"Te ember! Minden igyekezeteddel Uradhoz törekszel, s találkozni fogsz vele."
(Korán, 84,6)
"Minden ami létezik, a nem létezés iránya felé igyekszik. Tehát, a káosz felé. Az élő egyetlen pillanatig sem leledzik a rend állapotában, mert folyamatosan változik, a végén pedig elpusztul, széthullik." Öröm olyan emberekkel beszélgetni, mint Piroska Józsi barátom. Egyáltalán: öröm gondolkodó embert találni. Talán megbocsát nekem, ha hozzáteszem, amit ő maga mondott egy vitánk során. Akkor arról volt szó, hogy a menekülteknek sokkal célszerűbb volna - állítottam én - nem tömegben próbálkozni, hanem szétszóródva, például kerékpáron. Akkor még ez igaznak is tűnt. Még nem tetőzött a hisztéria. Józsi erre azt válaszolta, hogy könnyű nekem. De például őt a legelső rendőr igazoltatná, a bőre színe miatt. Józsi cigány. Nem egészen, de egészen annak néz ki. Nagy valószínűséggel magasan az igazoltató rendőr, és az egész Magyar Gárda plusz Betyársereg szellemi színvonala fölött, de ez esetben utóbbi kettő nem számít. A mennyiségek összeadódásából nem keletkezik minőség. Egy mennyiségében megnövelt majomagy mennyiségében megnövelt majomagy marad. A neandervölgyi ősember koponyatérfogata NAGYOBB volt, mint a mai emberé. Pedig milyen jól hangzik. Micsoda poen, mondta volna Major Tamás, ha Engels helyében ő alkotta volna meg a dialektika első "alaptörvényét". (A másik kettő: az ellentétek kölcsönös áthatásának és a tagadás tagadásának - a fejlődés során mindig jobb keletkezik - törvénye.)
Ha ügyvéd volnék, most úgy folytatnám, hogy "véleményem szerint". De én ügyvéd nem vagyok, ezért maradok a szürke, hétköznapi "szerintem"-nél. Újabb ürügy, hogy leírjam: minden, amiről beszélek, "szerintem" olyan, vagy az, mint amit állítok róla. Szerintem, AHOGY E PILLANATBAN GONDOLOM.
Van a Koránban egy másik vers, amit többször idéztem, a 74,11. Arabul: "Dar-ni wa-man halaqtu wahidan." Kétféleképp fordítható: "hagyj engem egyedül azzal, akit teremtettem", illetve "hagyj engem azzal, akit egyedülinek teremtettem". Semmi mást nem tettem velük, csak összevontam ezt a két fordítást. HAGYJ ENGEM EGYEDÜL AZZAL, AKIT EGYEDÜLINEK TEREMTETTEM.
EZ a teremtés célja. EZ a Játék célja. De ez távolról sem pusztulás. Józsi vallásos, ezért leírom neki úgy is. JÉZUS ÉL. De Jézust meghalt, Róma alapítása után 787 körül, miután Nagy Heródes életben hagyott fiainak egyike, a szamariai Malthakétól született Heródes Antipász, Galilea és Perea negyedes fejedelme, a Róka fehér ruhában visszaküldte Poncius Pilátus helytartóhoz, aki Niszán hónap 14-én, a harmadik negyednapon, Márk evangélista elmondásában a harmadik órában keresztre vonatta! Igen, de...Jézus csak E JÁTÉK szabályai szerint halt meg. BEFEJEZTE A JÁTÉKOT. Ez - továbbra is vallásos megfogalmazásban - MINTÁNAK tekinthető. A játéknak nem az az igazi vesztese, aki veszít. AZ A VESZTESE, AKI ÖSSZEKEVERI AZ ÉLETTEL. Akinek a szenvedélyévé válik. Aki függő lesz tőle. Kérdezzék csak meg bármely pszichológust vagy pszichiátert.
De a játék felkészülés az életre! Tanultuk. Az életre, amit úgyis elveszítünk. Akkor mire jó? ARRA, HOGY LEGYEN IDŐNK FELKÉSZÜLNI A HALÁLRA. "Nyerni könnyű, de veszteni tudni kell." Teli vagyunk hasonló közmondásokkal, amiket vigasznak szoktunk használni. "Nem az a legény, aki adja, hanem aki állja." A játékban mindkettő benne van. Az is, hogyan győzzél, és az is, hogyan fogadd, ha vesztesz. "Az ember nem azáltal világosodik meg, hogy a fény alakjait képzeli maga elé, hanem azáltal, hogy TUDATOSÍTJA A SÖTÉTSÉGET", írja Carl Gustav Jung.
Minden indián, élt bár Északon vagy Délen, az anyatejjel szívta magába. Mi már elfelejtettük. Elfelejtették velünk. Pedig Európa a latin-görög kultúrára épült. Memento mori! Emlékezz a halálra! Ki ne ismerné? Nem GONDOLJ a halálra, hanem EMLÉKEZZ rá. Nem "cogitare mori", hanem "memento mori".
Ha pedig emlékezni lehet rá, akkor ez azt jelenti, hogy AZELŐTT IS ÉLTÉL, HOGY MEGSZÜLETTÉL VOLNA. Most csak játszol. ERRE kell emlékezned. Arra, hogy az igazi vereség a "mindenáron élni", szemben a "több, mint élni"-vel.
A káosz és a nem létezés az kettő. A káosz nem egy állapot-, hanem egy VISELKEDÉS-jellemző. Nem rendetlenség, hanem nehezen megjósolhatóság.
Semmi köze a létezéshez, ugyanakkor a rendhez van köze: KISZÁMÍTHATATLAN rend. De ettől még rend.
Én úgy vélem, hogy minden rendszer a NYUGALOM felé törekszik. Az élővilág is erre törekszik. Egy állandó külső-belső környezetre. Fészket épít, odút vagy házat, a hidegvérűeket melegvérűek követik, amelyek/akik állandó belső környezetet tartanak fent, szilárd belső vázzal rendelkeznek, satöbbi, satöbbi. De ez is elmúlik. Végülis kudarcot vallanak, mondja Józsi. Nem. Végülis nem kudarcot vallanak, hanem befejezik a játékot. Hogy hogyan, az rajtuk múlik. Mindenre kaptak lehetőséget. Kaptak időt.
Az élet minden pillanatban a rend állapotában leledzik. VALAMIFÉLE rend állapotában, ahogy a világ is. Minden zárt rendszer nyugalmi - egyensúlyi - állapotra törekszik. Tanultuk. De a világ nem zárt rendszer! Nem. Ezért kiszámíthatatlan. De a törekvés egy és ugyanaz. És az a pusztulás, vágná rá Józsi. Nem. Az az, ami a Korán idézett két versében áll.
Amikor már a "kiszámítható" és "kiszámíthatatlan" szavak sem jelentenek különbséget. Vége a játéknak.
2015. 09. 23.