Helyreállítás Magyarországi Pártja


 

Habena Imperium Coniunctio Spes Obsisto Sepelio

Habena
Kormányozni
Imperium
Uralkodni
Coniunctio
Egyesíteni
Spes
Reményt adni
Obsisto
Szembeszállni
Sepelio
Végetvetni

nem ilyen, vagy olyan. Az ember szituációfüggő. Ágytól az asztalig, minden képletes és valóságos harcmezőig. Nincs jó szerető és rossz szerető. Jó szerelmeskedés van és rossz szerelmeskedés. Élvezetes játék és nem élvezetes játék. Bármelyik tehető alapnak. Ha az élvezetes játék az alap, akkor azt mondjuk, a fenébe, már megint pechem volt. Ha a nem élvezetes, hogy szerencsém. - És hol vanő ebben? - kérdezi most a nyájas Olvasó. Tényleg. Hol van?

Színdarab. Annyiszor írtam le ezt a szót, hogy már sok is. Balázs Béla nálam sokkal jobban megfogalmazta a Kékszakállú regös-énekében, én meg már annyiszor idéztem, hogy most nem fogom. Nézze meg, akit érdekel, és nem ismeri. A színdarab ritkán egyszemélyes. Egyébként mindegy. Az a lényege, hogy JÁTSSZÁK. És - jó esetben - NÉZIK. Nézik "belülről", nézik kívülről, a nézőtérről. Nézik a színészek és nézi a publikum. És, kedves Olvasó, tudja, mi az érdekes? Hogy ahányan nézik, annyiféle a darab. Ha én, a színész úgy érzem, hogy szarul játszom, szar lesz. Azt fogom gondolni, hogy agyoncsaptam az egészet. Ha jól, jó lesz, és a másik szar játéka csak emel rajtam. A közönségnek meg akkor jó, ha az EGÉSZEN jól szórakozik. A boncolgatás már a kritikus dolga.

De még ha ilyen egyszerű volna. Nem csak attól játszhatok ugyanis rosszul, hogy rossz napom van, nem rám szabták a szerepet, vagy egyszerűen tehetségtelen vagyok. Attól is, hogy ROSSZ VÉGSZÓT KAPOK. Rosszul kapom a végszót. Nem figyelnek rám. Nem rám figyelnek. Elkönyvelnek tehetségtelennek, úgy kezelnek, és elhiszem. Miért is ne hinném? Az ellenbizonyítás mindig nehezebb, mint az alkalmazkodás. És innentől már nem egyedül én játszom rosszul, bármilyen fényesnek tűnik is a partnerem csillogása az én botladozásom mellett.
Mondok egy teljesen hétköznapi példát. A csúnya és a szép lány kettősét. Barátnők, legalábbis ezt mondják magukról. A csúnya lány tiszteletbeli szép lánynak érzi magát, a szép még szebbnek. Mindketten akár jól is járhatnának, ha a dolog ennyiben maradna. De nem marad ennyiben.
Nem mindig a szép a domináns. Van, hogy a csúnya, aki a dominanciáját kisebb részben hódításra, nagyobb részben szép társa kapcsolatainak a megmérgezésére használja. Fordított esetben a szép minden hódítása egy-egy szög a csúnya keresztjében. Ő egyre beképzeltebb lesz, egyre silányabb kapcsolatokat hoz létre, amaz egyre nyomorodottabb. Végül mindketten egyedül maradnak. És ha akkor NÉZŐKÉNT hátratekintenek, feltehetik maguknak a kérdést:
JÓ JÁTÉK VOLT?

"Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat." Talmud, aztán Újszövetség. De mások is felismerték, nem csak a zsidók. Sokkal régebben. Nincs új a nap alatt, hogy maradjak a Bibliánál, ezúttal kedvencemnél, a Prédikátornál (aki természetesen nem Salamon volt, legfeljebb úgy, mint egy elnöki beszéd elnök-.szerzője). De hiszen TE VAGY A FELEBARÁTOD, mondja a Talmud. Magadat miért is ne szeretnéd?
Most pedig el fogok kanyarodni, ahogy szoktam, és amitől páran mindig sikítófrászt kapnak. De csak kicsit. Ne féljen, kedves Olvasó, mire még éppen nem felejtette el az előzőeket, visszakanyarodom.
Egy nagyon furcsa dolgot fogok mondani. A fenti idézet nem csak arról szól, amit Krisztus emóciómentes és racionális változatban úgy fogalmazott meg, hogy "amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük" (Máté 7, 12). Arról IS, de nem csak arról. Egy sokkal fontosabb dologról: HA NEM SZERETED MAGADAT, MÁSOKAT SEM TUDSZ SZERETNI. Önmagunk szeretete az első. Minden lelki nyomorúságok legfőbb oka, hogy nem szeretjük önmagunkat. Nem szeretjük eléggé, és főleg NEM JÓL szeretjük.
Ezúttal nem megyünk égi és elvont szférákba, marad a jó öreg személyes "én". Mondjuk Szabó János, a csapodár. De, még mielőtt gubanc lenne ebből is. A SZERETET NEM ÖNZÉS. Annak egyik változata sem, soha. Ha pedig nem az, akkor a magunk szeretete sem lehet önzés. Pétert nem szeretheted azzal, hogy Pált utálod, ír valami erősen hasonlót Weöres Sándor A teljesség felé-ben. "Péter" pedig ÉN vagyok, nem azért, mert véletlenül tényleg Péternek hívnak, és nem úgy, hogy nem vagyok tekintettel magamon kívül senki másra. Végképp nem úgy, mint "én". "Ez az ember itt" - mutatott ÖNMAGÁRA az eszkimót alakító Anthony Quinn egy márnemtudommiacíme filmben. Péter úgy vagyok, MINTHA VALAKI MÁS LENNÉK.

Mintha NÉZŐ lennék, drága Olvasó. És innentől már társasjáték.
Ami csak EGYÜTT élvezetes. Jó végszóval és jó fogadással.

2014. 07. 08.

 

Who knows, who cares for me?

A mi igazságunk nem a jobboldal vagy a baloldal igazsága!

 

 

A mi igazságunk, a PRÉDA igazsága!

"Viribus unitis" egyesült erővel

Politika-társadalom-ember | A hazugság messze eljuttat, de vissza sohasem. (közmondás)

Vallás-hit-filozófia | "Csak egy hősiesség van a világon: olyannak látjuk a világot, amilyen és szeretjük." (Romain Rolland)

Élet-lélek-gondolat | Amit nem fog kezed, szád hiába várja. (közmondás)

Írások

Kommentek:

Archív-írások 1