrökre, és három évet kapott érte. Nem égő Molotov-koktélt hajított, nem féltéglát, nem utcakövet. Utóbbiak semmit nem kaptak. Vagy ha kaptak, visszavonták. Ismét javítson ki, kedves Olvasó: de, kaptak. Glóriát a fejük fölé, az Alaptörvény illusztrációjaként megörökítve. Ők voltak a leszúrt angyal.
Az a bizonyos nyolc év. Magukat szocialistának nevező nagytőkések kormányzást helyettesítő marakodása. Nem, még csak nem is nagytőkéseké, hiszen többségében nem üzletemberekről, legföljebb alkalmi befektetőkről van szó, hanem "liberális" szemléletű párthiénáké. Szocialista az, aki a szocializmus híve, és annak elveit vallja. Szocializmus pedig az a gazdasági-társadalmi rendszer, amelyben a termelő eszközök köztulajdonban vannak, és az egész társadalom jólétét szolgálják. Ha nekem nem hisznek, nézzenek utána valamelyik lexikonban vagy az Idegen szavak szótárában. És akkor tekintsen mélyen magába, kedves Olvasó, különösen akkor, ha szimpatizál vele: szocialista a Magyar Szocialista Párt?
Szabad (volt) a Szabad Demokraták Szövetsége? Demokrata? Szövetség? Ha senki nem meri, akarja vagy tudja megmondani Önöknek: az a szabadság, amit Önök közül a legtöbben szabadságnak gondolnak, nem létezik. A szabad akarat is, amire a vallás hivatkozik, hol úgy, hogy tagadja, hol úgy, hogy igenli, csak annyi, mint amit Schopenhauer mondott róla: szabad akarni. A szabadság a felismert szükségszerűség. Ha ez így túl bonyolult volna: a szabadság a korlátok felismerése. Azé a téré, amelyben mozoghatunk. Nem azé az EMBER ÁLTAL kijelölt téré, hanem azé az ISTEN által kijelölt téré. De legyen "természet", ha az "Isten" szó bántja a fülüket. E tekintetben, egykutya.
Demokrata a demokrácia híve. A "demokrácia" azt jelenti: népuralom. 2010-et megelőzően Ön azt érezte, hogy - mint a "nép" tagja - uralkodik? Hiszen senki nem uralkodott. Senki, az ég egy adta világon.
És végül a "szövetség". Szövetségesek úgy viselkednek egymással, ahogy a "szabad demokraták" viselkedtek? Ha ezt már elfelejtették volna: ma is van valami, amit "szövetség"-nek hívnak, részben ugyanazok az emberek. Kint voltak ez év október 23-án, a rendezvényükön? Nézték a televízióban? Olvassák vagy hallgatják NAPI SZINTEN a véleményüket EGYMÁSRÓL? Ez volna a szövetség, kedves Olvasók?
Velük - úgymond - "szemben" áll a "jobboldal" két meghatározó pártja. Megint egy - ráadásul dupla - "szövetség": a Fiatal Demokraták Szövetsége - Magyar Polgári Szövetség és a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Hogy fiatalok-e az ötven-hatvanéves nagypapák, ne nekem kelljen eldönteni. Bár mindenki annyi idős, amennyinek érzi magát, mondja a közhely. EGYKOR azonban - amikor a pártjukat megalapították - tényleg fiatalok voltak. És - talán - TÉNYLEG demokraták. Vagyis - ismét csak "talán" - tényleg hittek abban, amit demokráciának neveztek. Többségük legalábbis. Vagy némelyikük. Ha csak tíz igaz embert találok, nem pusztítom el Szodomát és Gomorrát, ígérte az Úr Ábrahámnak. De nem talált.
Ma már ugyanúgy nem demokraták, mint ahogy fiatalok sem. És nem is szövetségesek. Nem riválisok, de nem szövetségesek. A szövetség EGYENRANGÚ felek között köttetett egyezség, amelyben a felek AZUTÁN IS egyenrangúak maradnak. Olvassák el, ha van hozzá türelmük, a Fidesz- MPSZ Alapszabályát, különös tekintettel a "határoz", "dönt" szavakra. Írják be a keresőbe, ha másként nem megy. Még segítek is. "Az Országos Választmány a Szövetség információs, egyeztető és döntéshozó fóruma." Ez a fórum "tagjai legalább kétharmadának támogató szavazatával az általa meghatározott körben és időtartamra, a Szövetség tagjai, a helyi szervezetek, a választókerületi szervezetek, a területi választmányok és a tagozatok számára kötelező érvényű döntések meghozatalára hatalmazhatja fel az Országos Elnökséget és a Szövetség Elnökét." Fel is hatalmazza, kedves Olvasó.
Miért van e pártszövetség nevében a megkettőzött "szövetség" szó? Azért, mert nem egyetlen párt, hanem KÉT párt: a Fidesz és a KDNP, azaz Kereszténydemokrata Néppárt. Arra a kérdésre, hogy e másik "szövetség" tagjai egyenrangúak-e egymással, vagy sem, biztos vagyok, hogy nem kell válaszolnom. A KDNP tulajdonképpen NINCS IS. Papíron van, gyakorlatban nincs. Vezető pozícióiban idegenlégiósok és kollaboránsok ülnek, tagsága egy részét szintén ők alkotják. Szava sincs, még annyi sem, mint a Curzio Malaparte által Krisztusnak nevezett állatoknak.
A Jobbik. Nem "jobb", kedves Olvasó. Nem "jobb". A "jobboldal" szigorúan véve monarchistákat és a klérust jelentené, mai használatában a közép- és felső társadalmi osztályokat. Pontosan azokat, akiket e párt TÁMAD. "Szélső"-nek - amit a nevük elé ragasztottak - éppen szélső, de nem jobb, hanem - BAL. Bal, amint azt Tamás Gáspár Miklós évekkel ezelőtt reménytelenül próbálta bevinni a köztudatba. Pusztába kiáltott szó volt, ahogy annyi más is.
És másképpen sem jobb. Emberellenes szervezet nem lehet jobb. Olyan szervezet, amely pusztán születés alapján diszkriminál, nem lehet jobb. Az előítélet sohasem jobb semminél. Tudják, hogy én nem szeretem se a "jó", se a "rossz" szavakat használni, ezért: sohasem CÉLSZERŰ. Nem visz sehová. Csak akadályoz, legfőképp azt, aki él vele. A többit meg - így vagy úgy - igyekszik ELPUSZTÍTANI. Még azt is megkockáztatom, hogy a szándék nem ez. De ez a VÉGEREDMÉNY. Ennek az útnak MINDIG ez a végállomása. Gondoljon csak a történelemre, kedves Olvasó.
Ha most azt várják tőlem, hogy a programokról beszéljek, hiába várnak. Programok ugyanis nincsenek, csak SZAVAK. Szavak és betűk. És szándékok, e szavak és betűk mögött. Nagyon egyszerű, bár több lépcsős egyeztetésről van szó. Egyeztetni kell a párt (a párt tagsága, különös tekintettel a vezetőkre és befolyásosokra) érdekeit a támogatók érdekeivel. Ezután mindezeket egyeztetni kell a közvélemény-kutatások ("nemzeti konzultációk") valószínűsítette, a választók minél nagyobb többségére (de legalább ötvenegy százalékára) vonatkoztatott elvárásokkal. Azokkal a SZAVAKKAL, amelyek az Önök fülének kedvesen csengenek. Más szempont nincs. Hiszen nem az a fontos, amit mondunk, hanem, amit majd csinálunk. Hasonló módszerekkel bármikor meg fogjuk magyarázni. Pavlov kutyájának is elég volt megszólaltatni a csengőt. Egy idő után étel sem kellett hozzá.
Ha valaki, akkor én tisztelem az Önök véleményét. Senkit nem akarok meggyőzni, senkivel nem akarok vitatkozni. Nem is erről van szó. Arról van szó, és ezt kellene végre-valahára megérteni, hogy amit Önöknek a politikusaik mondanak, az kizárólag az Önök feltételezett gondolatainak a visszaszajkózása, kizárólag azért, hogy megnyerjék a választásokat. Bárkit is hallgatnak a jelenleg Önök által ismert politikusok közül. Bárkit. Szándékokról szó nincs. A "baloldal" nem baloldal, a "jobboldal" nem jobboldal, senki nem demokrata, senki nincs szövetségben senkivel, legfeljebb kollegiális viszonyban. Eljátsszák Önöknek a haragot, a szenvedélyt - jól-rosszul, lásd Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont -, és ezt Önök közül nagyon sokan elhiszik nekik. Mert valamiben hinniük kell, gondolják. És tényleg hinniük kell, csak azt, amiben LEHET is, nem mutatják meg Önöknek. Nem azért nem mutatják meg, mert senki nem akarja, hanem azért nem, mert akiknek a kezében a média összpontosul, valami teljesen mást akarnak megmutatni. Ha "bal"- ha "jobboldali" média.
Még csak hülyének sem nézik Önöket. Önök nekik egy szám. Egészen pontosan az "egyes" szám. Ami a többi egyessel összerakva kiadhat egy hatalmi esélyt. Önök semmi más e pillanatban. És semmi más nem is lesznek, ameddig ezt az írást csak elolvassák, aztán elfelejtik.
Ők NEM AZ ÖNÖK ÁLMAIT AKARJÁK MEGVALÓSÍTANI, HANEM A SAJÁT ÁLMAIKAT. És ezek az álmok legkevésbé sem szólnak ideákról. Legkevésbé sem szólnak közjóról, vagy Magyarországról. Ezek az álmok még saját pártjukról is csak annyiban szólnak, amennyiben az látszik az egzisztenciájuk megalapozójának. Ha nem így volna, nem volna annyi renegát. Nem áramlana folyamatosan a kisebb-nagyobb "politikusok" tömege egyik - kvázi "ellenséges" - pártból a másikba és vissza. Nem válna annyi "baloldali" egyik pillanatról a másikra "jobboldalivá", ateista vallásossá, internacionalista nacionalistává.
Szó nincs róla, hogy az Önök álmai, legyenek bármifélék is, nem "jók". Nem őszinték. Hogy ÖNÖK nem őszintén akarják, amit mondanak. De ne gondolják, hogy a mostani politikusaik is ugyanilyenek. Ha szeretnék Magyarországot méltó helyén látni a világban, ne gondolják, hogy a politikusaik azért szajkózzák vissza ugyanezeket, mert ez életük fő célja. Ha polgári életet szeretnének, ne gondolják, hogy a pártjuk azért lett "polgári", mert az addig magukat liberálisként meghatározók egyik percről a másikra megvilágosodtak. Ha ki akarnak lábalni a nyomasztó szegénységből, ne gondolják, hogy az a varázsszó, hogy "szocialista", ki fogja Önöket onnét segíteni. Ha európai értékrendet és politizálást szeretnének, európai módon működő gazdasággal, ne gondolják, hogy azokat, akik szavakban szintén ezt akarják, és tehetnének is valamit ennek érdekében, kizárólag ez mozgatja.
E pillanatban Magyarországon a középmezőny aljáig terjedően egyetlen szervezet van, amelyik azt mondja, amit gondol. Egyetlenegy szervezet van, amelyikben Önök azt mondhatják, amit gondolnak. Egyetlen szervezet van, amelyik mind a kétféle - horizontális, egymás mellett álláson alapuló - és vertikális, egymás fölé rendezettségen alapuló kollektivizmust EGYSZERRE képes megvalósítani. Egyetlen szervezet van, amelyik gondolatokat, tapasztalatokat egyeztet érdekekkel, és nem fordítva. Egyetlen szervezet van, amelyik mögött kidolgozott, a történelmi gyakorlattal egyeztetett teória áll, és nem pénzéhség. Nem is lehet, mert a pénz, mint kizárólagos cél, soha fel nem merült, és nem is fog felmerülni. Más a lelke, hogy a régi Orbán Viktort idézzem.
Egyetlen szervezet van, amelyik nem hazudik Önöknek: a Helyreállítás Magyarországi Pártja.
2013.11.21.