Az igazságos büntetésnek ugyanolyan értéke van, mint a megérdemelt dicséretnek. Ladislav Fuks. Jól hangzik, de akkor most nézzük meg, hogy igaz-e. Mind az "igazságos", mind a "megérdemelt" szónak kettős értelmezése van. Igazságos, mint társadalmilag igazságos, és igazságos, mint igazságosnak érzett. Megérdemelt, mint ami az "érdem" társadalmi kritériumainak megfelel, és megérdemelt, mint megérdemeltnek érzett. Most már csak azt kell tisztázni, hogy mi az az "érték". Érték az, ami kívánatos. Aminek pozitív vonzata van. Gyönyörködtet, nevel, megkönnyít, satöbbi. Ez esetben érték egy kívánatos viselkedés és/vagy hozzáállás. Negatív megerősítés (büntetés), vagy pozitív megerősítés (dicséret). A megerősítés akkor megerősítés, ha valami megerősödik általa. HA A DELIKVENS ÚGY ÉRZI. Ha nem, akkor veszett fejsze nyele.
De mikor érzi úgy? Akkor, ha az eredményt ő is kívánja. Ha azonosul a társadalmi normákkal. Mind a büntetés, mind a dicséret ugyanis KÍVÜLRŐL jön. Ha nem kívülről, akkor nem büntetés, és nem dicséret. És amikor valaki magát bünteti? És ha valaki magát dicséri meg? Az csak formailag büntetés vagy dicséret. Semmi értelmük. Nem megerősítések. Elégedetlenség vagy elégedettség. És ezeknek a következménye: rossz vagy jó érzés. Mint az igazságosnak tartott büntetés vagy dicséret következménye. Hogy utána mi lesz, az már a büntetést vagy dicséretet elszenvedetten (így, ezzel a szóval) múlik.
Miért elszenvedett a dicséret? Mert a büntetés elszenvedése még evidens. Azért, mert minden elszenvedett, ami nem belőlünk jön. Ami idegen. Ami idegenkét átélt. Akkor lesz nem elszenvedett, ha felismerjük benne magunkat.
Ezek akadémikus okoskodások, csóválja fejét az Olvasó. Hát, nem. Olyannyira nem, hogy a büntetésvégrehajtás lényegét érintik. A büntetés akkor büntetés, ha rávezet a felismerésre. Ha nem vezet rá, akkor jóvététel és/vagy izoláció. Ha egyik sem, akkor megtorlás, vagy kínzás. Hazugság. Nem különbözik a bosszútól. A legnagyobb félrevezetés ebben a tárgyban a halálbüntetés. Hogy lehetne megbüntetni valakit, aki utána NEM ÉREZHET SEMMIT? És ezzel nem azt mondtam, hogy a halálbüntetésnek semmi értelme. Pontosan annyi értelme van, mint az elzárásnak. Csak az az izoláció végleges.
Akkor mi az igazi büntetés? Mi az igazi dicséret? AZ EMBEREK (kinyilvánított) VÉLEMÉNYE. Döntse el a nyájas Olvasó, melyiknek van nagyobb visszatartó hatása: egy szégyenoszlopnak a falu főterén, vagy egy mégoly hosszú elzárással végződő büntetőeljárásnak, amelyben az arcot kitakarják, a nevet csak kezdőbetűkkel jelölik, és ami után annyit tudnak a "külföldi munkáról", amennyit az illető elmond? Mert arra, hogy abban a pillanatban, amikor az elkövető kilép a BV-intézet kapuján, elillan az egész bent töltött idő, lett légyen bármilyen hosszú, vagy rövid, bárki biztos lehet. Nem okoskodom, hanem tapasztalatból beszélek.
Persze, ez már részletezés, de nem haszontalan részletezés. És most nézzük meg, hogy volna helyes Fuks mondata: az igazságosnak ÉRZETT büntetésnek ugyanolyan értéke van, minta megérdemeltnek ÉRZETTNEK.
S hogy mit és mikor érzünk annak, az csak tőlünk függ. De segíthet benne a társadalom is: az egész büntetőeljárás újragondolásával és újradefiniálásával. Megúszhatatlan, kedves Olvasó. Éppen annyira megúszhatatlan, mint a joggal (amelynek a büntetőjog csak egy része) definiált teljes társadalmi rend újragondolása és újradefiniálása.
2015. 05. 02.