"Pénz, paripa, fegyver nélkül? - nézett fel a mérnök a szórólapból az állatorvosra. - Ilyenekkel, mint ez? Csupa hideg szín. Az első oldal közepén szedett-vedett társaság, annyiféle ruhában, amennyien vannak. Pocakon kigombolt zakó. Sőt, teljesen kigombolt. Trehány kivitelezés, nulla tervezéssel. Bocsánat, nulla tehetséges tervezéssel. És akkor még a tartalomról nem is beszéltem. Sajnos két mondatot már elolvastam belőle. Épp elég volt annyi.
- Hittel - válaszolta az állatorvos.
A mérnök a fejét csóválta.
- Neked akarok segíteni. Modelleztétek az elképzeléseteket? Tudjátok, hogy mennyi ember kell csak az ötszáz ajánlás két héten belüli beszerzéséhez? Tudjátok, hogy mennyi időt szántok egy-egy választóval való beszélgetésre? Tudjátok, mennyi pénz kell a plakátokra, benzinre, rendezvényekre, aktivistákra, egyebekre? Tudjátok, mennyi anyag, rendezvény, benzin kell akkora ismertséghez, amekkora hoz nektek legalább öt százalékot? Tudjátok, hogy alakulnak a költségek mindezek változásainak a függvényében?
- Hét ügyvéd-jelöltünk van. Pár polgármester. Ismerik őket. És lesz háromszáz milliónk a százhat jelölt után.
- Ugyan - nevetett fel a mérnök. - Te tudod - nézett a nyomdászra -, mennyit ér a háromszáz millió. Még akkor is, ha nem lopják el. Egy óriásplakát havi kihelyezési díja alapáron huszonötezer forint. Két hónapra ötven. Tizenkilenc megyére durván egymillió. EGYETLEN plakát per megye. És akkor még nem számoltam a kivitelezést, kiszállítást, felhelyezést. Nem számoltam az ÁFÁ-t, ami a pénzedet kevesebb, mint négyötödöli. A háromszáz milliód - nem akarok most számolgatni - még kétszáznegyvenet sem ér. És ezek még csak a plakátok. Hadd ne folytassam. De hagyjuk ezt a témát. A hét ügyvéddel kitörölheted a feneked. Nem hét ügyvédet kell(ene) nézned, hanem AZ EGÉSZET. Globálisan. Az egész struktúrát. Te ugye listás helyre pályázol. Ahhoz hozni kell az öt százalékot. Arról most szintén nem beszélünk, hogy messze nem mindegy, hányadik vagy a listán, ha egyáltalán felvesznek rá. Mármost ez az öt százalék... nem fogunk belemenni a jelen választási szisztémába. Ott a Fidesz, ugye, ott az "egyesült" baloldal - a lehető legrosszabb lépés volt -, ott a Jobbik... gondolod, hogy bármelyik képviselőtök többet hoz, mint ezek közül VALAMELYIK? De legyen. Hány rátok szavazó is kellene az öt százalékhoz?
- Úgy háromszázezer.
- És meglesz?
- Nem tudom. Talán.
- Mi alapján gondolod?
- Hiszem.
- Ezzel nem tudok vitatkozni. De mondok mást. Én értek valamit a könyveléshez. Kell is értenem, mert a könyvelőkben nem lehet teljesen megbízni. Szerinted miért dotálják a képviselőjelölt-állítást?
- Hogy megosszák az ellenzéket.
- Azért IS. De távolról sem csak azért. Tudod, a jó horgászfelszerelés nem csak készségből és vonzó csaliból áll, hanem hegyes horogból is. Szinte kizárt, hogy valami hiba ne csússzon bele az elszámolásba. Mert, hogy forint-fillérre el kell majd számolni, afelől kétséged ne legyen. Mint ahogy afelől sem, hogy jó páran "megtévednek". A szokásos "technikát" fogják alkalmazni, ami leginkább fiktív számlákat jelent. De ne foglalkozzunk ezzel. Ha a jelölt elkölti a pénzét, és nem kap két százalékot, amennyi a "sima" elszámoláshoz kell, miből pótolja? Miből AKARJA pótolni? Miből AKARJÁK neki pótolni? Zárolják a biztosítékot, azt mondod. Hogy adják majd neki oda a kampány végeztével? Hogyan könyvelik? De legyen, oldják meg (újabb csemege az ellenőrnek). Viszont ezzel a pénzed - a pártod pénze - még tovább csökkent, pontosabban feleződött. Százmillió - a szemléltetés kedvéért kerekítek megint - a jelöltek személyes kampányára, ami valójában nyolcvanat sem ér -, száz (nyolcvan) a biztosíték, száz (nyolcvan) a pártod effektív kampánypénze. Sovány kis tehénke, nem igaz? Megfejni alig lehet, viszont szinte száz százalék, hogy "kézben leszel". Legjobb esetben noteszban, legrosszabb esetben... ha nem viselkedsz rendesen a továbbiakban... folytassam?
- Felajánlja a pártnak, és így nem neki kell elszámolni.
- De valakinek csak el kell, igaz? És ettől még a kampányköltségei nem csökkennek, csak annyi a különbség, hogy nem ő mondja meg, mire kell és mennyi, hanem a kampányfőnök és a pártelnök. Ez - látszólag - jó lehet azoknak, akik egy is mellékesre akarnak szert tenni, akiknek van egy kis nyomdász-rendezvényszervező-újságíró unokatestvérük, de... Mondhatják, hogy ez és ez a választókerület esélytelen, tehát oda kevesebbet csoportosítunk, de - hótiszta erkölcsöket feltételezve - meg tudják ezt állapítani? Meg tudják mondani, mi a teendő ott, ahol talán soha életükben nem jártak? Maradnak az unokatestvérek, majd a notesz.
- Én ezzel nem foglalkozom. Hiszek benne, hogy lesz egy-két jelöltünk, aki majd bekerül.
- És mi lesz az öt százalékkal?
- Abban is hiszek."
Hát, kedves Olvasó. Ilyen kora reggel, ilyen szép szombati napon (na jó, egyelőre nem szép, de meleg - csak azért tettem a párbeszédet idézőjelbe, hogy meg lehessen különböztetni ettől a kommentártól). Mi a hit? Már leírtam többször: certitudo transcendentalis anticipativa. Elővételezett transzcendentális BIZONYOSSÁG. A nem látott (tapasztalt) dolgok felől való bizonyosság. Belső meggyőződés. Valamiről való belső meggyőződés. Itt van a hangsúly: a VALAMI-n. A hittel csak akkor érek bármit, ha van mögötte valami. Nem egy konkrét esemény, teszem azt, hogy kerékpárt kapok a Jézuskától karácsonyra, hanem a Jézuska maga. Ez esetben valamiféle teória az egész miskulancia mögött. Valamiféle egységbe foglalt elképzelés, aminek a lényege egy mondatban összesűríthető. Ha nem sűríthető össze... akkor, emlékszik a nyájas Olvasó: az, aki mondja, még sokkal gonoszabb dolgokra is képes. És ez nem csak vicc, most különösen nem.
Ilyen elképzelés pedig sajnos, általában nincs. Vázolt esetben sincs, a nem vázolt esetek jelentős részében sincs. És akkor az nem hit, hanem botorság.
A technokrácia (technika uralmának tételezése) viszont- legyen "igazsága" a párbeszéd "hívő"-jének, az állatorvosnak is - önmagában szintén édeskevés. Vagy azért édeskevés, mert nem hoz eredményt, vagy azért, mert időleges eredményt hoz. Időleges eredményt képes csak hozni. Más variáció pedig nincs. Ügyesek a fiúk, mondhatta volna a technokrata mérnök. Okosak, ezt mondta is. Nagyon - vitatnám, de most az egyszerűség kedvéért nem vitatom - okosak. Oké, legyen. Ez világunk legnagyobb alaptévedése. Hogy a technika MINDENT megold. Nem, sajnos nem old meg mindent. Pillanatnyi problémákat képes megoldani, de az alapproblémákat nem. Az alapproblémák ugyanis nem a technika terepén keresendők.
Hogy is van akkor? Teória (hit), MAJD technika.
Így, együtt.
Szépen, EGYMÁS UTÁN. Mint az óvodás gyerekek, tudjátok.
2014. 01. 18.