Helyreállítás Magyarországi Pártja


 

Habena Imperium Coniunctio Spes Obsisto Sepelio

Habena
Kormányozni
Imperium
Uralkodni
Coniunctio
Egyesíteni
Spes
Reményt adni
Obsisto
Szembeszállni
Sepelio
Végetvetni

 

Mihály arkangyal, aki pallosával Lucifert letaszította a Pokolba, egyik kezében egy aranygömböt tart, kereszttel a tetején. Mihály neve héberül "Ki olyan, mint az Isten?", a gömb a földgolyó vagy éggömb, kereszttel ellátva pedig először a legenda szerint a konstantinápolyi Hagia Sophia székesegyház előtt álló Nagy Konstantint vagy Justinianus császárt ábrázoló szobor bal kezében volt látható. A legelső bizonyítottan tárgyi valóságban létező országalma a Reichsapfel, a Szent Német-római Birodalom országalmája volt, amely eredetileg a Schparenkugelből, a Földet körülvevő égbolt ábrázolásából származott. Az ég- vagy földgömb már a görögöktől hatalmi szimbólumnak számított, náluk Zeusz, a rómaiaknál Jupiter birtokolta. /Hogy a Földet a középkorig laposnak gondolták, olyan elterjedt tévedés, amit egyetlen Atlasz-szoborra vetett pillantással be lehet látni./ Az arany országalma -Magyarországon is- koronázási jelvény lett, a legfőbb hatalom jelképe annak a személynek a kezében, akit ISTEN kijelölt és felhatalmazott, hogy -Mihály arkangyalhoz hasonlóan- megvédje népét a Gonosztól.
De az aranyalmának nem csak keresztény hagyománya van. Amikor Nagy Szulejmán után új szultánt koronáztak, a szultán az Isztambulon kívül eső koronázási helyről elsőként a janicsárok isztambuli laktanyája elé lovagolt vissza. A laktanya előtt a hatvanegyes íjászszázad parancsnoka egy sörbettel teli kupát nyújtott át neki. A szultán kiitta a sörbetet, majd az üres kupát arannyal megtöltve ezekkel a szavakkal adta vissza: "Kizil Elmada görüsürüz!", azaz "Találkozunk az Aranyalmánál!" Az aranyalma története Bécs 1529-es ostromáig nyúlik vissza. Az ostrom elhúzódott, Szulejmán pedig tudta, hogy ha nem akarja elveszíteni egész seregét a rövidesen megérkező télben, vissza kell vonulnia. Rámutatott a Stephansdom déli, legmagasabb tornyára, és ezt mondta: "Most le kell mondanunk Bécs bevételéről, de tudom, egy napon sikerülni fog. Addig is azt akarom, ez a torony az én jelemet viselje!" Cserét ajánlott a császárnak. Nem löveti szét a Simmeringen álló ágyúival a tornyot, ha cserébe felrakják a tetejére azt az aranygömböt, amit küld. A császár elfogadta a cserét, felrakatta a gömböt, amit később sem szedtek le, csak /Ferdinánd, a császár testvére parancsára/ egy keresztet tűztek a tetejére. Ettől kezdve a Kizil Elma, aranyalma az oszmán szóhasználatban is a Bécs által jelképezett, legyőzendő császári hatalmat jelképezte.

Nehéz elszakadni a materialista gondolkodástól. Van egy nagyon kedves szociológus barátnőm. Az ő tiszte velem szemben, mondta, a kritika, és ezt el is fogadom: ha valamit az ember nem tud tökéletesen megcáfolni és tökéletesen bebizonyítani, akkor azt nem érti. Egy rendszer akkor működőképes, ha azt közepes képességekkel is működésben lehet tartani, állítottam a minap. Az az autó, amelyet csak Schumacher vagy Alonso képes vezetni, nem alkalmas a mindennapi használatra. Ezzel szemben ő azt állította, és ezt állítják sokan rajta kívül is, a jó működéshez karizmatikus vezetőre van szükség. Később ezt ugyan -kedvencére, a rendi Magyarországra gondolva- visszavonta, de hogy árnyaljuk a képet, nem árt egy utolsó szót vesztegetni rá. Az "alulról" megragadott hatalom azért nem tesz alkalmassá épp a hatalom gyakorlására, írtam korábban többször, mert azokat az embereket kontraszelektálja, akik TULAJDONSÁGAIKNÁL fogva nem lennének képesek hatalomra jutni, ezért a tömegre kénytelenek támaszkodni, vagyis a mennyiségre a minőség ellenében. Figyeljünk az előző mondatra: tulajdonságaiknál, nem KÉPESSÉGEIKNÉL fogva. A képesség is tulajdonság, de a tulajdonság nem feltétlenül képesség. Nem véletlenül ruházták fel Octavianust, az első és egyben egyik legjobb római császárt az "augustus" megkülönböztető jelzővel: a csúcsvezető legfontosabb, és nélkülözhetetlen tulajdonsága nem az okosság, rátermettség, vagy karizma, azaz meggyőző erő, hanem a NEMESSÉG.

Most Magyarország vezetője egy alulról érkezett, nagy meggyőző erejű, okos pártpolitikus. Csak tapasztalt cselekedeteire gondolva mindenki szabadon eldöntheti, összevethető-e nemesség vagy dignitás, MÉLTÓSÁG tekintetében mondjuk Széchenyi Istvánnal, Deák Ferenccel, de akár Horthy Miklóssal is, ahogy azt is szabadon eldöntheti bárki, ugyane szempontok alapján összevethető-e Lenin és Sztálin II. Miklós cárral, Hitler Otto von Bismarck herceggel, vagy Napóleon a Napkirállyal.

A népmesei "aranyalma" kifejezés a katonának verbuvált, Olaszországban szolgáló magyar parasztlegényektől ered. Egy nagyjából alma nagyságú, aranyszínű gyümölcsöt neveztek el így. Ma erre a gyümölcsre külön szavunk van: ez a NARANCS.

Hogy pedig a Fidesz és az országot klasszikus felfogás szerint uralni jogosult hatalom jelképe között van-e az előző előtti bekezdés értelmében vett különbség, az Olvasó belátására bízom.

 

2010. október 30.

Who knows, who cares for me?

A mi igazságunk nem a jobboldal vagy a baloldal igazsága!

 

 

A mi igazságunk, a PRÉDA igazsága!

"Viribus unitis" egyesült erővel

Politika-társadalom-ember | A hazugság messze eljuttat, de vissza sohasem. (közmondás)

Vallás-hit-filozófia | "Csak egy hősiesség van a világon: olyannak látjuk a világot, amilyen és szeretjük." (Romain Rolland)

Élet-lélek-gondolat | Amit nem fog kezed, szád hiába várja. (közmondás)

Írások

Kommentek:

Archív-írások 1