Helyreállítás Magyarországi Pártja


 

Habena Imperium Coniunctio Spes Obsisto Sepelio

Habena
Kormányozni
Imperium
Uralkodni
Coniunctio
Egyesíteni
Spes
Reményt adni
Obsisto
Szembeszállni
Sepelio
Végetvetni

 

Csak két kérdés. Tulajdonképpen az elsőt fel sem teszem, mert semmi izgalmas nincs benne. Az lett volna, hogy saccoljuk meg, ha Kádár János FÉNYKORÁBAN egyik napról a másikra lehetővé teszi a szabad választásokat, mi lett volna az eredmény? De ezt meg sem kell saccolni: ugyanaz, mint 1956-ban lett volna, ha nincsenek ávósok és nincs szovjet beavatkozás, vagy ami 1990-ben lett. Sokkal izgalmasabb, hogy miért? Jól tetszenek gondolni: hogy elindulhasson, ahogy el is indult, a habzsolháp magyar polgárság szabad áradata a Mariahilfer-Straße (de igazából elég, ha csak Nickelsdorfot, vagy Bruckot említjük) irányába, hogy Gorenjékkel, tévékkel, és egyéb csodákkal megrakodott, végeláthatatlanul kígyózó autósorokkal térjen vissza. Ezzel összefüggően, a lehetőleg minél kisebb befektetést és főleg munkát igénylő, minél nagyobb hasznot hozó, kilencvenkilenc százalékban ügyeskedésben (nem akartam erősebb kifejezést használni) kimerülő "vállalkozások" engedélyezéséért, amelyeknek a célja szintén az előbb felsorolt kincsek még nagyobb tömegéhez való hozzájutás lett volna. A többi a kutyát nem érdekelte. Na jó, esetleg Demszkit és a Beszélő szerkesztőit, de később ők is beálltak a csatasorba. Hogy ez a kalitka biztonságának az elvesztésével is együtt jár, szintén senkit nem érdekelt. Régen volt, amikor kénytelen-kelletlen el kellett olvasniuk Petőfitől a Farkasok dalát és a Kutyák dalát. Aztán, amikor TÉNYLEG megszűnt a szocializmus, és vele az alapellátások biztonsága, vissza tetszenek sírni. Malac csak vályúban tud gondolkodni. Ha ez az óllal is együtt jár, akkor együtt jár, véli. A böllérről meg igyekszik elfeledkezni. A szabad magyar választópolgár úgy tűnik, szeret biliárdgolyó lenni. Hogy le is lehet ugrani az asztalról, az eszébe sem jut. Pedig le lehet.

 

A másik, ehhez látszólag (de csak látszólag) egyáltalán nem kapcsolódó kérdés, hogy mi volna, ha a "zöldek" összes vágya ripsz-ropsz teljesülne?
Sőt nem csak a zöldeké, hanem a pacifistáké, emancipátoroké, szegénységet felszámolni akaróké (most nem néhai Malthus tiszteletesre gondoltam, a szegénység természetes - dögvész, himlő, tüdőbaj, éhhalál - és mesterséges - kivégzések, gyilkosságok, háborúk - fékjeivel), feltalálóké, egyszóval, ha semmi által nem lenne fenyegetve senki?
Ez volna a fő probléma? És ettől megoldódna minden?
Magyarországon az öngyilkosságok száma, ha az utóbbi hatvan évet nézzük, a legalacsonyabb 1952-ben (bizony) volt. A legmagasabb a késő, már engedékeny, de még a most oly fájón hiányzó szolgáltatásokat nyújtó Kádár-kortól a rendszerváltozásig. Azóta folyamatosan csökken. Most körülbelül ott tart, mint akkor, amikor az utolsó ötvenhatos elítélteket szabadlábra helyezték.

 

Könyörögve kérem, aki nem tette még, olvassa már el a Kazohiniát. Ha az előbbi bekezdésben felvetettekről akar pontosabb képet nyerni, akkor a hinekről szóló részt. Ha a saját világáról, akkor a behinekről szólót.

 

2012.08.31.

 

Who knows, who cares for me?

A mi igazságunk nem a jobboldal vagy a baloldal igazsága!

 

 

A mi igazságunk, a PRÉDA igazsága!

"Viribus unitis" egyesült erővel

Politika-társadalom-ember | A hazugság messze eljuttat, de vissza sohasem. (közmondás)

Vallás-hit-filozófia | "Csak egy hősiesség van a világon: olyannak látjuk a világot, amilyen és szeretjük." (Romain Rolland)

Élet-lélek-gondolat | Amit nem fog kezed, szád hiába várja. (közmondás)

Írások

Kommentek:

Archív-írások 1