Futball. Amit nem hiába szeret a magyar miniszterelnök. Bár ez inkább az ókori cirkuszi játékokra hasonlít. Egyik oldalon kiképzett gladiátorok, a másik oldalon a lemészároltatni kívántak. Mai változatában az egyik oldalon az állampolgárok, a másik oldalon a politikai elit, azaz formális elit, mert valóságosan távolról sem az. Lesz kitérő, bocsássanak meg, mert nem akarok több külön cikket írni, de nem feledem szavam. Azért a kitérő is összefügg a fősodorral. Hogy még tisztábban lássák, miféle maszlaggal etetik Önöket nem csak a nyeregben ülők, hanem a nyeregre aspirálók is. PKP, azaz Polgári Konzervatív Párt. Ha csak a logójáról fel szeretnék ismerni, gondoljanak a Lidl-re. Tökéletesen kifejező. Tényleg az. Egy újabb áruház. Azzal a különbséggel, hogy ezekben az áruházakban már kizárólag ízfokozókat, térfogatnövelőket és mesterséges adalékanyagokat árulnak Önöknek.
Egy újabb félrevezetés már a névben is. Meg lehet magyarázni, mert mindent meg lehet magyarázni, de épp ebben a sokféleségben rejlik a maszkirovka. Az álca. Hogy a sajt (ha már az áruház szóba került) nem AZ a sajt, a kenyér nem AZ a kenyér, amire a vevő gondol, bár a sajtban valóban van némi tej, a kenyérben némi búza, tehát akár így is lehetne hívni. Meg úgy, meg amúgy. (Hogy is mondta a bócher a magyarázatot ajánló rabbinak? "Megmagyarázni én is tudom, csak nem értem.") Nos, "polgár" lehet valaki jogi, kulturális, gazdasági, szociológiai, vagy akár öndefiníció szerinti értelemben is. A paraszt is lehet polgár, a proletár is, és XVI. Lajos francia király, forradalom utáni nevén Capet Lajos polgártárs is lehetett. Ha az általános megfeleltetést nézzük, akkor a "polgárság" a társadalom egy része. Hogy mekkora része, főleg nálunk, arról lehet vitatkozni, miként arról is, mekkora a kívánatos. De akárhogy is, nem az egész. És itt kezdődnek a problémák. Hogy ennek és ennek "ilyennek kellene lennie". A konzervatívról leírtam, amit gondolok, többször, leginkább egy kérdés formájában: "Mit szeretnél konzerválni?". Mindenki konzervál valamit, emlékeket, benyomásokat, tanultakat, belerögzülteket. Minden konzerválás, ami abból indul ki, hogy a múlt megőrizhető. Csakhogy A MÚLT NEM MEGŐRIZHETŐ. Amire múltként (most) visszagondolok, az nem múlt, hanem JELEN. Próbálják ezt kicsit átgondolni. De ezzel még nincs vége. Hogy ugyanis a múlt közelmúlt (itt van a következő mákony és maszlag) vagy távolabbi múlt-e, az e szempontból mindegy. Egy kommunista ugyanúgy lehet konzervatív, mint egy monarchista. Tehát mindig konzervatív vagyok, nem csak én, hanem mindenki, vagy sohasem.
De jó. Legyen az a "polgári", amire (feltehetően) az átlagember gondol, és legyen a "konzervatív" is az. Akkor egymás kvázi szinonimái, kiáltanak fel Önök, és persze. Olyan, mint a népi demokrácia, a "népi népuralom". Azoknak is elmondom, akik először olvasnának: ezek NEM felesleges szócséplések. Azt a cselekedetet, amikor valaki valamiről - például élelmiszerről, pártról, társadalmi rendszerről, szándékokról - (közvetlen vagy közvetett) anyagi haszon érdekében mást állít, mint ami, és ezzel másokat tévedésbe ejtve (tévedésben tartva) nekik kárt okoz, a Büntető Törvénykönyv is úgy hívja, ami: CSALÁS. (Már akkor is csalás, ha nem anyagi érdek áll mögötte, és nem anyagi kárt okoz, csak nem büntetőjogi értelemben.) Ha úgy ejt tévedésbe, hogy "csak" kihasználja a tudatlanságot, akkor, mint az egyszeri jogászprofesszor mondaná: disznóság. De csak azért disznóság, mert a tudatlanság vélelmezését nem lehet bizonyítani. Máskülönben ez is csalás.
Az már csak hab a tortán, hogy ha belepillantanak az említett párt anyagaiba, azonnal észre fogják venni, hogy még az sem igaz rá, amit e bekezdés elején nyugtáztam. Ez a párt ugyanis LIBERÁLIS. Nem szitokszóként írom. Hiszen a "liberális" is olyan, mint a "polgári" vagy a "konzervatív". Én is liberális vagyok, abban az értelemben, hogy úgy gondolom, mindenkinek annyi szabadságot kell adni, amennyit lehet, éspedig a lehető legtöbbet. Kérdés csupán, hogy mennyit lehet, és ez egy felismerésen vagy egy elképzelésen alapul-é.
A PKP azonban - vélelmezhetően - másként gondolja. Ő szabadság alatt azt a szabadságot érti, ami a kapitalizmus szabadsága a szabad verseny értelmében. (Nem az ujjamból szopom. Olvassanak bele ebbe:http://hafr.blog.hu/2016/06/01/miert_szeressuk_a_ka) Az élet minden területére kiterjesztett szabad verseny értelmében. - De hát te is ezt akarod! - néznek rám most Önök összevont szemöldökkel. Igen, ezt akarom, A HELYÉN. A gond nem a szabad verseny, hanem az, ha az egyik "szektor" szabad versengése átmegy egy másik szektorba. Mondok egy példát, így egyszerűbb. A kutyakiállítások küllembírói általában tenyésztők. Volt vagy gyakorló tenyésztők, akiknek van egy-két kedvenc fajtájuk. Úgy is kell kezdeni: maximum két fajtából lehet egyszerre levizsgázni, legalábbis nekem még annyiból lehetett. Az egyik fajtám a pireneusi hegyikutya volt, másik a fila brasileiro. Később aztán van lehetőség a fajták bővítésére. Tegyük fel, nekem lettek volna ilyen vágyaim, és felveszem még a bírálandók közé a tosát (nem írom le, milyenek is ezek, ha akarják, utánanézhetnek). Mármost a tosa füle magasan tűzött, a filáé alacsonyan, ettől eltekintve laikus akár össze is tévesztheti őket. Amikor kiállnék a ring közepébe, ha tetszik, ha nem, a tudatalattimban a kedvenc fajtám szépségideálja lenne (nem véletlenül az a kedvenc fajtám). Elkezdeném bírálni a magasan tűzött fülű tosát, egy olyan standardképpel, amelyben az alacsonyan tűzött fül a kívánatos. Ugye, nem kell megmagyaráznom ennek a következményeit? És akkor most képzeljék el, mi történik akkor, ha azok kezdenek nyerni a politikai küzdőtéren, akik a gazdasági küzdőtéren nyertek.
De hisz nem is kell elképzelniük.
Elérkeztünk, vagyis visszaérkeztünk a futballhoz. A PKP még a cserepadon sem ül, a gyepen ott játszik azonban a Jobbik. Elrúgja a labdát, és az a Fideszhez kerül. A kérdés az, hogy ez passz, vagy a Fidesz gyors reakciója.
A Simicska-Vona (szintén feltételezett) duó szócsöve, a HírTv tegnap tudósított egy jobbikos kezdeményezésről: a közvetlen köztársasági elnökválasztásról. (Ezt sem írom le teljes terjedelmében, olvassák el, ha akarják, érdemes:http://hirtv.hu/…/a-jobbik-az-emberek-kezebe-adna-a-dontes-…)
Ne Orbán Viktortól függjön, mondta álságosan Staudt Gábor szóvivő. De akkor ez óriási legitimitást ad(na)a hivatalnak, kapta meg a labdát Kósa Lajos. Innét nem nehéz továbbgondolni. Ne maradjon el a mai szórakozásuk, elmondok egy bibliai eredetű, Stefan Heym átal újragondolt történetet. Dávid hadvezére, Joáb, Ceruja fia a király halála után a trónért való versengésben az elsőszülöttet, Adoniját támogatta, utódja, Benája, Jójada fia viszont Salamont. Amikor Salamon elkezdte a megtorlásokat, Joáb a szent sátorba menekült (Templom még nem volt), és megfogta az oltár szarvát. "Az oltár szarvát fogja" - tért vissza az őt halálra kereső Benája Salamonhoz. "Azt mondja, ott akar meghalni." (A szent sátor tiltott hely volt mindenkinek a papokon kívül. Oda belépni se lehetett a fővezérnek, nemhogy öldökölni.) Salamon elmosolyodott: "Hát ha ezt akarja? Tégy akkor kedvére." És lőn.
Tehát, ha közvetlen köztársasági elnökválasztást akarnak, mondta értelemszerűen - elképzelhetően nem a maga fejéből - Kósa, lehet róla szó, de akkor ez ne a mai protokolláris funkciókra kárhoztatott államelnök megválasztása legyen, hanem egy jóval nagyobb hatalommal rendelkezőé. Mondjuk -
Ha Orbánt megválasztják, minden az övé lesz. Pártokon felül fog állni, és ez a Jobbikra is vonatkozik. De hátha nem. Hátha nem választják meg. Hátha mást választanak meg.
Amit hat évvel ezelőtt jósoltam, kilencvenkilenc százalékban megvalósult. EGYETLEN nagyon lényeges, és nagyon logikus dolog nem: a prezidenciális rendszer bevezetése. Enélkül fabatkát sem ér az összes többi. Nincs semmi kifogásom a tiszta elnöki rendszer ellen. Semmi. De ez is ugyanolyan, mint amiket a Naplóban (hmp-hikszosz.hu) leírtam, és formailag megvalósultak, tartalom nélkül, illetve egészen más tartalommal. Akkor nincs kifogásom a tiszta prezidenciális rendszer ellen, ha:
- az elnököt közvetlenül (erről van most szó), de
- nem pártkatonaként választják;
- létezik társadalmi (!) konszenzussal elfogadott Alkotmány;
- léteznek valóságos (nem pártkatonák működtette) fékek és ellensúlyok;
- bármikor visszahívható.
"Nincs hagyománya", írja a Nézőpont Intézet. Persze, ha azt az utasítást kapja, majd mást fog írni. Nehogy felüljenek az ilyen baromságoknak. A felelős magyar minisztériumnak volt hagyománya? Egyáltalán: BÁRMI ÚJNAK van hagyománya (nem gyökere! egyébként az is mindegy)??? Próbáljanak meg gondolkodni, az Isten szerelmére.
Szóval, írtam 2010-ben, Orbán Viktor egyetlen távlati lehetősége a széles spektrumú hatalommal felruházott köztársasági elnöki pozíció. Csak így tud valamennyire (valamennyire) függetlenedni saját pártjától, és úgy általában a pártoktól. Lásd Horthy Miklóst. Orbán esetében ez persze kutyából lett szalonna volna. Egy ugyanolyan ellentmondásokkal teli összevisszaság, mint az egész mostani Magyarország. Ugyanolyan csalás. Mérce és visszatartó erő nélküli teljhatalom. Monopolhelyzet, hogy a PKP kifejezésmódjával éljek. Übü papa királysága.
És akkor most mit akar a Jobbik? Miért passzol? Ismét nem tudjuk, mi zajlik a színfalak mögött. Nemrég azt írtam, már a Fidesz leszakadó választóit célozza, mint anno a Fidesz a megboldogult MDF-éit. Akkor most még sincs itt a vég? Mégsem azt tudja, amit mi feltételezünk, hogy tud? Azért passzolt, hogy Orbánt helyzetbe hozza, vagy azért, mert azt szeretné, ha elvesztené a labdát? Vagy azt szeretné, hogy így is tűnjön, és úgy is lehessen?
Nem kell nagyon aggódniuk, csak egy kicsit. Nagyobb az esélye, hogy elügyetlenkedik, mint annak, hogy nem.
Sajnos hála Istennek.
2016. 06. 04.