"Én vagyok én, te vagy te, / ki a szerelmesebb: én, vagy te?" Aktualizálva a mostani slágertémára: ki a terroristább, én vagy te? Még egyszer és utoljára az aktuális Közel-Keleti konfliktusról. Nem akartam volna, de miután volt szerencsém megpillantani egy Hamász kiirtását szorgalmazó bejegyzést, mégis megírom.
Képzeljük el, hogy a környező szlávok (morvák-szlovákok, szerbek, horvátok, szlovének) úgy döntenek, hogy Magyarország tulajdonképpen az övék, hisz a honfoglalás előtt ők birtokolták. Képzeljük el azt is, hogy ezek után, túlerőben lévén, Magyarország teljes lakosságát egy 2500 négyzetkilométeres területre, az ország jelenlegi területének az egynegyvened (!) részére zsúfolják. A mai, nagyjából száz fő/négyzetkilométeres népsűrűség négyezer fő/négyzetkilométerre növekedne. Majd képzeljük el, hogy az egészet fallal körülveszik, a szárazföldi határokat és a légteret kizárólag ők ellenőrzik. Lélek az ajtón se be, se ki. Sőt árú se, gyógyszer se. A munkanélküliség felugrik nyolcvan-kilencven százalékra, fizetni bármiért a megszállók pénzével, mondjuk kunával vagy dinárral kell. Hát valahogy így néz ki Gáza. Volt persze rettenetesebb gettó is a történelemben, például a varsói, ahol századannyi helyre volt harmadannyi ember zsúfolva. Mit csináltak, hogy életben maradjanak? Kiszökdöstek, csempészalagutakat ástak, és azon hoztak be élelmet, és bizony, fegyvereket is. Nem sokat, de épp elég kellemetlenséget tudtak vele okozni. Aztán egyszer csak fellázadtak. Ha Hitler annak idején nem etnikai alapú háborút indít, többek között saját lakossága ellen, teljesen másképp alakulhatott volna a történelem, legalábbis rövidtávon. Ha nincs zsidóüldözés, a zsidók éppoly lelkesen harcoltak volna Németország oldalán, ahogy huszonöt évvel korábban is harcoltak. Ha nincs szlávüldözés, az a lelkesedés, amivel kezdetben a németeket például Ukrajnában fogadták, nem váltott volna át oly villámsebességgel partizánháborúba. Ha a spártaiak annak idején legalább annyi szabadságot adnak a helótáknak, foglyoknak nevezett földműves akhájoknak, mint Athén a metoikoszoknak, együttlakó betelepült idegeneknek, megspórolták volna a messzéniai háborúkat (helótalázadásokat), és Athénhoz hasonlóan művészetekkel, kereskedelemmel, egyszóval az élettel foglalkozhattak volna az örökös hadban állás helyett. Ha a búrok annak idején Dél-Afrikában...és hol van már Hitler, hol vannak a spártaiak, hol van már a búr hatalom?
A palesztinok terroristák. De a zsidók is terroristák voltak, ugyanolyan okokból. Az összes híres izraeli vezető terroristaként kezdte. "Hát gyerünk, fiúk, ne várjunk sokat, / metéljük körül az angolokat", "Az lesz a jó, az lesz a csuda, / ha felrobbantjuk Ammant. / Miért jó, miért csuda? / Csak azért, mert csumbalalassza, csumbalalassza-ssza" - énekelték Meháhem parancsnok emberei, a Hágana emberei, az Irgun emberei. Menáhem parancsnok másik neve Begin volt, talán innét ismertebb: ő és néhai megboldogított Szadat egyiptomi elnök kötötték - a Jimmy Carter képviselte Nagy Sátán bábáskodása mellett - a Camp-David-i megállapodást, majd békét. De persze ez jóval a szintén Menáhem parancsnok nevéhez fűződő híres merénylet, a jeruzsálemi Dávid Király Szálló felrobbantása után történt.
Szóval képzeljük el a varsói gettót Izraelbe, annyi különbséggel, hogy a palesztinoknak nem kell napi hatezer emberrel etetniük önszántukból a gázkamrákat. Ja, és nincs téli farkasordító hideg, csak perzselő nyári hőség. Viszont ugyanúgy önrendelkezhetnek, csak az övékét nem Zsidótanácsnak és gettórendőrségnek hívják. Tegye a kezét mindenki a szívére: ő nem akarna kiszabadulni? Van ennek más útja, mint a kiprovokált katonai eszkaláció? Figyelne rájuk bárki, ha csendben maradnának? És most csak a legegyszerűbb arab fejjel gondolkodtam.
Vannak konfliktusok, amelyek mindenkinek az érdekében állnak. Más-más okból, de mindenkinek az érdekében. Ilyen volt itthon 2009. július 4-én a Jobbik tüntetése az Erzsébet téren. A gárdisták odamentek egyenruha nélkül, majd ott helyben átöltöztek - láttam -, hogy megverjék, elvigyék, vagy legalábbis lefújják őket. Vona odament, ugyanezekért. A hatalom brutális, mondhatták, és minden újság róluk írt. A Jobbik nem tisztel se Istent, se embert, mondhatta a hatalom. Látjátok, itt csak az erő segíthet. Ez történik ma a Közel-Keleten. És a háttérről, szokásunk szerint, még egyetlen szót nem ejtettünk. Ma már nem is fogunk. Izgatottan várjuk a híreket.
2012.11.20.