Helyreállítás Magyarországi Pártja


 

Habena Imperium Coniunctio Spes Obsisto Sepelio

Habena
Kormányozni
Imperium
Uralkodni
Coniunctio
Egyesíteni
Spes
Reményt adni
Obsisto
Szembeszállni
Sepelio
Végetvetni

"Ami kimondható és elgondolható, annak léteznie kell." Krasznahorkai László. Nem "kell", hanem létezik, írtam erre. "Ez szamárság. Miért kellene? A rézfaszú bagoly kimondható és létezik? Mit jelent az, hogy létezik? (És kinek mit jelent?)" - írta az én Bugovics Gyula barátom, a baglyok és Buddha nagy kedvelője. A baglyokkal én is szimpatizálok, annak ellenére, hogy a régi magyarok jelentős része feltehetően nem, különben Magyarország nem volna tele "Bagolyirtás" elnevezésű helyekkel. Buddháról nem mondhatok semmit, tekintve, hogy Buddha - kivéve a történelmi személyt, aki így honosodott meg a köztudatban - kizárólag egyes szám első személyben értelmezhető. És az egész nem az én szeretetemen múlik, hanem az Ő játékán, aki már Buddha sem, és aki ugyan minden pillanatban, az örökkévalóságig, sőt, az örökkévalóságon felül azonos velem, csak épp ez nem az aktuális állapotom, mindössze egy lehetőség számomra. Rajtam is múlik, meg nem is, hogy még jobban összekavarjam Önöket, ha ez eddig nem sikerült volna. Legalábbis a Tan lényege valami ilyesmi. Rajtam múlik, mint végső Önmagamon, nem rajtam múlik, mint személyes önmagamon. Egyszerre vagyok a centrumban és a periférián. Haha, még ott sem, kacagna fel Gótama úr. Az átma-váda (erőltetetten "önmagamság útja") egyszersmind anátma-váda is ("nem önmagamság útja").

Már olyan rég idéztem László Andrást. "Általánosan el kell mondanunk, hogy mindaz, ami van - az valóban és valóságosan van. Akkor is, ha az emberalkotta vagy természeti tárgy, akkor is, ha ásvány, növény, ha állat, ha ember, ha észlelet, ha képzet, ha gondolat, ha obiectivitas, ha actionalitas, ha subiectivitas. Ezek vanságok - és valóságosan vannak. Ezzel párhozamosan ezeknek a valóságos létezése nem csupán valóságos létezés, hanem ugyanekkor merőben illuzórius létezés is. Az ebben megmutatkozó ellentmondás - teljesen felületi. Illuzóriusan lenni - voltaképpen azt jelenti, hogy varázslat által, varázslatban, varázslatként és elvarázsoltként lenni." De ha a "való"-ra úgy gondolunk, mint valamiféle tőlünk független (ne kössenek bele: ameddig VAN, addig tőlünk függetlenül van, beleértve saját testünket-lelkünket is), sziklaszilárd valamire (nagyon pongyolán fogalmaztam, ellensúlyozni akarván, ami most következik), akkor csalódni fogunk. Nincsenek végső kapaszkodók. Egyáltalán nincsenek. Az önazonosság nem kapaszkodó, hanem egy állapoton felüli állapot, amiről SEMMIT nem lehet mondani. Olyan, mint egy pont, ami sem térben, sem időben nincs. Éppen olyan, mint egy pont. Úgy is létezik. "Minden alaptévedés, ami a Világot vagy az Egyetemességek-Egyetemességét valamiféleképpen valónak tekinti, - mert a >sem nem valamiféleképpen, sem nem valamiképpen<; a >sem nem mindenféleképpen, sem nem nem-mindenféleképpen, a >sem nem semmiféleképpen, sem nem nem-semmiféleképpen< valósághipotézis feltétlenül helyesebb lenne, noha még ezek is alaptévedések maradnának."
Próbálják meg a fentieken többször átrágni magukat. Nekem három évembe telt. De az se baj, ha nem megy - ezeket nem szívesen olvassák az emberek, egyrészt, mert nem szeretnek gondolkodni, másrészt, mert semmit nem szeretnek, ami elbizonytalanítja őket, harmadrészt, mert életüket döntően egy biztosnak gondolt álomvilágban (amely egyszersmind nem feltétlenül és mindig kellemes, vannak rémálmok is) élik le -, majd eszükbe jut, ha látják kicsúszni a kezükből. Ha pedig nem látják, az se azt jelenti, hogy a kezükben van, csupán azt, hogy addig szerencséjük volt.

Végső értelemben se nem vagyok, se nem nem vagyok, és ez úgy igaz, ahogy nem igaz. László András is csak kínlódik. Kínlódott-kínlódik az összes filozófus, teológus, misztikus, Szent Ágostontól és Eckhart mestertől a szolipszistákig. Egy létező világban, létező nyelvvel megfogalmazva (szimbolikusan) létfelettiről beszélni értelmetlen. Hogy mennyire az, olvassanak egy kis kései Heideggert. Az érzékeltetés közelebb visz, írtam le sokszor, a zen-csan, a paradoxonok, a művészetek. Közelebb visz, mihez? Az ellobbanáshoz, amit a szanszkrit nirvánának mond. És az? És utána? Vessenek egy pillantást Christian Morgenstern: Hal éji éneke (Fisches Nachtgesang, fordította Szabó Lőrinc) című versére. Nem tudom idemásolni, bármennyire is szeretném, ha megnézik, rá fognak jönni, miért.

Minden létezik, amit kimondanak és elgondolnak. Így pontos a kezdő idézet. A "lehet" és a "van" ekvivalens. Akkor "lehet", ha - gondolatban - már VAN. Valamiképpen van. A gondolatban létezés és az utcasarkon létezés ugyanaz a létezés, csak MÁSKÉPP, írtam. A probléma az átjárásokkal van. Kedvenc hasonlatomban egy ház, sok, egymástól elszigetelt szobával, mindegyikben ül egy macska, ami józan ésszel elgondolva semmiképpen se tud átmenni a többi macskához. De néha mégis tud. És akkor nem a "csoda" értelmezendő, hanem a "józan ész". Nevezhetik véletlennek is, csodának is, de mindkettő még mindig ugyanazon a pályán mozog, amelyben ragaszkodnak valamiféle "elsődleges, mindenek felett álló" valósághoz. Sőt, e valóság többi arcát már valóságnak sem nevezik. Hamu fejemre: hogy érthetőbb legyek Önök számára - ezért -, sokszor én sem.

Akkor mit tegyünk? - kérdezik most Önök tanácstalanul. Táncoljanak, mosolyogna Kaczvinszky Barbara barátnőm. Táncoljanak. Képletesen és/vagy fizikálisan. A régi keresztények is táncoltak. A hászid zsidók is táncolnak. Táncolnak a mevlavi dervisek is. Megfogható a tánc? Megfogható a tegnapi napjuk? Megfogható a pillanat? Létezik víz kerek e világon, ami nem csorog ki az ujjaik közül? Megfogható a délibáb? Meg tudják érinteni?
De táncolni tudnak. Valahogy mindenki tud. Táncoljanak hát. Táncoljanak át a délibáb alatt.

Egyetlen tanítás se képes ennél jobb tanácsot adni Önöknek.
 

 

 

 

2016. 06. 15.

 

https://ssl.gstatic.com/docs/doclist/images/mediatype/icon_2_youtube_x16.png

 

Szerző: 
Gaál Péter

Who knows, who cares for me?

A mi igazságunk nem a jobboldal vagy a baloldal igazsága!

 

 

A mi igazságunk, a PRÉDA igazsága!

"Viribus unitis" egyesült erővel

Politika-társadalom-ember | A hazugság messze eljuttat, de vissza sohasem. (közmondás)

Vallás-hit-filozófia | "Csak egy hősiesség van a világon: olyannak látjuk a világot, amilyen és szeretjük." (Romain Rolland)

Élet-lélek-gondolat | Amit nem fog kezed, szád hiába várja. (közmondás)

Írások

Kommentek:

Archív-írások 1