Idemásolok egy nagy tetszést (egyetértést) aratott facebook-bejegyzést. Mindazok is egyetértettek vele, akik velem vitatkoztak. Hogy mi van az emberek fejében, nem akarom részletezni. Van nekem egy régesrégi barátnőm. Nyolc (nyolc) osztályt végzett, mert a gimnáziumból finoman szólva eltanácsolták, magatartási problémák miatt. Kevés okosabb és olvasottabb embert ismerek nála. A lánya - mit szépítsük - a testéből él. Élhetne másból is, ha hagynák, de ő nem született nagy vezérünk rokonának, és nem is meghunyászkodó típus. Ők ketten - ezt egészen biztosan ki merem jelenteni, megfigyeltem - azok, akik biztosan megértik, amiket írok. Pedig ha valaki, hát éppen ők nem illethetők a "mindenre farkcsóváló" kifejezéssel. Iróniából és cinizmusból még Antiszthenésznek és Diogenésznek is volna tőlük mit tanulnia. Van továbbá itt egy cigány barátom. Ő se doktorált le semmiből. Hogy milyen élete volt emellett, arról ne is beszéljünk. Ennek ellenére nem azért ódzkodnék bevinni egy itteni társaságba, mert szégyent vallanék vele, sokkal inkább azért, mert nem szeretnék annyi tanult embernek kudarcélményt okozni.
Egy kétéves kisgyerek olyan magaslatokban ül az ottani (és nem csak ottani) úri közönség zömének a feje fölött, mint Zeusz az Olümposzon. 1980-ban két esemény történt Magyarországon: Farkas Bertalan az űrben járt, és az MSZMP megtartotta soron következő (XII.) kongresszusát. Minden KERAVILL kirakatában ezek mentek a tévében. Annak a lánynak, akivel akkor laktam, volt egy kétéves kisfia. Kádártól egyszerűen nem bírt elszakadni. Ott kellett dekkolni vele a kirakat előtt, bámulta és hallgatta. Majd, amikor Kádár befejezte, felnézett rám, és a megrökönyödött emberek gyűrűjében azt mondta: "ez vicc". Harminc évvel azelőtt úgy mentem volna a dutyiba, mint a pinty. Az a kisgyerek öntudatlanul ráérzett arra, amit a ma oly szívesen nosztalgiázók már rég elfelejtettek.
De mit kisgyerek? Szarvasmarha. Delhiben, mondta indiai utazása után az a régi barátom, akiről már írtam, és aki addig egyetlen könyvet olvasott csak végig, még egy tehén is okosabb, mint itt az emberek. Nem megy át az úttesten, ha jönnek az autók. A magyar ember átmegy. És ezt veheti a kedves Olvasó nyugodtan jelképes értelemben is.
Íme a bejegyzés:
"Az Együtt 2014 néhány hetes története:
0) Juhász Péter és Szanyi (MSZP) súlyosan összeveszik egymással az ATV-ben.
1) "Megalakítjuk az Együtt 2014-et, hogy mindenki együtt, egy ernyő alatt politizáljon, aki demokratikus változást akar."
2) "Kuncze minek akar jönni a liberálisaival? Mondja meg már valaki neki, hogy semmi szükség rá."
3) Gyurcsányékat, meg a DK-t majd Juhász Péterék távol tartják.
4) A 4K nem kooperál.
5) Az LMP nem működik együtt az Együttesekkel.
Hogyan tovább?"
Édes, egyetlen, drága Olvasó. Mi a francot írtam én október 23. óta folyamatosan, és előtte is mindenfajta együttműködésről? A nagy hal étkezési szokásait a kis halakra vonatkozóan még fel sem hozva? Ugye, most és ezután nem fog senki azzal jönni, hogy meg lehetne ezt csinálni, csak mindenkinek erőt kellene venni magán? Gondol itt bárki az MSZP történetére? Az SZDSZ történetére? Az LMP most íródó történetére (mellesleg az egyetlen okos döntés volt, ahogy döntöttek, de rajtuk ez nem fog segíteni)? Gondol valaki bármely rabszolgafelkelés, parasztfelkelés, forradalom történetére? Bármely olyan szervezet történetére, amelyet szavazásokra, vitákra, együttes döntésre, kollektív bölcsességre alapoztak? Olvasta valaki Goldingtól A legyek urát?
Hogyan tovább tehát? Sehogyan, kedves együttműködő. Sehogyan. Innét kinőhetne egy nagy felfordulás, aztán utána egy erőskezű vezető, aki után megint felfordulás, megint egy erős kezű vezető jönne mindaddig, ameddig véletlenül (csakis véletlenül) fel nem bukkan egy olyan ember, aki elég nemes lélek ahhoz, hogy az erő rendszere helyett a nemes lelkek rendszerét kísérelje meg bevezetni. Más szóval, mert tudom, hogy ebbe bele fognak kötni, a vezetői posztokra való vezetők rendszerét. Amelyben az Erős Pista megmaradhat ételízesítőnek.
Olyan mérhetetlenül könnyűnek hangzik. És mégis mérhetetlenül nehéz. Mérhetetlenül lehetetlen (szójáték, olvasóm). Ül a kezdő emelemes a papírja fölött, és azt mondja magában: én befizetek most háromszázezret, csak össze tudok szedni tizenkét embert, aki szintén, ők dettó, pár hónap, és gyémánt, mit gyémánt, kék gyémánt, sőt team elite leszek. Csak ezt értse meg mindenki, hogy aztán ő is. Mindenkinek taxizni kellene, és aki épp nem dolgozik, annak csak taxival szabadna utaznia. Máris megoldódott mindenki minden anyagi problémája. Ilyen valami a politikai együttműködés is.
Nem működik. Nem azért vagy ezért nem működik, hanem azért nem működik, mert nem működik. Nem úgy van megcsinálva. És ha megfeszül is bárki, akkor sem úgy lesz megcsinálva.
Nincs más út, és nincs más szerkezet, mint a HIKSZOSZ útja és a HMP által preferált szerkezet. Már egypár évezred bebizonyította. De ha valaki nem akar hinni nekem, ne higgyen. Hiszen annyi időnk van még és olyan kurva jól állunk. Jó szórakozást, és töprengést a következő lépésen.
2012.11.19.