Szakállas zsidó vicc: disznóhús ingyen. Most azonban a "meleg", népszerű szóhasználattal "buzi" a dilemma. Az tudniillik, hogy sértő-e, ha valakit melegnek neveznek. Ha sértő, és ezt bíróság mondja ki, akkor jogi diszkriminációról van szó. Tágabb értelemben diszkriminatív joggyakorlatról, még tágabb értelemben államilag jóváhagyott diszkriminációról, ennél is tágabb értelemben állami diszkriminációról. Nem mintha meglepő volna. Ha a bíróság azt mondja ki, hogy nem sértő, akkor ő maga követi el a sértést, csak nem de jure, hanem de facto: a kormány deklarált elveit sértve, egyben kabátlopási ügybe keverve egy (kormánypárti) prominenst. Hiába mondja ki, hogy az állítás hamis (amit egyébként nem mondhat ki, legfeljebb annyit, hogy nem bizonyított), ha elutasítja a sértés megállapítására vonatkozó keresetet, a "bélyeg" rajta marad az érintetten. Milyen szerencse, legalábbis e tekintetben, hogy nem a tizenkilencedik század Angliájában élünk. Hogy kinek a szerencséje, az persze kérdéses. Emlékezzenek vissza Oscar Wilde életére. "A hazaszeretetéért börtönbe zárt hazafi szereti a hazáját; a fiúk szeretetéért börtönbe zárt költő szereti a fiúkat." Van egyéb lehetőség is: a fiúk szeretetével megvádolt politikus nem szereti a hazáját, de erre ne is gondoljunk.
- Megsértettél!
- Nem sértettelek meg.
- Miért mondod? Számomra ez sértő.
- Az én szememben viszont nem.
Fenti párbeszéd második válasza eredetileg úgy hangzott, hogy "mert nem annak szántam". Ha máshol nem, amerikai filmekben gyakran hallhatták, hogy az egyik fekete leniggerezi a másikat, az pedig szó nélkül lenyeli. Gondolják, hogy egy fajvédő fehértől is lenyelné? Szánhatja egy liberális a "libsi" kifejezést sértőnek nem egy másik liberális, hanem akár egy magát konzervatívnak valló ember felé? Itt van a kutya elásva. A jogi és gyakorlati értelemben vett kutya is. Ahogy Lukács evangelista írja: "Dicsőség a magasságban Istennek és BÉKESSÉG A FÖLDÖN A JÓAKARATÚ EMBEREKNEK!" (Lk 2,14)
De akkor miért mondja? Mikor nevezi a liberális liberálisnak a konzervatívot? Amikor vérig akarja sérteni? Vagy akkor, amikor - például - úgy gondolja, hogy bort iszik és vizet prédikál? Kiket ért Jézus "farizeusok" alatt? Azokat, akik szigorúan ragaszkodnak az előírásokhoz, és slussz? Egy ókori zsidó irányzatot, amelyből a mai judaizmus kifejlődött? Vagy azokat, akik NEM TARTALOM, HANEM FORMA SZERINT ÉLNEK, nem ritkán A TARTALOMMAL ELLENTÉTBEN?
Kiből kell tehát kiindulni? Abból, aki mondja, vagy abból, akinek mondják?
Sértés az, amit sértésnek szánok. Sértésnek pedig csak azt szánhatom, ami számomra sértő. És akkor most döntse el, édes Olvasó: megsértette Ungár Klára Kocsis Mátét?
Csak még egy utóirat: segédmunkás koromban kis ideig a Csepel bejáratánál fekvő egykori VITUKI-ban dolgoztam. Beszélgettünk a kollégákkal, többnyire a szakmával gyakran együtt járó dolgokról, például a lopásról. "Te csak hallgass", fordult egy idősebb munkás az egyik hősködő fiatal fiúhoz. "Egy gyufaszálat se loptál el egész életedben." "Még, hogy én nem??!!!" - nézett ránk, paprikavörösen az alaptalan vád okozta felháborodástól.
2016. 06. 19.