Helyreállítás Magyarországi Pártja


 

Habena Imperium Coniunctio Spes Obsisto Sepelio

Habena
Kormányozni
Imperium
Uralkodni
Coniunctio
Egyesíteni
Spes
Reményt adni
Obsisto
Szembeszállni
Sepelio
Végetvetni

 

 

Még valamit az előző bejegyzéshez (Legitimitás). A Habsburg-ház trónfosztását a magyar történelem során négyszer mondták ki. Először 1620-ban, amikor Besztercebányán Bethlen Gábort választották királynak, de ő nem egészen másfél év múlva lemondott a királyi címről egy német-római hercegi címért cserébe. A második trónfosztás 1707-ben az ónodi országgyűlésen történt, a kuruc rendek jóvoltából. Már az országgyűlés sem volt legális, ennélfogva a trónfosztás sem lehetett az.

A harmadik, szintén semmis trónfosztás 1849-ben volt, az olmützi alkotmányra válaszul.

A negyedik és egyben eddig az utolsó az 1921. évi XLVII. törvénycikk volt, már Horthy alatt. Ezt azonban sem a király nem jegyezte ellent, sem Horthy nem hirdette ki, így nem emelkedett jogerőre.

 

Hogy megértsük a dolgot, aztán átmenetileg a témát lezárjuk: a jognak szilárdnak kell lenni. Ha nem szilárd, ahogy például ma nem az, akkor nem jog, csak a lakosságra kényszerített és - ha lehet - betartatott ideiglenes akaratérvényesítés. Ahhoz, hogy szilárd legyen, mint semmihez e világon, nem elég a puszta erő. Tekintély kell hozzá. A tekintély akkor tekintély, ha tekintély szüli és tekintélyként, például konzekvensen és elfogulatlanul viselkedik.

Tekintélyt nem lehet szerezni, csak megmutatni. Az vagy eleve van, vagy eleve nincs. Ha valóban tekintély, mindenképpen el fogják annak fogadni. Nem biztos, hogy a maga korában, nem biztos, hogy azonnal, de mindenképpen. Nem függ sem a divattól, sem az aktualitásoktól, egyes-egyedül önmagától függ. A "nép" nem képvisel minőséget. A "nép" az egyes ember számára emberalattiságot jelent. Feloldódást egy természeti jelenségben. Nem én találtam ezt ki, nagyon régen tudják. Egy hindu számára a mánava, emberiség az ember legalsó határértékét jelenti. Azt, amikor nem én vagyok én, még csak személyes énem sem, hanem egy vagyok a tömegből. Ezután következik a manu, ember, felette a divia, hős, efelett az isten, déva, mint az istenek egyike, efelett az Ishvara, Isten, efelett pedig...nos, efelett az alanyi én, az Atman, ami németül Selbst, angolul Self, franciául Soi. Magyar megfelelője az Alany vagy Önvaló lenne, de ez nem sokat mond. De hagyjuk a hindukat. Ha valaki a népre támaszkodva akar valamit elérni, és más nincs mögötte, annak nagyon keserves vége lesz. Sőt, keserves folytatása, ezt láttuk a francia forradalomtól kezdve az orosz forradalmon keresztül legutóbb az "arab tavasz" arabok által végrehajtott, de egyáltalán nem arab indíttatású forradalmainál.

Miért lesz keserves vége? Azért, mert a "népnek" nem esze van, hanem hangulatai. Amelyek napról napra változnak, a legkülönfélébb okok miatt. Nem csak a nyomor ilyen ok, hanem ilyen okok a rögeszmék (amelyekből minden pogrom keletkezik), a látszat, mondjuk, amikor egy félreérthető eseményt vagy szituációt egy vagy több demagóg hatására félre is ért (lásd 2006 őszét), és ilyen ok a közönséges irigység, vagy lustaság (amikor saját élősködni akarásunk - szalonképesen érvényesülésünk - akadályoztatását más élősködésével magyarázzuk). Nem sorolom tovább, erről a hangulatváltásról (is) szól a virágvasárnap kontra Nagypéntek bibliai története. Erre épülnek a modern (fogyasztói) társadalmak.

Ha valakit csak a nép emel fel, de ő maga nem alkalmas a felemelkedésre, az pontosan olyan, mintha orosz rulettet játszana. Robespierre, Danton, a többi francia forradalmár, Napóleon (ameddig valaki nem tiltakozna: Napóleon csak CSÁSZÁRNAK volt alkalmatlan), a régi orosz bolsevik gárda, Mussolini, Hitler, Rákosi.

Ha ő túl is élné, a rendszere biztosan nem éli túl. Ha minden hatalom a néptől ered, akkor minden törvény is a néptől ered. Ha a nép hangulata megváltozik, akkor megváltoznak a törvények is. Ha a törvények gyakorlatilag bárki kénye-kedve szerint változhatnak, akkor nem törvények, csak ideig-óráig érvényes jogszabályok. Ha ideig-óráig érvényes jogszabályok, akkor végső soron semmi nem kötelező, mert holnap esetleg tényleg nem lesz az, ez pedig egyes-egyedül rajtunk múlik.

Milyen klassz is ez, kiálthat fel első nekihevülésében az ember. Ha elég sok elvtársat magam köré gyűjtök, az lesz a törvény, amit mi akarunk. Csakhogy hátra van a fekete leves, mert az ilyenkor mindig hátra van: ha az ellen-elvtársak is elkezdenek gyűjteni.

 

Ha nem lett volna kellően világos az első rész: nem gondolom, hogy királyt kellene trónra emelni Magyarországon, egy jó ideig legalábbis nem. Több okból, ebbe nem megyünk bele. Azt viszont gondolom, hogy a múlt megnyugtató lezárása nélkül csak az a zűrzavar folytatódik, ami az elmúlt évtizedeket jellemezte, és ami miatt ide jutottunk, ahol vagyunk.

 

Persze ész nélkül is lehet. Aztán meg lehet siránkozni. Zsidózni, cigányozni, kapitalizmusozni, szidni mindenkit, csak azt nem, akit egyedül kellene: saját magunkat.

 

2012.09.21.

Who knows, who cares for me?

A mi igazságunk nem a jobboldal vagy a baloldal igazsága!

 

 

A mi igazságunk, a PRÉDA igazsága!

"Viribus unitis" egyesült erővel

Politika-társadalom-ember | A hazugság messze eljuttat, de vissza sohasem. (közmondás)

Vallás-hit-filozófia | "Csak egy hősiesség van a világon: olyannak látjuk a világot, amilyen és szeretjük." (Romain Rolland)

Élet-lélek-gondolat | Amit nem fog kezed, szád hiába várja. (közmondás)

Írások

Kommentek:

Archív-írások 1