- Nyugodt emberek, nyugodt rendőrök - mondta Pintér Sándor egy pár évvel ezelőtti - véletlenül én is oda keveredtem - Opera előtti tüntetésen. - Mi ok lenne fellépni bárki ellen?
Ez a nyugalom mintha foszladozna. A végén Bartus Lacinak lesz igaza az erőszakot illetően. Azért New Jerseyből könnyű kibicnek lenni, bár néha arra is szükség van. 6, 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámhossz. SZER, Cseke László. Néha a zavarás ellenére is bejött. Jó, az München volt. Fogadó a három emberhez. Zu den drei Menschen. (Nem, nem kurvához, bár németül a kurva - némber - is Mensch. Meg Hure.) Ez állt annál az útkereszteződésnél, ami körül a későbbi város, amit róla neveztek aztán el, kialakult. Jó, mindez csak a szokásos kitérő volt, de a drága Olvasó megbocsátja nekem. Mindent megbocsát. Örül. Szeret. Szájat befog és továbbszolgál.
Nem nekem persze, és nem örökké. Épp erről szól ez az írás. Bár azért nem eszik olyan forrón a kását, ahogy azt az Amerikai Népszava szeretné. Apropó, még valami eszembe jutott a SZER-ről. Egyszer, a hetvenes években nyilatkozott a rádiónak egy belügyi tisztviselő. Állandóan hazudnak, mondta. A Szabad Európa Rádiónak egyetlen szavát nem szabad elhinni. Itt van például ez a Cseke. Minden zenei műsorában felsorolja, hogy kik kérték Magyarországról a leforgatandó lemezt. Hát kérem szépen. El tudják Önök képzelni, hogy bármilyen levél, amit hazánkban adnak fel Nyugatra, bárkinek, és akár burkolt utalást is tartalmaz a SZER-re, megérkezik???
Nos tehát. Évek óta mondom, és mondom most is, hogy ezt a rendszert - nem rendszert, hanem adminisztrációt, főhatalmat, rezsimet, bár ez utóbbi szót Gordon elég szerencsétlen módon sajátította ki - tényleg, hova tűnt ő? - nem az úgynevezett baloldal fogja megdönteni. Nem a hivatalos ellenzék. Forradalomféle is csak közvetve. Ezt a rezsimet két erő tudja eltüntetni: a külföld és maga a rezsim, pontosabban annak támasza, a Fidesz. A tüntetés csak annyi, mint mutató az autó műszerfalán. Nem attól lépi át a fordulatszám vagy a hőmérséklet a kritikus határt. Az csak megmutatja. A gerjesztés, vagyis a visszacsapás, amikor a tömeg már a tömeg látványától nő, mindig másodlagos. És semmit el nem dönt. A tömeg soha nem dönt el semmit. Csak eszköz. Ha nem eszköz, akkor jó nem sülhet ki belőle. "A harcunk nincsen jó vezér híján, sej, haj, hahó! / Vezérel minket Geyer Flórián, sej, haj hahó!" Egy ideig, amíg aztán Flóriánt saját hívei, egy évvel a mohácsi vész előtt Würzburg mellett agyon nem verték, és ezzel véget is ért a német parasztháború. Geyer Flórián - a Budapestet védő SS lovashadosztály névadója - Luther híve volt egyébként, azé a Lutheré, aki a lázadás mielőbbi vérbefojtását szorgalmazta. Nem is akart belegondolni utána a kettős predesztinációba, nevezetesen abba, hogy ha van üdvösségre való eleve elrendelés, kell lennie kárhozatra való eleve elrendelésnek is. Azt majd Kálvin fogja hirdetni, hozzátéve persze, hogy mindenkinek már az életében megmutatkozik, mire van elrendelve. Ő, Kálvin János, személy szerint biztos benne, hogy üdvösségre. Ti, többiek meg - hogy most Sándor Gyurit plagizáljam - ide bármikor jöhettek, és ha valamilyen problémátok van, oldjátok meg magatok.
A külföldi ellenszél programozva van. Az egész ugyanakkor a világpolitikán áll vagy bukik. Kicsi ország, mondja az Olvasó. Igen, kicsi ország, de Szerbia is kicsi ország volt 1914-ben. Ürügyeknél nem a nagyságot vizsgálják. Ha tehát senki nem akar senkivel tengelyt akasztani, a rezsim bajban van. Akkor nincs szövetséges. Ez nem a Közel-Kelet. A feszültségek ott is csak ürügyek, de legalább állandóan adva vannak. Azt a palesztinok, vagy a dzsihádisták is csak hiszik, hogy róluk van szó. Szerintem az egyszerű terroristák, például az al-.Kaida tagjai is csak hiszik, kisfőnököktől lefelé egészen biztosan. Már, ha létezik egyáltalán al-Kaida. Hogy viszont ÚGY nem létezik, ahogy beszélnek róla, arra mérget ihat, kedves Olvasó.
Persze a külföldi ellenszélnek sem humanitárius okai lesznek. Nagyon jól elvolt mindenki Asszad elnök papájával éppúgy, mint Mubarakkal vagy Kadhafival. Pláne, miután utóbbi bűnbánatot gyakorolt. A koreai háború után Kim Ir Szen vagy Kim Dzsong Il viselt dolgai se sarkaltak senkit cselekvésre. Kubáról, Zimbabwéról, a dél-amerikai diktatúrákról meg ne is beszéljünk. - Ki a faszt érdekelne Orbán? - idézhetem kedves barátját és párttársát.
Egy lelet nem lelet. Egy ember nem tényező. A tényező maga a rezsim, azaz az elit önkényes kiválasztása. Nem kiválasztódás, hanem a részrehajló kiválasztás. Másképp mondom, még mielőtt félreértenék: A VERSENY HIÁNYA. Ez a baj a diktatúrákkal. Van jó oldaluk is, de ebben a relációban abból is csak rossz sülhet ki: kevésbé manipulálhatók. Látszólag nagyobb biztonságot nyújtanak. Azért csak látszólag, mert szeszélyesek, lásd a 2010 utáni magyar törvényhozást. Egy ideig úgy tűnik, minden rendben. Különösen, ha viszontagságos időszak előzi meg. Hosszú távon azonban nincs az a tőke, ami elviselné. És ha a tőke nem viseli el, akkor a bukás kódolva van.
A Fidesz belülről. Ez a kulcs. A hajó, amelyen addig maradnak lojálisak a kapitányhoz, ameddig süllyedni nem kezd. Most Orbán olyan a híveinek, mint Overdose volt lesántulása előtt a tulajdonosainak, azzal a különbséggel, hogy Overdose egy kedves, szerethető lovacska, ha mégoly makrancos is. Az egész Fideszben nincs egy tucat fideszes, mondta egy majdnem tíz éves riportban a Vezér öccse, Orbán Győző. Abban a szempillantásban, amikor a kockázat nagyobb lesz, mint a várható haszon, a hívek el fognak kezdeni ugrálni. Súlyosbítja a helyzetet a párt nagysága. Nem kezelhető saját csapatként, azaz nem látható át. Nem is érezhető át. Szükségszerűen klikkekre bomlik. Bomlott, és bomlik folyamatosan. Vessen egy pillantást a keresztény egyháztörténetre, kedves Olvasó.
A pillanat akkor jön el, amikor a vezér előtt két út áll: az erő mind brutálisabb alkalmazása, vagy a visszavonulás. Mindkettő a gyengeség jele lesz. Innentől Overdose már nem a régi. És innentől elkezdi minden követője saját B-tervét életbe léptetni. A külföld csak ellenszéllel fog segíteni. Beszélni fog, beszélni és beszélni, mint a SZER tette annak idején. Ha már nagyon elege van, azaz elegük van a zabolátlanságból a gazdaság valóságos és külföldi működtetőinek, akkor jön pár olyan intézkedés, ami megemeli a nyomorszintet. Egy darabig el lehet mismásolni békemenetekkel, de sokáig nem. Az apolitikus tömeget nem érdeklik a jelszavak. Annál inkább az, amit a postaládában talál, és amit megvehet a boltban. És ha mindehhez lát egy agresszív gyülekezetet az utcán, ahogy 2006-tól 2010-ig folyamatosan látott, szavazni meg nem érdemes, mert úgy van kitalálva...akkor onnantól ő is kimegy az utcára. Nem lesz más választás. Öngerjed. A Vezérben nem biztos, hogy marad elég józan belátás, de azokban, akik nem akarnak lincselés áldozatai lenni, sem börtönben eltölteni életük hátralevő részét, maradni fog.
És akkor lesz vége. Ennek a fejezetnek.
2014. 10. 27.