"Miközben a falusi orvos egy 75 éves paraszt bácsi sérült kezét varrta össze, gondolta, beszélget egy kicsit az öreggel. Valahogy Orbán Viktor került szóba.
Az öreg paraszt így szólt: 'Tudja doktor úr, a Viktor egy cölöp-teknős.'
Az orvos nem értette a meghatározást, így megkérdezte az öregembert, hogy mit jelent a 'cölöp-teknős'.
'Hát tudja, amikor az ember egy vidéki földúton haladva meglát egy kerítéshez rögzített cölöpöt, melynek tetején egy teknősbéka egyensúlyoz, az egy cölöp-teknős,' - magyarázta az öreg paraszt.
De mivel látta a doktor arcán, hogy nem érti a dolgot, tovább magyarázott.
'Tudja, doktor úr, a teknős nem került fel oda csak úgy magától, és az egyáltalán nem az ő helye. Valamint fogalma sincs arról, hogy mit csináljon, amíg ott fenn van, mivel sokkal magasabban van, mint amit képességei megengednek. És az ember egyébként is elgondolkozik azon, hogy ki volt az a hülye, aki a teknőst oda feltette.'"
Oly nehezen értenek az emberek meg egyszerű dolgokat. Ez például mindenkinek tetszett. Orbán Viktor, mint teknős a cölöpön. Jó is. Csak arra nem gondol ilyenkor senki, hogy ha ez a teknős lekerül a cölöpről, egy másik teknőst tesznek a helyébe. De erre is született megoldás. Megérkezett a másik állat, a vakond, ami kitúrja a cölöpöt, és ezzel nem kerülhet fel senki sehova. Az egyik kedves hozzászóló megalkotta a szúval keresztezett vakondot is, aki (ami, de itt jelképes ábrázolásról van szó) feltúrta magát a cölöp tetejére. De ilyen vakond nincs. Van az igazi, a nép. Minden porcikájában tökéletes hasonlat, még a kitúrás is áll. Sötétben él, lent a mélyben, fogalma sincs a fenti világról, bár szüksége van rá, mert különben nem kapna levegőt. De ha kidugta a kis orrát, azonnal húz is vissza, mert csak lent érzi jól magát.
Szóval jön a vakond, kitúrja a cölöpöt, és megvalósul Vakondország. Az jobb?
Csakhogy a cölöpöt nem lehet kitúrni. Az összes vakond kicsike ehhez. A vakondok legfeljebb annyit tehetnek, hogy - ha már teknősről volt szó - gúlába rendeződnek, felrakják a teknőst a cölöp tetejére, és mennek is vissza a föld alá.
A cölöp tehát adott, ezzel nem tudunk mit kezdeni. Fogalmazzunk úgy, ha valakinek elég a képszerűségből, hogy ez a természet törvénye. Tetszik, nem tetszik, van. Más kérdés, hogy ki ül a tetején.
És akkor most elárulok a kedves Olvasónak egy hihetetlen dolgot: léteznek másféle állatok is, mint a teknős és a vakond. Például olyanok, amelyek tudnak mászni. Mondjuk, egy macska. Amely előszeretettel cickányfélékre (amilyen a vakond) is vadászik. A vakondot nem eszi meg (azt csak a róka, sün, nyest, gólya és néhány ragadozómadár eszi meg), de megöli. De miért mászik fel a cölöpre? Két okból. Vagy azért, mert egy énekesmadár telepedett rá, amit meg akar fogni, vagy azért, mert menekül valami vagy valaki elől.
Amúgy nem ott a helye.
Cölöpökre madarak szoktak szállni. Főleg közepesek vagy nagyok, ölyvek, sólymok, sasok. Akik (amik, de ez is jelkép) ELEVE MAGASAN ÉS MAGASRA SZÜLETTEK. A cölöp csak pihenő számukra, mert a földön nem érzik jól magukat. Általában nem is onnét vadásznak, hanem a levegőből.
Egyetlen esetben nem ülnek semmiképp a cölöpre, HA AZ FOGLALT. Teszem azt, egy teknős ül rajta, amivel nem tudnak mit kezdeni. A macskával, HA ELÉG NAGYOK HOZZÁ, már tudnak. Ha pedig az összes magas poszt foglalt, akkor...nos, akkor jön a teknősök és a vakondok világa, egy-két macskával.
Ebben próbáljon meg valaki élelmet termeszteni.
2012.09.22.