Helyreállítás Magyarországi Pártja


 

Habena Imperium Coniunctio Spes Obsisto Sepelio

Habena
Kormányozni
Imperium
Uralkodni
Coniunctio
Egyesíteni
Spes
Reményt adni
Obsisto
Szembeszállni
Sepelio
Végetvetni

Vessünk számot hát, édes Istenem. Előrebocsátom, nem fog tetszeni, ami most következik. Nekem se tetszene, ha mást akarok olvasni. De írni nem írhatok mást, mint amit gondolok. Illetve írhatok, de mivel a dolog kétirányú (valójában egyirányú, de minek untassalak titeket olyanokkal, amikhez az egész világképet újból át kellene gondolni - erre lesz még idő, bőven), tehát egyszerre szól nekem és az olvasótábornak, mégsem írhatok. Magamnak semmi értelme hazudni.

Van Robert Ludlumnak egy könyve, A Chancellor kézirat. Az FBI alapítója és első igazgatója, J. Edgar Hoover - fiktív - meggyilkolása körül játszódik. Alapja, hogy az igazgatót azért kell megölni, mert kompromittáló adatokat gyűjt az amerikai politikai elitről. Ám a amikor - halála napján - az összeesküvők a magánirattárat meg akarják szerezni, azt tapasztalják, hogy annak fele eltűnt. Tudta nélkül megbíznak egy összeesküvés-elmélet-fanatikus írót, hogy - fülébe ültetve a gyilkosság elképzelését - írjon könyvet a sztoriról. Ez majd kiugrasztja a nyulat a bokorból, gondolják, hiszen a tolvajnak biztosan szöget üt a fejébe, honnan tudhatja az író, hogy  mi történt valójában, és ha tudja, rá nézve is veszélyes lehet, tehát megpróbálja eltenni láb alól. Ekkor pedig az összeesküvők elkaphatják.
Az író munkához lát. Más adattal, mint a gyilkosság fikciója, nem rendelkezik, mégis ott, íróasztala mellett ülve, pontról pontra összerakja a valóságos sztorit, kezdve az igazgató meggyilkolására szövetkezett társaságtól, egészen a valóban megtörténtekig.

Nade hogyan? Úgy, hogy nem a részleteket kell ismerni, hanem a dolgok alapjait. Azokat az alapokat, amelyekre az egész struktúra felépül. Ha ezeket valaki ismeri - felismeri -, akkor képes "ráhibázni" szinte bármire, ami ezeken az alapokon nyugszik. Tehát akkor, drága, kedves Olvasók. Adva van egy, egészen a közelmúltig patriarchális módszerekkel kormányzott ország, Magyarország. Az urambátyám-világ 1945-ben szűnt meg, röpke négy (három) évre. Onnantól folyamatosan lehetett élvezni egészen 1989-ig, majd 1998-2002-ig, és 2010-től ki tudja meddig még. És - most jön, ami nem fog tetszeni - önmagában véve EZ NEM IS LENNE BAJ. A Führerprincip kitalálója nem a Führer volt, hanem az anyatermészet. Nem csak az ember működik vezérelven, hanem a méh, hangya, termesz, farkas, kutya, oroszlán, hiéna, elefánt, kafferbivaly, juh, delfin, és megannyi más állat is. "Legyél  falkavezér" hirdeti egy külföldi televíziós műsor. Ha egy falkában - hordában - nincs vezér, szét fog hullani. Az emberi társadalom éppúgy, mint egy hiénafalka. A kettő között az egyetlen különbség, hogy ennek a szónak - társadalom - az értelme már túlmutat a hordán. Az emberi társadalom nem horda, hanem hordák szövetsége. Hordák ERŐSZAKKAL fenntartott szövetsége: az állam elsősorban ERŐSZAKSZERVEZET. Ezért nem is annyira szövetség ez, mint KÉNYSZER. Sokan vagyunk. Az állam egy STRUKTÚRA. Belső forma. Egymást kölcsönösen meghatározó alkotóelemek RENDSZERT alkotó, összefüggő egysége, hogy Bakos Ferencet idézzem. Az egész rendszer abból az egyszerű tényből következik, hogy sokan vagyunk. Ameddig nem voltunk sokan - a Föld lélekszáma Krisztus koráig nem haladta meg a kétszázmilliót, onnantól csigalassúsággal emelkedni kezdett a nagy ipari robbanásig, amely "ipari forradalom" néven került be a történelembe, elérve az ötszázmilliót, majd ez a folyamat minden nyomorúság, terror, háború, holokauszt ellenére iszonyú sebességre kapcsolt. Ma, mint köztudott, már a nyolcmilliárd felé tartunk. De már a párszázmillió, sőt, a pár millió is több, mint amit az ember egyedül át képes látni. Már a százezer is több. Sőt, már a tízezer is épp a határon van. Ezért aztán az átlátható hordát felváltotta az elszemélytelenedett (statisztikus) állam. De hogy ez a valójában kizárólag absztrakcióként létező struktúra mégis valamiképpen kezelhető legyen az egyes ember - állampolgár - számára, kellett valaki, aki EGYSZEMÉLYBEN megtestesíti a megtestesíthetetlent. Innentől az állampolgár elfelejtheti a tömeget, elfelejtheti, hogy olyan emberekkel alkot - elméletben - egyetlen közösséget, akiket sem nem ismer, sem nem szeret, sőt, nem is ismerhet, ezáltal nem is szerethet meg soha, és akikkel kizárólag áttételesen képes együttműködni. Innentől megkapja a természetesség és megfoghatóság - kvázi a "valóság" - illúzióját. Nevezzék bár királynak, császárnak, Vezérnek. Vagy "vezénylő tábornok"-nak.

De mi a baj a köztársasági elnökkel, miniszterelnökkel, főtitkárral? Nincs ezekkel sem semmi baj, ha - és ez a "ha" a lényeg - nem a tisztségükön, hanem a SZEMÉLYÜKÖN van a hangsúly. Nem az "elöl ülnök"-ön (ami, mint egy FŐHATALOM megszemélyesítőjének titulusa, már önmagában véve is LEFOKOZÓ), hanem valami - bármi - olyasmin, ami KIEMELI őket a "nép" köréből. Lenin, azaz Vlagyimir Iljics ULJANOV egy teljesen jelentéktelen orosz földbirtokosról kapta - találomra - mozgalmi nevét, ami aztán rajtaragadt. De miután Lenin elvtárssá vált, az összes, még életben levő - eredeti - Lenint kiirtották. Sztálin azért lett Sztálin, és nem "Sztálinov", azaz "Acélos", hogy az ő neve is Lenin neve végződésére rímeljen. De aztán megkapta a Vozsgy, Vezér, Hozjájin, Gazda titulusokat is. A kormányzó (értelemszerűen "helytartó",királyHELYETTES) Horthy Főméltóságú Úr volt, Szálasi Nemzetvezető, Rákosi, Kádár egyszerűen "apánk". És pontosan ez a "vezér" MÁSIK értelme. A TEKINTÉLY mellett a SZEMÉLYESSÉG. A megfoghatóság. Hogy nem egy bürokratikus hatalom bürokrata képviselője, hanem egy valóságos - bizonyos szempontból emberfeletti, de mégis valahogy - ember. Akihez, ha máshoz már nem, mindig oda lehet fordulni. Aki, ha tudomást szerez bajainkról, MINDIG segít. Ha nem segít, akkor ez soha nem miatta van, hanem az apparátusa miatt. Nem jut el hozzá. "Ha ő ezt tudná!" Hányszor hangzott el ez a mondat a Hitlerájtól Kádár országlásáig a világ mennyi szegletében, hogy csak a legújabb kori történelemről beszéljünk! Ez az ördögi az egészben: hogy adva van egy VALÓSÁGOS, hús-vér ember, aki mégsem valóságos. És épp NEM VALÓSÁGOS mivoltában töltheti csak be azt a szerepet, amiért ott van, ahol van. "Nem, én nem vagyok Sztálin elvtárs" -  mondta Sztálin egy bizalmasának. Sztálin elvtárs egy merőben más minőség, mint Joszif Dzsugasvili. Mondjuk hát ki: adva van egy ILLÚZIÓ. Apánk. De hisz ott VAN, látom, kiált fel az elgyötört utazó a délibábos Hortobágyon. Egy VALÓSÁGOS illúzió, polgártársak, csak épp ez az, amit nem SZABAD hangsúlyozni. Miért?
Mert akkor SEMMI sem marad. Ez a "semmi" NEKÜNK nem tragédia. Nekünk, akik tudjuk, hogy magunkon kívül mindenütt semmi van. VAGYIS SEMMI nincs. Hisz a "semmi" és a "valami" ontológiailag UGYANAZ.
De a nagy többségnek bizony tragédia.
Ezért fog a Fidesz nyerni 2014-ben is. És nyerni fog mindaddig, ameddig...okos gondolatokkal nem csak Orbán barátai, Orbán ellenfelei is kevésre jutnak. És a nyomor is kevés önmagában.
Olyan nép még nem volt, ami fogta volna a pörölyt és kiegyenesített kaszát, majd önakaratából nekitámadt volna saját urainak. Mindig kellett egy Münzer Tamás, Geier Flórián, Robespierre, Lenin.
És akkor most nézzétek meg Mesterházyt, aki nagyjából egy nyakkendős mészárosra emlékeztet, Bajnait, akinek elképesztően rosszul áll a néptribunusság, mert nem is az, vagy Gyurcsányt, aki kiváló mozgalmi ember lenne Kádár ALATT.

A "vezér" ugyanakkor - mint korunkban szinte minden - pótlék. A szakrális uralkodó pótléka. De szakrális uralkodó csak szakrális RENDSZERBEN van. Amitől elképesztően messze vagyunk már vagy (remélhetőleg) még. Addig egyet tehetünk: megpróbálhatjuk olyan személlyel betölteni a legfelsőbb posztot, aki erre alkalmasabb, mint azok a pártkorifeusok (beleértve a vezérnek tudatosan felépített Orbánt is), akikből e kiválasztási szisztéma szerint válogatni lehet. De ez már egy másik mese. Aki akarja, elolvashatja, ha még nem tette:  - Búcsú a pártoktól.

Még az "igazi" illúzió is illuzórikus távolságban lebeg e pillanatban. Ide jutottunk.

2013. 10. 14.

 

Who knows, who cares for me?

A mi igazságunk nem a jobboldal vagy a baloldal igazsága!

 

 

A mi igazságunk, a PRÉDA igazsága!

"Viribus unitis" egyesült erővel

Politika-társadalom-ember | A hazugság messze eljuttat, de vissza sohasem. (közmondás)

Vallás-hit-filozófia | "Csak egy hősiesség van a világon: olyannak látjuk a világot, amilyen és szeretjük." (Romain Rolland)

Élet-lélek-gondolat | Amit nem fog kezed, szád hiába várja. (közmondás)

Írások

Kommentek:

Archív-írások 1