Horthy István, néhai Kormányzó Urunk idősebbik fia 1904. december 9-én született Polában. Elemi iskoláit Bécsben, a középiskola alsó négy osztályát Badenben végezte el. 1918 augusztusában kezdte el tanulmányait a Haditengerészeti Akadémián, véletlenül épp a Führer szülővárosában, az Inn-menti Braunauban, de a Monarchia sajnálatos összeomlása miatt nem folytathatta azokat. Be kellett érnie a Toldy Ferenc Főreáliskolával, ahol 1922-ben leérettségizett.
Bizonyítványosztás után mindjárt vitézzé is avatták. Gépészmérnökként diplomázott, közben azonban bevonult katonának, hogy repülhessen. Akkoriban, 1926-ban, pontosan két (kettő) fő repülős kiképzésére volt keret, közülük az egyik, hogy-hogynem, éppen ő lett. Végtére is semmi más nem kellett hozzá, csak akarat és kitartás. Az egyetem elvégzése után kikapcsolódásként elutazott több hónapra Afrikába, majd Nyugat-Európába, végül egy esztendőt Amerikában is eltöltött. Miután visszatért, a csepeli Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyáraknál (MÁVAG) lett főmérnök, majd műszaki tanácsos, majd igazgató-helyettes, majd igazgató, majd vezérigazgató. Mindehhez nyolc évre volt szüksége. 1938-ban behívták katonának, de vezérigazgatói minőségén, melyre katonai szolgálata közben nevezték ki, ez sem változtatott. 1940-ben állást váltott: a MÁV elnöke lett, abban az évben felsőházi tag, 1941-től államtitkár, 1942. február 19-től Magyarország kormányzóhelyettese. Szinte napra pontosan fél év múlva, 1942. augusztus huszadikán Ilovszkoje közelében Héja típusú repülőgépével dugóhúzóba került és lezuhant. Harminchét esztendős volt ekkor.
Azért az életútjáról csak eszembe jutott egy vicc. "Kérem" - mondja az elnök-vezérigazgató az előtte álló beosztottnak - "maga két évvel ezelőtt kezdett nálunk, mint gyakornok. Három hónap után részlegvezetővé léptették elő, újabb három hónap után osztályvezető-helyettessé. Nem kellett fél év, és osztályvezető lett, majd főosztályvezető-helyettes, két hónapja főosztályvezető. Az imént adtam tudtára, hogy egy ideje a nyugdíjba vonulás gondolata foglalkoztat, és Önt jelöltem utódomul. Erre Ön annyit mondott, hogy 'jó'. Nem gondolja, hogy egy ilyen magas beosztásra jelölést azért illene legalább megköszönnie?" "De igen" - feleli a beosztott. "Köszönöm, papa!"
Persze a sokak, például a Vitézy-család gyermeke sorsát egyengető mai méltósághoz képest Horthy Miklós amatőr kezdő. Pedig az előbbi Horthy szemével nézve csak egy szarságos, falusi miniszterelnök, akivel az ex-kormányzó egykori mentora, Ferenc József császár szóba se állt volna.
2012.08.24.