Helyreállítás Magyarországi Pártja


 

Habena Imperium Coniunctio Spes Obsisto Sepelio

Habena
Kormányozni
Imperium
Uralkodni
Coniunctio
Egyesíteni
Spes
Reményt adni
Obsisto
Szembeszállni
Sepelio
Végetvetni

Eszembe nem jutott volna erről írnom, ha nem olvastam volna megint valami kocsmaszagú, bocsánat, miseborszagú, ismeretek nélküli és felületes butaságot, amelyben szerepelt. Ráadásul egy pap oldalán. Volt benne más, is, Jobbik, Fidesz, kiskarácsony, nagykarácsony, azaz kispolitika, nagypolitika, mármint amit a kaptafánál nem maradó suszter ezeknek gondol. Változtatás nélkül közreadom, másodjára persze, mert eredetileg ő adta közre:
"Mit gondol a Jobbikról és a magyar jobb oldalról?
Kiváncsian várom a valódi fordulatot. A Jobbikban küzd egymással a kreativitás és a lefelé húzó ígérgetés. Úgy tűnik nekem, hogy az előbbi még nem elég ügyesen találja meg a megfelelő nyelvet, de közelít. A jobb oldal tág értelemben keresi önmagát. Gyanús hogy a jelenlegi Fidesz az USA világát szolgálja keresztény köntösben álcázva. Zavaró, hogy aki épp hatalmon van, tökéletesnek hirdeti önmagát. Alázatosabb vezetőre lenne szüksége ennek az országnak. Ajánlom ezt a blogbejegyzésemet a témához: MIÉRT IMÁDJUK ÖNMAGUNKAT? - Csak a vak nem látja, hogy kire utalok a végén... " Cseh Péter Mihály.

Minek foglalkozom én ennyit ezzel a jóemberrel, és egyáltalán, a katolikus egyházzal, tágabb értelemben az egyházzal, még tágabb értelemben a vallással? Két okból. Az első az, hogy megkedveltem. Minden - számomra - ostoba megnyilatkozása (más megnyilatkozásai is vannak, szép számmal) ellenére megkedveltem. Benne él még valami abból a tűzből, ami a kollégáiból hiányzik. Hogy aztán ezt a tüzet mennyi tévtanítás népszerűsítésére és megmagyarázására használja fel, mibe kontárkodik bele, amihez sem affinitása, sem képzettsége, az más kérdés. Hogy valódi pap legyen, a szó augustinusi értelmében, ahhoz...nagyon sok BŰNRE lenne szüksége. Nem feltétlenül "valódi" bűnre, hanem olyasmikre, amit az egyháza bűnnek minősít. De olyanokra is. Mélységekre. Tapasztalásra. Nem kísértésre, hanem olyan kísértésre, aminek nem tud vagy nem akar ellenállni. Ami elsősorban azért kísértés, mert azt hiszi, hogy ellent kell neki állnia. A tantrikus útra, mondhatnám, ha értené, miről van szó. Az előbbieket azonban érti, ha nem is fogadja el. Annak a megtapasztalására lenne szüksége, ami ő pokolnak gondol. Egyben annak is, amit pokolnak is érez. Így együtt. Hogy mire jut a végén, nem tudom, nem is fogom prognosztizálni, már csak azért sem, mert még én se jutottam a saját poklom végére.

A másik amiért vele foglalkozom, az egyház politizálása. Nem, nem az egyház politizálása, hanem a papok politizálása. Jó, ki van adva nekik, de mintha maguktól sem zárkóznának el előle. Pedig IV. Henrik király, későbbi német-római császár olaszországi utazása óta már 938 év eltelt. (Feledékenyebb olvasók kedvéért: Henrik 1077 januárjában érkezett meg VII. Gergely pápához Canossa várába, hogy vezeklésével kifejezze a császárság pápaságnak - kvázi az állam egyháznak - való alárendeltségét.)
A vallás - nem megfelelő kifejezés, már többször írtam róla, most nem fogok - az ember legintimebb magánügye. Attól a pillanattól, hogy kikerül a placcra, valami mássá válik. Én nagyon szívesen beszélgetek bárkivel teológiáról, dogmatikáról, vallásfilozófiáról, egyháztörténetről, szoktam is, egyvalamiről azonban nem: hogy én magam miképp élem meg Istent. De ha akarnám, se tudnám. Én még a hangosan való imádkozást is képmutatásnak tartom, amennyiben rólam van szó. Ugyanakkor a vallás - beszéljünk akár lélek- akár anyaghitről - az embertől - az emberi tudattól - elválaszthatatlan. Vallás nélkül nincs ember. Ezt sem fogom most fejtegetni, rábízom az Olvasó belátására. Csak annyit kell hozzá elgondolnia, hogy mi történne vele, ha EGYETLEN BIZTOSNAK VÉLT PONTOT NEM TALÁLNA, sem magában, sem sehol. Könnyű az állatnak, kedves embertársaim. Annak nincs szüksége effélékre. Ez a sárgolyó egyedül az állatnak lehet Paradicsom.

Az egyház azért politizál, mert, bárhogy aposztrofálja magát, egy világi szervezet. A teológia (katolikus és protestáns egyaránt) is elválasztja a látható egyházat a láthatatlan ("valódi") egyháztól, azaz azoknak az embereknek a szervezetét, akik magukat hívőknek mondják, a valódi hívők közösségétől. Már ez így rossz, csóválja a fejét az Olvasó, méltán. Láthatatlan egyház nem létezik, azon egyszerű okból, amiért én nem tudok a saját Istenhez való viszonyomról beszélni. A hívőknek nincs semmiféle közössége. A hit, a magány köznapi értelmezésében, végtelenül magányos dolog. Csakúgy, mint a szabadság. Olvassuk el, mit ír Pál apostol a témáról, különös összefüggésben a törvénnyel és a törvénynek (törvényeknek) való alárendeltséggel. Okos embereknek kifejezetten élvezetes olvasmány. Okos ember írta. De még milyen okos. A hit maga a szabadság, de ezen ne most törje a fejét, kedves Olvasó.
Az egyház tehát azért politizál, mert mást nemigen tehet, attól a pillanattól, hogy hatalmi centrumként kilépett a porondra. Amint a császári és a pontifex maximusi (főpapi) hatalom elvált egymástól, két út állt előtte: vagy a világi hatalom támasza, vagy a riválisa lesz. Kezdetben Istent az uralkodó képviselte. Ismeretesek olyan középkori szövegek, hogy a pápa leborult a császár elé, és IMÁDTA őt. Az egyiptomi fáraó isten is volt egyben. Indiában a két felső kaszt (bráhmana-ksatrija) eredetileg EGY volt. És amikor kettéváltak, noha a bráhama (pap) állt továbbra is a kasztrendszer csúcsán, s áll mindmáig, már csak lunárisan, Holddal jelképezetten állt ott, szemben a szoláris, Nappal szimbolizált ksatrijával (harcos-uralkodóval).
Később a tényleges - világi - hatalom mindinkább áttevődött a világinak mondott kezekbe, de az egyház háttérintézményként mögötte maradt. Az uralkodó Isten törvénye végrehajtójának számított, a főpap, mint Isten világi képviselője, az ő hatalma legalizálójának. Kezdetben igen nagy befolyással, de az idők előrehaladtával e befolyás rohamosan csökkent. Még az inkvizíciós egyházi bíróságok sem ítéltek el senkit. Az a világi hatalom dolga volt. Aztán... de hisz ismeri a történelmet, kedves Olvasó. Az ember gondolkodása megfordult. Nem kicsit, hanem száznyolcvan fokkal.
A szellem és anyag közti csatát az anyag látszott megnyerni.

Mindez két dolgot eredményezett: az egyházi és a világi hatalom kiüresedését. Ilyen sorrendben. Az egyház elvesztette a fensőbbséget, a világi hatalom elvesztette az uralmat. Ha püspök nincs, király sincs, mondta a később az angol Parlament által kivégeztetett I. (Stuart) Károly skót-angol király. A mai főhatalmakat az jellemzi, hogy a hatalom megalapozottsága teljesen esetleges. Nem az abszolútum van mögöttük (amit abszolútumnak HISZNEK), hanem a "véletlen". Ma ő, holnap egy másik, a Sors szeszélyétől függően. Ugyan, ingatja megint a fejét az Olvasó. A modern állam jól behatárolható gazdasági erővonalak mentén működik. Igen is, meg nem is. Ez olyan, mint a betegségek. Mindig lehet konkrét és megfogható okot találni mögöttük, de ezek mindig lelki változások (állapotok) következményei. Minden fejben dől el, mondaná egy sportoló. Egy ember - így vagy úgy - minden állatnál többre képes, ha akarja. HA NEM AKARJA, SENKI NEM HAL MEG, SEMMIFÉLE ÉRTELEMBEN. A modern állam mögött nincs lélek, ezáltal szellem sincs. Szellemtelenség van mögötte. Semmi, a szó "üres" értelmében. Érti, kedves Olvasó, hogy mire akarok kilyukadni, és miért szól majd ez az írás Amerikáról? Dehogy érti. Azt hiszi, azt fogom írni, hogy Amerika - az Amerikai Egyesült Államok - a szellem nélküli világ megtestesítője, iráni megfogalmazással a Nagy Sátán? Ha az, akkor mindőnk országa az. A jelenségek mindig elsősorban korjelenségek, bármilyen ruhát viselnek is.
De Amerika valami teljesen más. Ha úgy tetszik, az Ember tragédiája. Amerika világa az Ember világa...volt. És, noha már egyre kevésbé az, még mindig őriz belőle valamit. Jóval többet, mint a jelenleg például Magyarországon regnáló, magát keresztény-konzervatívnak mondó kurzus. Rosszul írtam, persze. Utóbbi nem őriz belőle semmit. Ezt kivételesen jól látta Cseh Péter.

Folytatjuk.

2014. 11. 10.

 

Szerző: 
Gaál Péter

Who knows, who cares for me?

A mi igazságunk nem a jobboldal vagy a baloldal igazsága!

 

 

A mi igazságunk, a PRÉDA igazsága!

"Viribus unitis" egyesült erővel

Politika-társadalom-ember | A hazugság messze eljuttat, de vissza sohasem. (közmondás)

Vallás-hit-filozófia | "Csak egy hősiesség van a világon: olyannak látjuk a világot, amilyen és szeretjük." (Romain Rolland)

Élet-lélek-gondolat | Amit nem fog kezed, szád hiába várja. (közmondás)

Írások

Kommentek:

Archív-írások 1