Nem az fog kisülni belőle, amit akarnak. Sőt, semmi nem fog kisülni belőle. Az LMP görcsös igyekezete, hogy semleges szemlélő maradjon, ebben a helyzetben nem megy. Ez, hogy visszatérjünk a történelemhez, Chamberlain pozíciója. Ez a müncheni politika. München neve úgy keletkezett, hogy valamikor ott, ahol most a város áll, egy fogadó volt "A három emberhez" címezve. Ez németül úgy hangzik, hogy " Zu den drei Menschen". Lerövidítve Menschen, és ebből lett a München. Hivatalosan a mai magyar Parlamentben öt politikai párt van. Gyakorlatilag négy. Ha az LMP így folytatja, nemsokára csak három marad. A negyedik, vagyis ő ott lesz 2014 után is, mert a Fidesz és a Jobbik nem is álmodhat kellemesebb ellenzékről, de akár ott se kellene lennie. Vagyis úgy lesz ott, mintha nem lenne. Viszont, ha fogékony volnék az összeesküvés-elméletekre, eszembe juthatna egy- s más.
A Fidesz, ha másnak nem is, de színésznek profi. A Jobbik se rossz. Az MSZP meg az előbbiek hibáiból él, persze azok is az övéiből, ameddig az emberek el nem felejtik. De emezeknek, ha ellenszenves, ha rokonszenves, van valami karakterük. Nézzük az LMP-t. Görcsös igyekezetében, hogy "középen" maradjon, eddig úgy viselkedett, és viselkedik ma is, mint egy személyiségzavaros ember. Egy versenyben, amelyben ő pontosan ugyanolyan versenyző, mint a többi, bírót kezdett játszani. Kezdődött Gyurcsány feljelentésével, folytatódott ablakon kilógatott plakátokkal (Békemenet), láncolásokkal, most a Jobbik veszprémi menetének a kvázi támogatásával. Értem én, ezek üzenetek, és azt akarnák sugallni, hogy mi párt létünkre pártatlanok vagyunk (ami már maga egy paradoxon), egy józan, kiegyensúlyozott politikát követünk, és mi hozzuk majd meg a megbékélést. Csakhogy van, amivel nem lehet megbékélni. Erre Chamberlain 1939. szeptember 3-án jöhetett rá végleg, amikor két nap huzavona után az Alsóházban egy képviselő megveregette a kezét, és a fülébe súgta: "sajnos, öregfiú, hadat kell üzenni".
Képzeljünk el valahol Spanyolországban egy forró, kövekkel, cserjékkel és ritkás fűvel borított dombságot, rajta sok-sok egymásnak feszülő, fekete harci bikával. És akkor egyszercsak megjelenik egy nagy, tarka ökör. Na, ez az LMP.
De Honthy Hanna is az eszükbe juthat. Róla mondták, hogy ő volt az, "aki úgy tudott bejönni". Hát az LMP meg az, aki úgy tud kimenni, mintha még bent volna.
2012.09.09.