A
HELYREÁLLÍTÁS MAGYARORSZÁGI PÁRTJA
Alapszabálya
I. A Pártról általában
1.§
(1) A Szervezet neve: Helyreállítás Magyarországi Pártja.
(2) A szervezet rövidített neve: HMP.
(3) A szervezet székhelye: Budapest.
2.§
A Párt célja, hogy
a) helyreállítsa az erős, független, büszke, semleges Magyarországot, megőrizze történelmi hagyományaiból azokat, amelyek megőrzésre méltók, egyben újakat teremtsen, amelyek példaként szolgálnak a jövő nemzedékei felé;
b) visszaadja az emberek méltóságát, hitét, bizalmát vezetőikben és saját magukban, a munka értelmét, az összetartozás, családalapítás, családfenntartás és gyermekvállalás örömét, az ország minden polgárának egzisztenciális, szociális és fizikai biztonságát, a tudás megszerzésének alapjává ismét a tehetséget tegye;
c) helyreállítsa a magyar nemzetgazdaságot, elősegítse a magántulajdon gyarapodását, kiemelt figyelemmel fordulva a magyar föld és mezőgazdaság felé;
d) minden tagja számára biztosítsa a képességeinek megfelelő közéleti szerepvállalás lehetőségét;
e) megválasztott képviselőin keresztül részt vegyen a helyi önkormányzatok, az országgyűlés és az Európai Parlament munkájában.
3.§
A Párt Magyarország törvényeinek tiszteletben tartásával működik.
II. A Párt tagjai
4.§
(1) A Párt tagja lehet minden tizenhatodik életévét betöltött, cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt nem álló magyar állampolgár, állandó magyarországi letelepedési engedéllyel vagy Magyar Igazolvánnyal rendelkező nem magyar állampolgár, valamint az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságával rendelkező személy, feltéve, hogy:
a) elfogadja a Párt programját és Alapszabályát;
b) nem tagja más, pártként bejegyzett szervezetnek;
c) nem állnak fenn vele kapcsolatban olyan körülmények, amelyek az Alapszabály szerint a tagsági viszony megszűnésének, illetve a tagok kizárásának indokai lehetnek, és
d) a megfelelő tagfelvételi eljárás során felvételt nyert a Pártba.
(2) A Párt nem magyar állampolgárságú tagjaira az Alapszabály rendelkezései csak az 1989. évi II. tv. 8.§−ban foglalt korlátozásokkal alkalmazhatók.
(3) A Pártnak az Alapszabály 2.§−ban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól egyes pártok vonatkozásában a Nagytanács eltérően rendelkezhet.
5.§
(1) A tagsági viszony a felvételt kérő (a továbbiakban: tagjelölt) írásbeli tagfelvételi kérelmének elfogadásával és az Alapszabályban foglalt feltételek teljesítésével jön létre.
(2) Új tag felvételéről az a helyi szervezet dönt, amelybe a tagjelölt a felvételét kéri.
(3) Új tag felvételéhez legalább két tag, vagy a Párt helyi, megyei /területi/ képviselője, a Nagytanács Elnöke vagy a Kormányzótanács tagja ajánlása szükséges. A Párt támogatásával mandátumot szerzett önkormányzati képviselőknek, polgármestereknek, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselőknek ajánlásra nincs szükség.
(4) A tagfelvételi kérelmet a helyi vagy megyei /területi/ képviselőnél kell benyújtani. A tagfelvételi kérelem másolatát a helyi vagy megyei /területi/ képviselő köteles a Nagytanács Elnökének /Nagytanács hiányában a Kormányzónak/, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül megküldeni.
(5) A tagfelvételről az Alapszabályban foglalt feltételek fennállása esetén a helyi szervezet a következő közgyűlésén, a Nagytanács /ennek hiányában a Kormányzótanács/ jóváhagyása után, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül dönt.
(6) A tagfelvétel kérdésében hozott döntésről az érintettet a döntést követő nyolc napon belül írásban tájékoztatni kell, ezzel egyidejűleg a tagfelvételről szóló határozatot meg kell küldeni a Nagytanács Elnökének is.
6.§
(1) A tagfelvételről, illetve annak elutasításáról szóló döntést a Nagytanács Elnöksége előtt a tagjelölt, illetve a Párt bármely tagja, a döntésről az érintett tájékoztatását követő tizenöt napon belül írásban megfellebbezheti. A fellebbezésről a Nagytanács Elnöksége a fellebbezés kézhezvételétől számított harminc napon belül, a tagjelölt és a fellebbezést benyújtó tag meghallgatása után dönt.
(2) Az a tagjelölt, akinek lakóhelyén helyi szervezet nem működik, közvetlenül a lakóhelye szerint illetékes megyei /területi/ képviselőnél is benyújthatja a kérelmét, amelyben megjelölheti, melyik szervezetben kívánja tagsági viszonyát gyakorolni.
(3) A (2) bekezdés alapján történő eljárásban a Kormányzótanács dönt a tagjelölt felvételéről, illetve – a választókerületi tanács ajánlása alapján – arról, hogy a felvételt nyert tag melyik helyi szervezetben gyakorolja tagsági jogait. Amennyiben az ezen eljárással felvételt nyert tagok száma elegendő a befogadó szervezet megalakításához, úgy a tagfelvétellel együtt a Kormányzótanács a befogadó szervezet megalakításáról is dönt.
(4) A Kormányzótanács, a Kongresszus, vagy a Nagytanács Elnöksége által felvett tagot – választása szerint – a lakóhelye, vagy munkahelye szerint illetékes helyi szervezet tagnyilvántartásába kell bevezetni.
7.§
A tagfelvételi eljárásban hatáskörrel rendelkező testületek jogosultak a tagjelölttől a tagfelvétel szempontjából jelentős tényekről tájékoztatást kérni. A tájékoztatás önkéntes, de annak megtagadását, illetve hiányos vagy a valóságnak nem megfelelő voltát a tagfelvételről döntést hozó testületnek figyelembe kell vennie.
8.§
(1) A tagsági viszony megszűnik, ha:
a) a tag meghal;
b) a tag bejelenti kilépését a Pártból;
c) a tagot kizárják a Pártból;
d) a tag belép egy másik, az 5.§ (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, pártként bejegyzett szervezetbe;
e) a tagot jogerős bírói ítélettel eltiltják a közügyek gyakorlásától;
f) a tag a párttagsággal törvény szerint összeférhetetlen tevékenységbe kezd;
g) a tagot bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezi;
h) a tag elveszíti magyar állampolgárságát, illetve állandó letelepedési engedélyét vagy Magyar Igazolványát a hatóság nem újítja meg;
i) a Kongresszus kimondja a Párt feloszlását;
j) a bíróság kimondja a Párt feloszlatását;
k) az Alapszabály által meghatározott egyéb esetben.
(2) A tagdíjat hat hónapig nem fizető tag tagsági viszonya kizárási eljárás nélkül megszűnik, ha elmaradását a helyi szervezet képviselője, vagy a Nagytanács Elnöke írásbeli felszólítása ellenére sem pótolja, kivéve, ha a tagdíjfizetés alól halasztást kapott. A tagsági viszony az írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított tizenötödik napon szűnik meg.
(3) Kizárási javaslat nélkül megszűnik annak a tagnak a tagsági viszonya, aki − a Párton belül arra felhatalmazott testülettel történő előzetes egyeztetés és annak hozzájárulása nélkül −, az Európai Parlamenti, az országgyűlési, vagy az önkormányzati választásokon bármely más szervezet képviseletében, vagy független jelöltként, akár egyéniben, akár listán, jelölteti magát a Párt hivatalos jelöltjével szemben. A tagsági viszony a jelöltként történő hivatalos bejelentés napján szűnik meg.
(4) Azt a tagot, akinek tagsági viszonya az Alapszabály rendelkezéseinek értelmében megszűnt, a helyi szervezet képviselője nyolc napon belül törli a tagnyilvántartásból, és erről egyidejűleg értesíti a Nagytanács Elnökségét.
9.§
(1) A tag kizárható a Pártból, ha:
a) a Párt Alapszabályát, programját, a Párt érdekeit, illetve jó hírét egyébként súlyosan sértő magatartást tanúsít;
b) a tagdíj−kiegészítés befizetésének elmulasztását valamely, a 8.§ (2) bekezdésében foglalt testület írásbeli felszólítása ellenére sem pótolja;
c) bűncselekmény elkövetéséért a bíróság jogerős ítélettel sújtja, illetve az ellene indult büntetőeljárás tényéről és eredményéről a helyi szervezet képviselőjét, neki felróható okból nem tájékoztatja.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján nem zárható ki a Párt tagjai sorából az, aki a kizárási eljárás befejezéséig a tagdíj−kiegészítés hátralékát kiegyenlíti.
10.§
(1) Kizárási javaslatot öt tag, illetve a kizárási eljárásban hatáskörrel nem rendelkező testület tehet. A kizárási javaslatot indokolni kell.
(2) A kizárási javaslatot annál a helyi szervezetnél kell írásban benyújtani, amelynek a javaslatban érintett személy tagja. A helyi szervezet képviselője köteles a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül a megyei /területi/ képviselőhöz továbbítani a javaslatot, amelyhez mellékelheti a helyi szervezet állásfoglalását.
(3) A kizárási javaslatról a megyei /területi/ szervezet képviselete a kizárási javaslat kézhezvétele után soron következő ülésén dönt, indokolt esetben a döntést a legközelebbi ülésére halaszthatja.
(4) A kizárási javaslatról határozó ülésre igazolható módon meg kell hívni a kizárási javaslatban érintett, illetve a javaslatot előterjesztő tagokat oly módon, hogy azok a kizárási javaslatot is tartalmazó meghívót legkésőbb az ülést megelőző harmadik napon kézhez kapják. A meghívás szabályszerűnek tekintendő akkor is, ha a kézbesítés a meghívott érdekkörében felmerült okból hiúsul meg.
(5) A megyei /területi/ képviseletnek a kizárási javaslat tárgyában hozott döntéséről az érintetteket − a döntést követő nyolc napon belül − igazolható módon írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatás szabályszerűnek tekintendő akkor is, ha az arról szóló írásbeli értesítés kézbesítése, az érintett érdekkörében felmerült okból hiúsul meg.
11.§
(1) A megyei /területi/ képviseletnek a kizárási javaslat tárgyában hozott döntésével kapcsolatos fellebbezést a kizárási javaslatot tevő tag vagy testület, illetve a kizárási javaslatban érintett tag az Etikai Bizottságnál a döntésről szóló írásbeli határozat kézhezvételétől számított tizenötödik napig nyújthatja be. Az Etikai Bizottság a fellebbezést, a kizárás kérdésére vonatkozó indokolt javaslatával együtt, a lefolytatott eljárás lezárását követő tizenöt napon belül megküldi a Nagytanács Elnökségének.
(2) A Nagytanács Elnöksége a fellebbezésről a fellebbezés kézhezvétele utáni soron következő ülésén dönt.
(3) A kizárás tárgyában hozott első fokú döntést a Nagytanács Elnöksége helybenhagyja, vagy indokolt javaslatot tesz az első fokú döntés megváltoztatására a Nagytanácsnak, amely a fellebbezésről a soron következő ülésén dönt.
(4) Az első fokon kizárt tag tagsági viszonyából, illetve esetleges választott megbízatásából fakadó jogait a fellebbezés elbírálásáig nem gyakorolhatja.
(5) A kizárásban érintett tag tagsági viszonya a megyei /területi/ képviselet kizáró döntéséről szóló értesítést követő tizenötödik napon, illetve fellebbezés benyújtása esetén a másodfokú döntés napján szűnik meg.
(6) A kizárt tag befizetett tagdíjának visszatérítésére nem tarthat igényt.
12.§
(1) A Kormányzótanács tagjaival szemben a kizárási eljárás lefolytatására első fokon a Nagytanács Elnöksége jogosult.
(2) Amennyiben a Nagytanács Elnöksége helyt ad a kizárási javaslatnak, a kizárási javaslatban érintett a döntésről szóló értesítést követő harminc napon belül a Kormányzótanácson keresztül fellebbezést nyújthat be a Kongresszushoz.
(3) A Kormányzó és a Nagytanács Elnöke ellen a kizárási eljárás csak a visszahívásukról szóló döntés után folytatható le.
(4) A Kormányzótanács tagjaival szembeni kizárási eljárásra egyéb tekintetben az Alapszabály 9–11.§−aiban foglalt rendelkezések irányadók.
13.§
(1) Az a tag, akinek tagsági viszonya az Alapszabály 8.§ (1) bekezdésének b) c) d) vagy e) pontja alapján szűnik meg, csak a tagsági viszony akadályát jelentő körülmények elhárultának igazolása után, a Nagytanács Elnökségének előzetes engedélye alapján, a helyi szervezet közgyűlésén résztvevők legalább kétharmadának, illetve a megyei /területi/ képviselet egyhangú támogatásával vehető fel ismét a Pártba.
(2) Amennyiben a tagot valamely körülmény tartósan akadályozza tagsági jogainak gyakorlásában, a tag az illetékes helyi szervezetnek küldött, írásban indokolt nyilatkozatával tagságát meghatározott időre, de legfeljebb az akadályozó körülmény fennálltáig nyilatkozatával felfüggesztheti.
14.§
(1) A Párt tagjának joga, hogy:
a) részt vegyen valamely helyi szervezet létrehozásában;
b) részt vegyen annak a helyi szervezetnek a tevékenységében, amelynek nyilvántartásában szerepel;
c) véleményét, a Párton belül és azon kívül, szóban vagy írásban, egyénileg vagy közösen kifejtse, és azt nyilvánosság elé tárja;
d) a Párton belül – az Alapszabályban foglalt megszorításokkal – bármely választott megbízatásra jelöljék, illetve megválasszák;
e) a Párt erkölcsi és jogi védelmét élvezze minden esetben, amikor tagságával összefüggésben jogtalan hátrányok vagy megalapozatlan vádak érik.
(2) A Párt tagjának kötelessége, hogy:
a) lehetőségéhez mérten segítse a Párt céljainak megvalósulását;
b) tartózkodjon minden olyan magatartástól, amely sérti a Párt Alapszabályát, programját, érdekeit, illetve jó hírét;
c) tagdíjat, illetve az Alapszabály által meghatározott körben tagdíj−kiegészítést fizessen;
d) az ellene indult büntetőeljárás tényéről és eredményéről a helyi szervezet képviselőjét tájékoztassa.
15.§
(1) A Párt alapítója és tisztségviselője csak magyar állampolgár lehet. A Párt magyar állampolgársággal nem rendelkező tagjai a Párton belül jelöltállítási és szavazati joggal nem rendelkezhetnek.
(2) A Pártban választott megbízatásra jelölni, illetve megválasztani csak a tizennyolcadik életévét a választás időpontjáig betöltő magyar állampolgárt lehet.
16.§
(1) A Párt támogató tagja lehet minden olyan személy, aki vállalja a Párt céljai megvalósulásának tevékeny támogatását, s akit valamely helyi szervezet közgyűlése vagy a megyei képviselet támogató taggá minősít.
(2) A támogató tag joga, hogy – a választás és választhatóság jogának gyakorlása kivételével – részt vegyen az őt támogató taggá minősítő helyi szervezet munkájában. A támogató tagra a 14. § bekezdés (2) c) pontja kivételével, vonatkoznak a tagok kötelezettségeit megállapító szabályok.
(3) A kötelezettségeit megszegő támogató tagot az őt támogató taggá minősítő helyi szervezet vagy megyei /területi/ képviselet, illetve a Nagytanács Elnöksége kizárhatja a támogató tagok sorából. A támogató tagok felvételéről illetve kizárásáról a helyi szervezetek és a megyei /területi/ képviseletek haladéktalanul értesítik a Kormányzótanácsot.
III. A Helyi szervezet
17.§
(1) A helyi szervezet a Párt alapszintű, önállóan működő szervezeti egysége.
(2) A helyi szervezet legalább tíz, illetve – azon településen, amelynek lélekszáma a háromezer főt nem haladja meg – öt, tisztségre választható, az adott településen állandó lakhellyel vagy munkahellyel rendelkező taggal hozható létre.
(3) A helyi szervezetet létrehozó tagok kötelesek az alakuló ülés – a helyi szervezetet alakító tagok nevét és saját kezű aláírását, a helyi szervezetet megalapító nyilatkozatot, az ülés helyét és idejét tartalmazó – jegyzőkönyvének másolatát a megyei /területi/ képviseletnek haladéktalanul megküldeni.
(4) A helyi szervezet a megyei /területi/ képviselőnek a jegyzőkönyvi másolat beérkezését követő ülésén hozott, a nyilvántartásba vételről szóló döntésével, az alakuló ülés napjától kezdődő hatállyal jön létre. A megyei /területi/ képviselő a nyilvántartásba vételt csak akkor tagadhatja meg, ha a helyi szervezet létrehozása ellentétes az Alapszabállyal.
(5) A megyei /területi/ képviselet döntésével szemben − a döntést követő tizenöt napon belül − a Párt bármely tagja, illetve az eljárásban hatáskörrel nem rendelkező testület írásban indokolt fellebbezést nyújthat be a Nagytanács Elnökségéhez. A Nagytanács Elnöksége a fellebbezésről − a fellebbezés kézhezvétele után soron következő ülésén − a fellebbezést benyújtó tag vagy testület, a megyei /területi/ képviselő, illetve a helyi szervezet megalakításában részt vevő tagok képviselőjének meghallgatása után dönt.
18.§
(1) Egy tag több helyi szervezet munkájában is részt vehet, de csak abban a helyi szervezetben választó és választható, amelyiknek a nyilvántartásában szerepel.
(2) A tag a befogadó helyi szervezet képviselőjének hozzájárulásával - eredeti helyi szervezete képviselőjének egyidejű értesítése mellett - bármely más szervezetbe átjelentkezhet.
(3) Az átjelentkezés nem tagadható meg, ha arra lakó− vagy munkahely−változtatás miatt kerül sor. Egyéb esetekben a képviselő indoklást tartalmazó elutasító határozatával szemben – a kézbesítéstől számított nyolc napon belül – a megyei /területi/ képviselőhöz intézett fellebbezésnek van helye. A megyei /területi/ képviselő az ügyben harminc napon belül véglegesen dönt.
(4) A döntésről a befogadó szervezet képviselője az eredeti helyi szervezet képviselőjét, illetve a megyei /területi/ képviselet, mind az eredeti helyi szervezet, mind a befogadó szervezet képviselőjét 8 napon belül értesíti.
(5) A tag lakóhely−, illetve munkahely−változtatás esetén nem köteles az ennek megfelelő helyi szervezetbe átjelentkezni.
19.§
(1) Egy települési önkormányzat illetékességi területén csak egy helyi szervezet működhet.
(2) Amennyiben a település jellege vagy valamely különleges ok azt indokolttá teszi, a szervezet működésének eredményesebbé tétele érdekében, a megyei /területi/ képviselet engedélyével, legkevesebb öt tag részvételével a helyi szervezeten belül elkülönülten működő csoport hozható létre.
(3) A több országgyűlési egyéni választókerület székhelyét magába foglaló településeken működő helyi szervezetek − a jobb munkamegosztás érdekében − az országgyűlési választókerületek határaihoz igazodó módon városrészi csoportokat hoznak létre. A városrészi csoportok kötelesek a Párt területükön jelölt országgyűlési képviselőjelöltjének megválasztását tevékenyen elősegíteni.
(4) A fővárosban, a kerületek természetes településszerkezeti tagoltsága alapján, egy országgyűlési választókerület területén, a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően több – legalább két önkormányzati egyéni választókerületet magába foglaló – városrészi csoport is létrehozható. A fővárosban, a kötelezően megalakítandó városrészi csoportokhoz képest további városrészi csoportok kialakításáról, megszűnéséről, valamint a városrészi csoportok felépítésének módosításáról a helyi szervezetek képviselőjének, a helyi szervezetek közgyűlése által jóváhagyott javaslata alapján, a Budapesti Képviselet dönt.
(5) A helyi szervezetek tagjai azon városrészi csoport munkájában vesznek részt, amelybe lakóhelyük, vagy munkahelyük alapján tartoznak.
(6) A helyi szervezetek városrészi csoportjainak javaslata alapján a helyi szervezet képviselője dönt a városrészi csoport vezetőjének személyéről.
(7) Az elkülönülten működő csoportok és a városrészi csoportok működése nem veszélyeztetheti a helyi szerezet egységét, illetve nem sértheti a Párt érdekeit.
20.§
A helyi szervezet:
a) az Alapszabály keretei között önállóan állapítja meg saját belső felépítését, működési szabályait, illetve önállóan választja meg képviselőjét, képviseletének tagjait;
b) az Alapszabálynak és a programnak megfelelő önálló politikai tevékenységet folytat, amelyért maga, illetve tagjai vállalják a felelősséget;
c) politikai kérdésekben önálló álláspontot alakíthat ki, javaslatokat tehet a Párt testületeinek, illetve azok állásfoglalásaival, döntéseivel szemben megfogalmazott különvéleményét nyilvánosságra hozhatja;
d) az Alapszabályban meghatározott feltételek mellett részt vesz az önkormányzati és országgyűlési választásokon a Párt által elindítandó képviselőjelöltek kiválasztásában;
e) küldöttei útján részt vesz a Párt területi és országos tevékenységében;
f) a Nagytanács által megállapított módon részesedik a Párt költségvetéséből;
g) a Nagytanács által megállapított elvek és szabályok szerint bevételeivel gazdálkodik;
h) dönt az Alapszabály által a hatáskörébe utalt kérdésekben.
21.§
(1) A helyi szervezet megszűnik, ha:
a) tagsága a 19.§ (2) bekezdésében meghatározott létszám alá esik;
b) a Nagytanács Elnöksége kimondja a helyi szervezet feloszlatását, vagy megállapítja annak megszűnését;
(2) A helyi szervezet megszűnésével a használatában álló vagyontárgyak felett a megyei /területi/ képviselet rendelkezik.
22.§
(1) A helyi szervezet feloszlatására vagy megszűntének megállapítására a Kormányzótanács, illetve az a megyei /területi/ képviselet tehet írásban indokolt javaslatot, amelynek nyilvántartásában az érintett helyi szervezet szerepel. A javaslat megtételére a Párt bármely tagja, illetve – a Nagytanács és annak Elnöksége kivételével – bármely testülete kezdeményezést tehet. A kezdeményezést a Kormányzótanácsnál, illetve az illetékes megyei /területi/ képviselőnél lehet benyújtani.
(2) A Nagytanács elnöksége a javaslatról legkésőbb a kézhezvétele után soron következő második ülésén dönt. A döntést megelőzően meg kell hallgatni a javaslatban érintett helyi szervezet képviselőjét és képviseleti tagjait.
(3) A helyi szervezet megszűntének megállapítására irányuló javaslatról a Kormányzótanács, illetve a megyei /területi/ képviselő köteles haladéktalanul értesíteni a javaslatban érintett helyi szervezet nyilvántartott tagjait.
(4) A feloszlatott helyi szervezet tagjainak tagsági viszonya a feloszlatásról szóló döntés napján megszűnik. Amennyiben a feloszlatott helyi szervezet tagja a feloszlatásról szóló értesítést követő tizenöt napon belül az illetékes megyei /területi/ képviseletnél új tagfelvételi kérelmet nyújt be, úgy annak elbírálásáról, a megyei /területi/ képviselő véleményének kikérésével, a Nagytanács Elnöksége – fellebbezési eljárás nélkül – dönt. A felvételi kérelmet elfogadó döntés esetén a tagsági viszony folyamatosnak tekintendő.
(5) Az új tagfelvételi kérelem benyújtásának elmulasztása a Pártból történő kilépésnek minősül.
23.§
(1) A helyi szervezet feloszlatására akkor kerülhet sor, ha a Nagytanács Elnöksége megállapítja, hogy a helyi szervezet működése:
a) törvénysértő;
b) tartósan és súlyosan sérti a Párt Alapszabályát;
c) ellentétes a Párt programjával;
d) egyébként súlyosan sérti a Párt érdekeit, illetve jó hírét.
(2) A helyi szervezet megszűntének megállapítására akkor kerülhet sor, ha a Nagytanács Elnöksége a körülményekből arra következtet, hogy a helyi szervezet a megyei /területi/ képviselet javaslatának megtételét megelőző tizenkét hónapon belül nem folytatott tevékenységet.
24.§
(1) A helyi szervezet köteles évenként legalább három közgyűlést tartani. Közgyűlésnek a helyi szervezetben tagsági jogaikat gyakorlók összességét kell tekinteni.
(2) A közgyűlés időpontjáról és napirendjéről szóló értesítést, valamint a közgyűlés jegyzőkönyvét meg kell küldeni a megyei /területi/ képviselőnek.
(3) A közgyűlés a helyi szervezet ügyeinek vitelére titkos szavazással, általa meghatározott, két évi időtartamra képviseletet választ. A képviselet a helyi /Budapesten kívül: provinciális, Budapest területén: urbánus/ képviselőből és:
a) a tíz főnél nagyobb taglétszámú szervezeteknél két tagból áll.
b) A tíz főnél kisebb létszámú helyi szervezet csak képviselőt választ, aki gyakorolja a képviseleti jogköröket.
(4) A helyi szervezet által támogatott, a Párt tagjai közül kikerülő országgyűlési képviselő, polgármester és alpolgármester, az önkormányzati képviselőcsoport vezetője tanácskozási joggal részt vehet a képviselet ülésein.
(5) A közgyűlés az Alapszabály keretei között, a résztvevő tagok legalább kétharmadának szavazatával megalkotja, illetve módosítja a helyi szervezet működési szabályzatát. A működési szabályzat elfogadott szövegét a képviselő köteles megküldeni a Nagytanács Elnökségének és a megyei /területi/ képviselőnek.
(6) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a helyi szervezet tagjainak legalább egynegyede, de legkevesebb öt fő jelen van.
(7) A közgyűlést kötelező összehívni, ha a helyi szervezet tagjainak vagy képviseletének legalább egyharmada, illetve a megyei /területi/ képviselő ezt írásban kéri. A beadványt a helyi szervezet képviseletéhez kell benyújtani. A képviselő tizenöt napon belül a közgyűlést összehívni köteles.
(8) A Nagytanács illetve annak Elnöksége, valamint a Kormányzótanács a helyi szervezet közgyűlését közvetlenül is összehívhatja.
25.§
(1) A képviselet valamely tagja vagy tagjai visszahívását a helyi szervezet egyötöde, de legalább három tagja, a megyei /területi/ képviselő, a Nagytanács Elnöke vagy a Kormányzó írásban indokolva indítványozhatja.
(2) A képviselő a visszahívásra vonatkozó indítvány kézhezvételétől számított harmincadik napon belüli napra, a napirendi pont feltüntetésével, köteles a helyi szervezet közgyűlését összehívni. A képviselő köteles az indítványt megküldeni az indítványban érintettek számára.
(3) Az érintett képviseleti tag vagy tagok visszahívására a közgyűlésen résztvevők több mint felének az indítványt támogató szavazatával kerül sor.
(4) A visszahívott elnökségi tagok helyére az új tagokat a visszahívásról döntő közgyűlést követő harminc napon belüli napra a közgyűlés által összehívott, új közgyűlésen kell megválasztani.
26.§
A helyi szervezet képviselete:
a) szervezi a helyi szervezet munkáját;
b) gondoskodik a helyi szervezet közgyűlésének előkészítéséről és lebonyolításáról;
c) javaslatot tehet a Párt választott testületeinek, illetve önkormányzati és országgyűlési képviselőinek, tájékoztatást kérhet tevékenységükről;
d) képviseli a helyi szervezetet;
e) a közgyűlés által meghatározott elvek alapján gazdálkodik a helyi szervezet bevételeivel;
f) közreműködésével segíti a megyei képviselő feladatainak végrehajtását;
g) felel a helyi szervezet törvényes és alapszabályszerű működéséért;
h) eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket a helyi szervezet működési szabályzata alapján a közgyűlés a hatáskörébe utal.
27.§
A helyi szervezet képviselője:
a) szervezi a képviselet munkáját;
b) előkészíti és összehívja a képviseleti üléseket, gondoskodik azok lebonyolításáról;
c) összehívja a helyi szervezet közgyűlését;
d) a képviselet által meghatározott körben képviseli a helyi szervezetet;
f) eljár mindazon ügyekben, amelyeket a helyi szervezet működési szabályzata alapján a közgyűlés, vagy a képviselet a hatáskörébe utal.
IV. A választókerületi szervezet
28.§
(1) A választókerületi szervezet a Párt országgyűlési, önkormányzati, illetve Európai Parlamenti választásokon való részvételét előkészítő, illetve támogató szervezeti egysége.
(2) A választókerületi szervezet az adott egyéni országgyűlési választókerületben működő helyi szervezetekből, illetve városrészi csoportokból, ezek tagjaiból, valamint a választókerületi elnökből áll.
(3) A választókerületi szervezet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább egynegyede jelen van.
29.§
A választókerületi tanács a választókerületben működő helyi szerezetek képviselői, a Párt tagjai sorából kikerülő – a választókerületben megválasztott – polgármesterekből, ezek hiányában alpolgármesterekből, ezek hiányában – a tízezer főnél nagyobb lélekszámú településeken – a Párt önkormányzati képviselőcsoportjának vezetőiből, a választókerületekben mandátumot szerzett, illetve itt tagsági viszonyban lévő országgyűlési képviselőkből, a városrészi csoportok vezetőiből, valamint a választókerületi elnökből álló egyeztető testület. Azon választókerületben, ahol csak egy helyi szervezet működik, a választókerületi tanácsban a helyi szervezet képviselete is részt vesz.
30.§
(1) A választókerületi szervezet, illetve tanács munkáját a választókerületi elnök vezeti.
(2) A választókerületi elnököt, a választókerületi tanács tagjainak javaslata alapján, a Párt Kormányzója nevezi ki. Amennyiben a Kormányzó nem fogadja el a javaslatot, a tanács tagjai tíz napon belül új javaslatot tehetnek. Ismételt elutasítás után a Kormányzótanács dönt. A választókerületi elnök megbízatása határozott időtartamra, illetve kinevezésének visszavonásáig tart.
(3) A választókerületi elnök:
a) szervezi a választókerületi szervezet, illetve tanács munkáját;
b) előkészíti és összehívja a választókerületi szervezet közgyűlését, illetve a tanács ülését, gondoskodik azok lebonyolításáról;
c) gondoskodik a Kormányzó, a Kormányzótanács, a Nagytanács, illetve annak Elnöksége, valamint az országos kampányfőnök helyi szervezetekre vonatkozó döntéseinek végrehajtásáról;
d) gondoskodik a szervezetépítés feladatainak végrehajtásáról;
e) gondoskodik a feloszlatott helyi szervezet újjászervezéséről;
f) az Alapszabályban meghatározott feltételek mellett részt vesz az önkormányzati és az országgyűlési választásokon a Párt által elindítandó képviselőjelöltek kiválasztásában.
V. A megyei és budapesti (területi) képviseletek
31.§
(1) A területi képviselet az egy megyében, illetve Budapesten működő helyi szervezetek egyeztető és döntéshozó fóruma.
(2) A területi képviselet szükség szerint, de legalább évente háromszor ülésezik.
(3) A területi képviselet ülésének időpontjáról és napirendjéről szóló értesítést, valamint a választmány jegyzőkönyvét meg kell küldeni a Nagytanács Elnökségének.
(4) Területi képviselet három helyi szervezet megalakulása után jön létre.
32.§
A területi képviselet tagjai:
a) a helyi szervezetek képviselője vagy küldötte;
b) a megyei, illetve fővárosi közgyűlés tagjai, a háromezer főnél nagyobb lélekszámú települések, illetve a fővárosi kerületek polgármesterei és alpolgármesterei, a Párt megyei jogú városban működő képviselőcsoportjának vezetői, amennyiben a Párt tagjai;
c) a megyében, illetve a fővárosban mandátumot szerzett, vagy valamely helyi szervezetben tagsági viszonnyal rendelkező országgyűlési képviselők;
e) a választókerületi elnökök.
33.§
(1) A területi képviselet:
a) az Alapszabály keretei között önállóan állapítja meg saját belső felépítését, működési szabályzatát, amelyet az elfogadást követő nyolc napon belül megküld a Mandátumvizsgáló, Ügyrendi- és Összeférhetetlenségi Bizottságnak és a Nagytanács Elnökségének;
b) megválasztja képviselőjét /szuperior/;
c) az Alapszabálynak és a programnak megfelelő önálló politikát folytat;
d) politikai kérdésekben önálló álláspontot alakíthat ki, javaslatokat tehet a Párt testületeinek, illetve a terület helyi szervezeteinek;
e) az Alapszabályban meghatározott feltételek mellett részt vesz az önkormányzati és az országgyűlési választásokon a Párt által elindítandó képviselőjelöltek kiválasztásában;
f) támogatja a Pártnak a megyében, illetve Budapesten folyó önkormányzati, országgyűlési és európai parlamenti választási kampányát;
g) küldötteket választ a Nagytanácsba;
h) a Nagytanács által megállapított módon részesedik a Párt költségvetéséből;
i) támogatja a helyi szervezetek megalakítását és működését;
k) dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az Alapszabály, illetve saját működési szabályzata a hatáskörébe utal;
(2) A Budapesti Képviselet az Alapszabály keretei között, a főváros, mint település sajátosságaira tekintettel, maga állapíthatja meg a Párt fővárosi szervezeteinek együttműködésére vonatkozó szervezeti és eljárási szabályozását, amelyet az elfogadást követően nyolc napon belül megküld a Mandátumvizsgáló, Ügyrendi− és Összeférhetetlenségi Bizottságnak, és a Nagytanács Elnökségének.
34.§
(1) A Budapesti Képviselet több fővárosi kerületet magába foglaló térségi egyeztető fórumot hozhat létre.
(2) A Budapesti Képviselet a budapesti kongresszusi küldöttek részvételével, évente legalább egyszer küldöttértekezletet tart, melynek feladata a Párt fővárosi tevékenysége általános irányvonalának meghatározása.
35.§
(1) A területi képviselet a képviselőjét titkos szavazással választja.
36.§
(1) A területi képviselet azon tagjai, akik a testület három egymást követő ülésén nem vesznek részt, elveszítik képviseleti tagságukat.
(3) A mandátumukat vesztett tagok helyett új küldöttek választhatók.
(4) A területi képviselet különösen méltányolható esetben az érintett írásos, indokolt kérelmére e bekezdésben foglalt alapszabályi rendelkezés alól egyszeri alkalommal felmentést adhat.
37.§
A területi képviselő:
a) szervezi a képviselet munkáját;
b) előkészíti és összehívja a képviselet üléseit, gondoskodik azok lebonyolításáról;
c) a képviselet által meghatározott körben képviseli a területi képviseletet;
d) a területi képviselet küldötteként részt vesz a Nagytanács ülésein;
e) eljár mindazon ügyekben, amelyeket az Alapszabály és a területi képviselet működési szabályzata alapján a területi választmány, vagy az elnökség a hatáskörébe utal.
VI. A nagytanács
38.§
A Nagytanács a Párt információs, egyeztető és döntéshozó fóruma, amely az Alapszabály keretei között a saját maga által megállapított ügyrend szerint működik.
39.§
A Nagytanács tagjai:
a) a Kormányzótanács tagjai;
b) a Párt tagjai sorából kikerülő miniszterek és államtitkárok;
c) a Párt tagjai sorából kikerülő főpolgármester, fővárosi kerületek és a megyei jogú városok polgármesterei, illetve a megyei közgyűlési elnökök;
d) a megyei /területi/ képviselők;
e) a megyei /területi/ képviseletek által minden három országgyűlési választókerület után választott egy, de minimum kettő küldött;
f) a Párt európai parlamenti képviselőinek egy küldötte.
40.§
(1) A küldöttek visszahívhatók.
(2) A Nagytanács 39.§ b)−g) pontjai alá tartozó azon tagjai, akik a testület három egymást követő ülésén nem vesznek részt, elveszítik nagytanácsi tagságukat. A Nagytanács Elnöksége különösen méltányolható esetben az érintett írásos, indokolt kérelmére e bekezdésben foglalt alapszabályi rendelkezés alól egyszeri alkalommal felmentést adhat.
(3) A 39.§ d), f), g) pontjai alá tartozó mandátumukat vesztett tagok helyett új küldöttek választhatók.
(4) A Nagytanács zárt ülés tartásáról határozhat, amelyen csak a Nagytanács tagjai és a Nagytanács által erre felhatalmazott személyek vehetnek részt.
41.§
(1)A Nagytanács megbízatása a tisztújító Kongresszust követően megválasztott új Nagytanács alakuló üléséig tart.
(2) Az új Nagytanács küldötteit a Nagytanács Elnöksége által meghatározott időponttól, legkésőbb az új Nagytanács alakuló üléséig meg kell választani.
42.§
(1) A Nagytanács szükség szerint, de legalább évente háromszor ülésezik.
(2) A Nagytanács ülését – az alakuló ülés kivételével – a Nagytanács Elnöke hívja össze. A Nagytanács alakuló ülését a Kormányzó legkésőbb a tisztújító Kongresszustól számított negyven napon belüli időpontra hívja össze.
(3) Az ülés összehívása – az alakuló ülés kivételével – akkor szabályszerű, ha a küldötteknek a tervezett napirendi pontokat tartalmazó meghívót úgy küldik ki, hogy azt az érintettek legalább az ülést megelőző harmadik napon kézhez kapják. Az a napirendi pont, amely a szabályszerűen megküldött meghívóban nem szerepel, csak akkor tárgyalható, ha minden tag jelen van és a módosítást nem ellenzi.
43.§
(1) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt:
a) a Kormányzó, vagy
b) a Kormányzótanács, vagy
c) a Nagytanács tagjainak legalább egyharmada, vagy
d) legalább két megyei /területi/ képviselet írásban, a napirendre vonatkozó javaslattal együtt a Nagytanács Elnökségénél ezt indítványozza.
(2) Ha az indítványt tevő későbbi időpontot nem jelöl meg, a rendkívüli ülést a Nagytanács Elnöke legkésőbb az erre vonatkozó indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belüli időpontra köteles összehívni.
44.§
(1) A Nagytanács üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a Nagytanács Elnökségének két tagja hitelesít.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a Nagytanács ülésének időpontját, helyét;
b) az ülésen részt vett küldöttek aláírásával hitelesített jelenléti ívet;
c) az ülésen tanácskozási joggal jelenlévők nevét;
d) a határozatok szövegét és a szavazás arányát;
e) melléklet formájában: a napirendi pontok vitáihoz beérkezett írásbeli előterjesztéseket, az írásban benyújtott, illetve a hozzászólók által rögzíteni kért véleményt.
(3) A jegyzőkönyvet az ülés utáni nyolc napon belül el kell készíteni, és azt meg kell őrizni.
(4) A jegyzőkönyvekbe – a zárt ülések iratait kivéve – bármely tag betekinthet, arról másolatot kérhet. A zárt ülések jegyzőkönyveibe – a Nagytanács tagjai kivételével – csak a Nagytanács Elnöksége írásbeli engedélyével lehet betekinteni. A zárt ülések jegyzőkönyveiről másolat nem készíthető.
45.§
(1) A Nagytanács:
a) két kongresszus között állást foglal a Párt politikáját érintő kérdésekben;
b) összehívja a Kongresszust, javaslatot tesz annak napirendjére és ügyrendjére;
c) a Kongresszus napirendjének előkészítésével kapcsolatban eljárási szabályokat és határidőket állapíthat meg;
d) dönt a Párt jelképeiről;
e) saját nevében nyilatkozatot ad ki;
f) országos akciókat szervez, megbízza azok felelőseit;
g) megvitatja és értékeli az Országgyűlési Képviselőcsoport munkáját, és ajánlásokat tehet;
h) tagjai legalább kétharmadának támogató szavazatával kötelező döntést hozhat a helyi szervezetek, a választókerületi szervezetek, a megyei /területi/ képviseletek illetve a Kormányzótanács számára;
i) tagjai legalább kétharmadának támogató szavazatával az általa meghatározott körben és időtartamra, a Párt tagjai, a helyi szervezetek, a választókerületi szervezetek és a megyei /területi/ képviseletek számára kötelező érvényű döntések meghozatalára hatalmazhatja fel a Kormányzótanácsot, hozzájárulhat, hogy a Kormányzótanács –mindkét tagja egyetértésével- ezt a jogosultságát részben vagy egészben, megkötésekkel vagy anélkül a Kormányzóra átruházza;
j) az Alapszabály keretei között részt vesz az önkormányzati, országgyűlési és az Európai Parlamenti választásokon a Párt által elindítandó jelöltek kiválasztásában;
k) dönt a Kormányzótanács által beterjesztett költségvetésről, és annak végrehajtásáról szóló beszámolóról;
l) az Alapszabály keretei között maga állapítja meg működési szabályzatát;
m) titkos szavazással megválasztja a Nagytanács elnökét, és tagjai közül három elnökségi tagját;
n) megválasztja az Etikai Bizottság tagjait;
o) dönt a társadalmi szervezetekkel történő együttműködésről és annak módjáról; a társadalmi szervezeteket az Alapszabály keretei között, a Párt nevében kötött megállapodások révén bevonhatja a Párt tevékenységébe;
p) bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre;
q) dönt a helyi szervezetek, a megyei /területi/ képviseletek költségvetési támogatásának elveiről és módszeréről;
r) dönt a tagdíjak, illetve a tagdíj−kiegészítés mértékéről, ezek befizetésének és felhasználásának szabályairól, a kedvezményre és mentességre jogosultak köréről;
s) véleményezi a Kormányzótanács által elfogadásra, a Kongresszus elé terjesztett Alapszabály szövegét, illetve annak módosításait;
t) tevékenységéről beszámol a Kongresszusnak;
u) a Kormányzótanács kormánykoalíciós megállapodásáról szóló döntésénél egyetértési jogot gyakorol;
v) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály, vagy eseti jelleggel az Alapszabály keretein belül a Kongresszus hatáskörébe utal.
(2) A Nagytanács elnökének, illetve elnökségi tagjának, vagy tagjainak visszahívását a Nagytanács tagjainak legalább egyharmada írásban indokolva indítványozhatja.
(3) Az elnök a visszahívásra vonatkozó indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles a Nagytanács ülését összehívni.
(4) A Nagytanács Elnökének, illetve elnökségi tagjainak visszahívására a Nagytanács tagjai több mint felének az indítványt támogató szavazatával kerül sor.
(5) A visszahívásról döntő ülésen meg kell választani az új elnököt, illetve elnökségi tagot vagy tagokat.
46.§
A Nagytanács Elnöksége:
a) a Nagytanács által jóváhagyott ügyrend szerint működik;
b) előkészíti a Nagytanács üléseit, gondoskodik azok lebonyolításáról;
c) képviseli a Nagytanácsot;
d) javaslatot tesz a Párt választott testületei, a Párt önkormányzati és országgyűlési képviselői valamint a megyei /területi/ képviseletek felé, illetve tájékoztatást kérhet tevékenységükről;
e) a Nagytanács által meghatározott elvek alapján gazdálkodik − a Párt költségvetésében − a Nagytanács részére megállapított pénzeszközökkel;
f) biztosítja és ellenőrzi a Nagytanács határozatainak végrehajtását;
g) felel a Nagytanács alapszabályszerű és törvényes működéséért;
h) eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket a Nagytanács és az Alapszabály a hatáskörébe utal.
47.§
A Nagytanács Elnöke:
a) szervezi a Nagytanács Elnökségének munkáját;
b) előkészíti és összehívja a Nagytanács Elnökségének üléseit, gondoskodik azok lebonyolításáról;
c) összehívja a Nagytanács üléseit;
d) a Nagytanács Elnöksége által meghatározott körben képviseli az Elnökséget;
e) eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket a Nagytanács vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal.
48.§
(1) A Nagytanács a törvény vagy az Alapszabály tiltó rendelkezéseinek hiányában az Alapszabályban rögzített egyes hatáskörök gyakorlását meghatározott időtartamra a Nagytanács Elnökségére átruházhatja.
(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a Nagytanács Elnöksége a Nagytanács következő ülésén köteles beszámolni.
49.§
A Nagytanács funkcióit az első négy megyei /területi/ képviselet megalakulásáig a Kongresszus látja el, kivéve az 5.§ (5) bekezdésében szabályozottakat.
VII. A kormányzótanács
50.§
A Kormányzótanács a Párt irányító, döntéshozó szerve.
51.§
A Kormányzótanács tagjai:
a) a Párt Kormányzója;
b) a Kongresszus által a Kormányzóval egyidejűleg és azonos módon megválasztott két kormányzótanácsi tag.
52.§
(1) A Kormányzótanács az ülés egész időtartamára, vagy az egyes napirendi pontok vitáiban való részvételre tanácskozási jogot adhat annak, akinek a vitában való részvétele a Kormányzótanács tájékozódása szempontjából jelentős lehet.
(2) A Kormányzótanács zárt ülés tartásáról határozhat, amelyen csak a Kormányzótanács tagjai és a Kormányzótanács által erre felhatalmazott személyek vehetnek részt.
53.§
(1) A Kormányzótanács üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a Kormányzótanács két, az ülésen jelenlévő tagja hitelesít.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) ülésének időpontját, helyét;
b) az ülésen részt vett tagok aláírásával hitelesített jelenléti ívet;
c) az ülésen tanácskozási joggal részt vettek nevét;
d) a határozatok szövegét;
e) melléklet formájában: a napirendi pontok vitáihoz beérkezett írásbeli előterjesztéseket, az írásban benyújtott, illetve a hozzászólók által rögzíteni kért véleményt.
(3) A jegyzőkönyvet az ülés után nyolc napon belül el kell készíteni, és azt meg kell őrizni. A zárt ülések jegyzőkönyveibe a Kormányzótanács tagjain kívül csak a Kormányzótanács írásbeli engedélyével rendelkezők tekinthetnek be. A zárt ülések jegyzőkönyveiről másolat nem készíthető.
54. §
(1) A Kormányzótanács:
a) az Alapszabály keretei között megállapítja működésének szabályait;
b) képviseli a Pártot;
c) a Párt Alapszabályának és programjának keretei között irányítja a Párt folyamatos tevékenységét;
d) a Párt nevében nyilatkozatokat, állásfoglalásokat ad ki;
e) országos akciókat szervez, megbízva azok felelősét;
f) munkájának segítése, előkészítése érdekében bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre, amelyekre hatásköröket ruházhat át;
g) irányítja a Párt külkapcsolatait;
h) megvitatja és értékeli az Országgyűlési Képviselőcsoport munkáját, és erre vonatkozóan ajánlásokat tehet;
i) az Alapszabály keretei között részt vesz az önkormányzati, országgyűlési és Európai Parlamenti választásokon a Párt által elindítandó jelöltek kiválasztásában;
j) elkészíti az Alapszabály tervezetét és a Nagytanács véleményezése után, a Nagytanács által támogatott módosító indítványokkal egybeszerkesztve a Kongresszus elé terjeszti elfogadásra;
k) kezeli a Párt vagyonát, gyakorolja a tulajdonosi jogokat;
l) gondoskodik a Párt költségvetésének előkészítéséről, és elfogadásra beterjeszti annak tervezetét a Nagytanács elé;
m) gondoskodik a jóváhagyott költségvetés végrehajtásáról, és erről beszámol a Nagytanácsnak;
n) dönt a külföldi támogatások elfogadásáról;
o) dönt országos alapítványok létrehozásáról és megválasztja azok kuratóriumait;
p) gondoskodik a Párt Kancelláriájának és tanácsadói testületének /Minisztérium/ működéséről;
r) a Kormányzó javaslatára kinevezi és felmenti a Kancellária vezetőjét, a gazdasági igazgatót és a Párt tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek, intézmények vezetőit;
s) a Kongresszus elé terjeszti a Párt Programját;
t) tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a Nagytanácsot, és beszámol a Kongresszusnak;
u) a Párt szervei által hozott kötelező érvényű döntések végrehajtása, az országgyűlési, önkormányzati illetve Európai Parlamenti választási kampányok sikeres lebonyolítása érdekében, valamint a 45.§ (1) bekezdés i) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kötelező érvényű határozatokat hozhat a Párt tagjai, a helyi szervezetek, a választókerületi szervezetek, a megyei /területi/ képviseletek számára, ezt a jogosultságát mindkét kormányzótanácsi tag egyetértésével, részben vagy egészben, megkötésekkel vagy anélkül a Kormányzóra átruházhatja;
v) eljár mindazon ügyekben, amelyeket az Alapszabály, vagy eseti jelleggel az Alapszabály keretei között a Kongresszus a hatáskörébe utal.
(2) A képviseleti jogkörben eljárva a Párt jegyzése akként történik, hogy a Párt Kormányzója önállóan, kormányzótanácsi tagok esetén a két kormányzótanácsi tag együttesen teljes nevét a Párt előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá írja.
(3) A Kormányzótanács képviseleti, illetve aláírási jogkörét – az ügyek meghatározott csoportjára nézve – a Párttal munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre oly módon ruházhatja át, hogy a meghatalmazottak ketten együtt járhatnak el, illetve képviselhetik a Pártot.
(4) A Kormányzótanács tagjainak joguk van a Párt, és az általa alapított gazdálkodó szervezetek, intézmények és alapítványok valamennyi okmányába betekinteni, valamint joguk van e gazdálkodó szervezetek, intézmények és alapítványok vezetőitől a tevékenységükre vonatkozó információkat kérni.
55.§
.
A Párt Kormányzóját – akadályoztatása esetén – a Kormányzótanács általa kijelölt tagja helyettesíti.
viii. A kormányzó
56.§
(1) A Kormányzót a Kongresszus választja titkos szavazással.
(2) Kormányzónak – az Alapszabályban foglalt fenntartásokkal – bármely tag jelölhető.
(3) A Kormányzó megválasztásához az érvényesen leadott szavazatok több mint fele szükséges.
(4) Amennyiben a szavazás első fordulójában a (3) bekezdésben meghatározott többségi szavazatot egyik jelölt sem kapta meg, a második szavazáson csak az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt indulhat.
(5) Ha a szavazás első fordulója után, szavazategyenlőség miatt, több mint két jelölt kerülne a második fordulóba, akkor meg kell ismételni az első fordulót.
57.§
(1) A Kormányzó:
a) szervezi a Kormányzótanács munkáját;
b) előkészíti és összehívja a Kormányzótanács üléseit, gondoskodik azok lebonyolításáról;
c) képviseli a Kormányzótanácsot;
d) javaslatot tesz a Kormányzótanácsnak azon személyekre nézve, akiknek a kinevezése a Kormányzótanács hatáskörébe tartozik;
e) a kinevezés és felmentés kivételével, a Kancellária vezetőjével és a Párt gazdasági igazgatójával szemben gyakorolja a munkáltatói jogokat;
f) személyesen vagy megbízottai útján gondoskodik a Kormányzótanács határozatainak, valamint a Párt bármely testületei azon döntéseinek végrehajtásáról, melyek a Kormányzótanácsra vagy a Kormányzóra feladatot rónak;
g) a Párt szervei által hozott kötelező érvényű döntések végrehajtása, az országgyűlési, önkormányzati illetve Európai Parlamenti választási kampányok sikeres lebonyolítása érdekében, valamint az 54.§ (1) bekezdés u) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kötelező érvényű határozatokat hozhat a Párt tagjai, a helyi szervezetek, a választókerületi szervezetek, a megyei /területi/ képviseletek számára;
h) felügyeli a Párt hivatala, a Párt tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetek és intézmények tevékenységét.
(2) A Kormányzó a Párt bármely testületének vagy szervezetének ülését összehívhatja.
IX. A Kongresszus
58.§
(1) A Kongresszus, a Párt legfelsőbb tanácskozó és döntéshozó szerve, amely a helyi szervezetek küldötteiből, a Kormányzótanács tagjaiból és a Párt azon tagjaiból áll, akik részt vettek a HMP megalapításában.
(2) A Kongresszusba minden helyi szervezet egy főt küldhet.
(3) A küldöttválasztás idejét és részletes szabályait a Kormányzótanács előterjesztése alapján
a Nagytanács határozza meg.
(4) A Kongresszusi küldöttek mandátuma a következő rendes Kongresszus összehívásáig szól.
(5) A Kongresszusi küldötteket, az őket megválasztó helyi szervezetek megbízólevéllel látják el.
(6) A küldöttek számára kötelező feladat, illetve utasítás nem adható.
(7) Rendkívüli Kongresszus esetén, új küldöttek választhatók.
(8) A Kongresszus ülései nyitottak. A Kongresszus zárt ülés tartásáról határozhat.
59.§
(1) A Kongresszust a Nagytanács, ennek megalakulásáig a Kormányzótanács hívja össze.
(2) Tisztújító Kongresszust ötévente kell összehívni, a legutóbbi ülés időpontja utáni öt évvel későbbi dátumot megelőző illetve követő harmincadik napok közötti időpontra.
(3) Rendkívüli Kongresszust kell összehívni, ha:
a) a Kormányzótanács kéri;
b) a Kormányzótanács lemond;
d) a nyilvántartott tagság legalább tíz százaléka, a napirend megjelölésével azt írásban indítványozza;
e) a Nagytanács tagjainak több mint fele, a napirend és az időpont megjelölésével, az összehívás mellett dönt.
60.§
(1) A Nagytanács Elnöke a rendkívüli Kongresszus összehívására vonatkozó indítvány kézhezvételétől számított tizedik és harmincadik nap között, köteles összehívni a Nagytanács ülését. Nagytanács hiányában a Kormányzótanács dönt.
(2) A rendkívüli Kongresszust a Nagytanács /Kormányzótanács/ döntésétől számított huszadik és ötvenedik napok közötti időpontra lehet összehívni.
(3) A rendkívüli Kongresszus a megjelölt napirendtől a küldöttek kétharmadának szavazatával eltérhet.
(4) Ha a rendkívüli Kongresszus napirendjén a Kormányzónak, vagy a Kormányzótanács tagjainak újraválasztása szerepel, a rendkívüli Kongresszust tisztújító Kongresszusnak kell tekinteni, feltéve, hogy a Kongresszus a Kormányzótól, vagy a Kormányzótanács tagjaitól − együttes titkos szavazással − mandátumukat visszavonja. Ez esetben, a Kongresszus által választott összes tisztséget meg kell újítani.
61.§
A Kongresszus:
a) dönt a napirendjéről és ügyrendjéről;
b) elfogadja és módosítja a Párt Alapszabályát;
c) elfogadja és módosítja a Párt Programját;
d) megvitatja és elfogadja a Kormányzótanács, a Nagytanács, a Mandátumvizsgáló, Ügyrendi− és Összeférhetetlenségi Bizottság, az Etikai Bizottság, és a Számvizsgáló Bizottság beszámolóját;
e) megvitatja az Országgyűlési Képviselőcsoport, illetve a Párt Európai Parlamentben működő képviselői munkájáról szóló tájékoztatást;
f) megválasztja a Párt Kormányzóját és a Kormányzótanács két tagját;
g) megválasztja a Mandátumvizsgáló, Ügyrendi− és Összeférhetetlenségi Bizottság, a Számvizsgáló Bizottság tagjait és póttagjait;
h) politikai állásfoglalásokat fogad el;
i) a mandátummal rendelkező küldöttek legalább kétharmadának támogató szavazatával dönt a Párt feloszlásának, szétválásának, illetve más politikai szervezettel való egyesülésének kimondásáról;
j) dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az Alapszabály a hatáskörébe utal.
62.§
(1) A Kongresszus a 61.§ b) és i) pontja alatt felsorolt kérdésekről csak akkor dönthet, ha az szerepelt a Kongresszust összehívó Nagytanács /Kormányzótanács/ által tervezett napirendi pontok között.
(2) A Kongresszust összehívó Nagytanács által tervezett kérdéseken felül, a Kongresszus napirendjére kérdés akkor vehető fel, ha az összes mandátummal rendelkező kongresszusi küldött jelen van és a módosítást nem ellenzi.
(3) A Kongresszus akkor határozatképes, ha a mandátummal rendelkező küldöttek több mint fele részt vesz a szavazásban.
63.§
A Kongresszus munkájának elősegítése és döntéseinek előkészítése érdekében − tagjai sorából, munkacsoportokat, illetve bizottságokat hozhat létre.
X. A Mandátumvizsgáló, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság
64.§
(1) A Mandátumvizsgáló, Ügyrendi− és Összeférhetetlenségi Bizottság három tagját és egy póttagját a Kongresszus választja, két tisztújító Kongresszus közötti időre.
(2) A Mandátumvizsgáló, Ügyrendi− és Összeférhetetlenségi Bizottság tagjai közül maga választja meg elnökét, az Alapszabály keretei között, maga állapítja meg működési rendjét.
65.§
A Mandátumvizsgáló, Ügyrendi− és Összeférhetetlenségi Bizottság:
a) ellátja a kongresszusi küldöttek és a Nagytanács, – illetve megkeresés esetén a Párt más testületei − tagjai mandátumának ellenőrzését;
b) javaslatot tesz a Kongresszusnak, illetve a Nagytanácsnak a vitás mandátumok igazolására vonatkozóan;
c) állást foglal az Alapszabály értelmezésére vonatkozó, hozzá benyújtott megkeresésekkel kapcsolatban;
d) javaslatot tesz a Kormányzótanácsnak az Alapszabály módosítására, illetve módosításának előkészítésére;
e) amennyiben jogszabályváltozás vagy az Alapszabály rendelkezéseinek végrehajthatósága szempontjából szükségessé válik, a Nagytanács egyetértésével, a következő Kongresszusig terjedő hatállyal módosíthatja az Alapszabályt;
f) megkeresés esetén állást foglal a helyi szervezetek, a megyei /területi/ képviseletek illetve a Nagytanács működési szabályzatainak az Alapszabállyal való összeegyeztethetősége kérdésében;
g) megkeresés esetén állást foglal abban a kérdésben, hogy a Párt valamely választott megbízatásának betöltése nem ütközik−e törvény vagy az Alapszabály összeférhetetlenséget megállapító rendelkezéseibe;
h) a Kongresszus, a Kormányzótanács és a Nagytanács határozatának kivételével, megkeresés esetén − hatályon kívül helyezi a Párt szervezetei és testületei által hozott Alapszabály–ellenes határozatokat;
i) megkeresés esetén, kezdeményezi a Kormányzótanács és a Nagytanács Alapszabály−ellenes határozatainak módosítását;
j) megsemmisíti a helyi szervezet feloszlatásával, vagy tag kizárásával kapcsolatos – az Alapszabály eljárási rendelkezéseibe ütköző – döntést;
k) felszólítja az Alapszabálytól eltérő módon működő szervezetet, vagy testületet az Alapszabály betartására és erről értesíti az illetékes megyei /területi/ képviseletet, illetve az Nagytanács Elnökségét;
l) kialakítja és ellenőrzi a tagnyilvántartás rendszerét.
66.§
A Mandátumvizsgáló, Ügyrendi− és Összeférhetetlenségi Bizottsághoz megkereséssel a Párt bármely tagja vagy testülete fordulhat.
XI. Az Etikai Bizottság
67.§
(1) Az Etikai Bizottság három tagját, titkos szavazással, a Nagytanács választja, a Nagytanács mandátumának időtartamára.
(2) Az Etikai Bizottság tagjai közül, maga választja meg elnökét, az Alapszabály keretei között, maga állapítja meg működési rendjét.
68.§
(1) Az Etikai Bizottság:
a) állást foglal a Párt tagjainak, illetve testületeinek a 14.§ (1), illetve (2) bekezdésében foglaltakat sértő magatartásával kapcsolatos megkeresések ügyében,
b) véleményezi, a kizárási javaslatról meghozott döntéssel szemben benyújtott fellebbezést,
(2) A kizárási eljárásban az Etikai Bizottság által megállapított tényállás nem módosítható.
69.§
(1) Az Etikai Bizottsághoz a 68.§ (1) bekezdésében meghatározott hatáskörébe tartozó megkereséssel a Párt bármely tagja vagy testülete fordulhat.
(2) Az Etikai Bizottság minden hozzá intézett megkeresés nyomán, a beadvány Etikai Bizottság által történő átvételétől számított tizenötnapon belül köteles az eljárást megindítani. Az Etikai Bizottság az érintetteket a vizsgálat megkezdéséről a megkeresés másolatának megküldésével haladéktalanul értesíti. Az eljárást a megindítástól számított harminc napon belül le kell zárni. Az ügy bonyolultságára tekintettel, az Etikai Bizottság az eljárás időtartamát egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbíthatja.
(3) A vizsgálat során lehetőséget kell adni arra, hogy mind a vizsgálatot kezdeményezők, mind pedig a vizsgálatban érintettek kifejthessék véleményüket az Etikai Bizottság előtt.
(4) Amennyiben a fellebbezésnek az érdemi vizsgálat megkezdését kizáró, formai hiányosságai vannak, úgy az Etikai Bizottság a beadványtevőtől, valamint az ügyben érintett testületektől hiánypótlásra bekért dokumentumok beérkezéséig az eljárás megindítását elhalaszthatja. A hiánypótlást a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül kell megtenni. A hiánypótlás elmaradása, vagy határidőn túli teljesítése esetén az Etikai Bizottság az eljárást megszüntetheti.
70.§
Az Etikai Bizottság a vizsgálat eredményéről − indoklással ellátott − írásbeli határozatot hoz, amelyet megküld a vizsgálatot kezdeményezőknek, a vizsgálatban érintetteknek, a Nagytanácsnak és a Kormányzótanácsnak.
71.§
(1) Az Etikai Bizottság a hozzá érkezett megkeresések alapján lefolytatott eljárás során, amennyiben a Párt bármely tagja vonatkozásában megállapítja az Alapszabály 9.§ (1) bekezdés a) pontjában foglalt magatartás vétkes megvalósítását, úgy
a) valamely, erre jogosított testületnek javasolhatja a tag kizárására, vagy a helyi szervezet feloszlatására vonatkozó eljárás kezdeményezését;
b) figyelmeztetheti az Alapszabály megszegőit, s egyben felhívhatja az illetékeseket az Alapszabály megsértéséből fakadó következmények elhárítására;
c) a kizárást nem indokló súlyú esetben, fegyelmi büntetés kiszabását indítványozhatja a Nagytanács Elnökségének.
(2) Az Nagytanács Elnöksége az Etikai Bizottság javaslata alapján, az alábbi fegyelmi büntetések valamelyikét szabhatja ki:
a) megrovás;
b) a tagdíj huszonnégy havi mértékét meg nem haladó tagdíj−kiegészítés egyszeri befizetésére vonatkozó kötelezettség megállapítása;
c) a tag 14.§ (1) bekezdés d) pontjában foglalt jogának legfeljebb két évre történő felfüggesztése.
(3) A Nagytanács Elnöksége az Etikai Bizottság javaslatában foglaltnál enyhébb fegyelmi büntetés kiszabásáról is dönthet.
(4) A kizárási eljáráson kívül, az Etikai Bizottság javaslatára kiszabott fegyelmi büntetéssel szemben fellebbezéssel élni nem lehet.
72.§
Az Etikai Bizottság tagjai a vizsgálat során tudomásukra jutó információkat kötelesek a vizsgálat ideje alatt bizalmasan kezelni.
XII. A Számvizsgáló Bizottság
73.§
A Számvizsgáló Bizottság feladata: a Párt vagyonkezelésének és pénzügyeinek folyamatos ellenőrzése.
74.§
(1) A Számvizsgáló Bizottság három tagját és egy póttagját a Kongresszus választja, két tisztújító Kongresszus közötti időre.
(2) A Számvizsgáló Bizottság tagjai közül maga választja meg elnökét, az Alapszabály keretei között maga állapítja meg működési rendjét.
75.§
A Számvizsgáló Bizottság:
a) megvizsgálja és írásban véleményezi a Nagytanács elé terjesztett költségvetést, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót;
b) elnökének kezdeményezésére jogosult a Párt pénzügyeivel, gazdálkodásával, vagyonkezelésével kapcsolatos okmányokba betekinteni;
c) elnöke jogosult a Kormányzótanácstól, a Nagytanács Elnökségétől, a hivatal vezetőjétől, illetve a hivatal vezetőjén keresztül a Párt pénzügyeivel, gazdálkodásával, vagyonkezelésével megbízott személyektől, a tevékenységükre vonatkozó tájékoztatást kérni, a felsoroltak pedig kötelesek a tájékoztatást megadni;
d) munkájáról tájékoztatja a Kormányzótanácsot, a Nagytanácsot és beszámol a Kongresszusnak;
e) ellenőrzi a tagdíjak, és a tagdíj–kiegészítések befizetését és felhasználásának módját.
76.§
A Számvizsgáló Bizottság elnöke, vagy annak akadályoztatása esetén, a bizottság egy tagja a Kormányzótanács ülésein azon napirendi pontok tárgyalásánál, amelyek a Számvizsgáló Bizottság feladatkörét érintik, tanácskozási joggal részt vesz.
77.§
(1) A Számvizsgáló Bizottság a munkája során feltárt szabálytalanságokról írásban, haladéktalanul tájékoztatja a Kormányzótanácsot és a Nagytanács Elnökségét.
(2) A Kormányzótanács számára adott írásbeli tájékoztatóban foglalt szabálytalanságok kijavításáért, az abban foglalt határidők betartásáért az Elnök felelős. A szabálytalanságok kijavításáról legfeljebb hatvan nap elteltével az Elnök a Számvizsgáló Bizottság elnökét írásban tájékoztatja.
(3) A Számvizsgáló Bizottság javaslatot tehet a további szabálytalanságok elkerülése érdekében szükséges intézkedések megtételére, illetve kezdeményezheti a felelősség megállapítását.
78.§
(1) A Számvizsgáló Bizottság tagjai a feladatuk ellátása során tudomásukra jutott, a Párt pénzügyeivel, gazdálkodásával, vagyonkezelésével kapcsolatos adatokat, információkat kötelesek bizalmasan kezelni, azokat csak az egyéb szabályzatokban meghatározott, arra jogosult személyek, illetve testületek részére adhatják ki.
(2) A Számvizsgáló Bizottság azon tagjának jogait, aki az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget megszegi, a Kormányzótanács javaslatára a Nagytanács felfüggesztheti.
XIII. A Párt gazdálkodása
79. §
A Párt vagyona:
a) a tagok által befizetett tagdíjakból és tagdíj−kiegészítésből,
b) az állami költségvetésből juttatott támogatásból,
c) jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból,
d) a Párt gazdálkodó tevékenységéből származó bevételekből,
e) a Párt által alapított vállalat és egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.
80.§
(1) A beszedett tagdíjak, és a helyi szervezetnek juttatott adományok a helyi szervezetet illetik meg. A tagdíj kiegészítés fizetésének illetve felhasználásának módját a Nagytanács határozza meg.
(2) A tagdíj mértékét és fizetésének módját a Nagytanács állapítja meg.
(3) Tagdíjfizetési kedvezményt, illetve tagdíjfizetés alóli felmentést – a Nagytanács által megállapított körben – a helyi szervezet elnöksége adhat.
(4) Az (1) bekezdésben nem említett bevételek, a helyi szervezetek megalakulásáig a tagdíjak és a Pártnak juttatott adományok a Párt egészét illetik meg.
81.§
A helyi szervezetek, a megyei /területi/ képviseletek kötelesek a Kormányzótanács számára a költségvetés tervezéséhez szükséges információkat rendelkezésre bocsátani.
82.§
A Párt hivatala, a Párt által alapított vállalatok, korlátolt felelősségű társaságok, alapítványok és egyéb szervezetek gazdálkodására vonatkozó szabályzatokat a Kormányzótanács, a helyi szervezetek, a megyei /területi/ képviseletek és a Párt választott testületei gazdálkodásával kapcsolatos szabályzatot a Nagytanács fogadja el.
83.§
Amennyiben a Kongresszus kimondja a Párt feloszlását, úgy a Párt vagyonából közhasznú alapítványt hoz létre, és megválasztja annak kuratóriumát.
84.§
(1) Az országos alapítványok alapító okiratát a bírósági bejegyzésre történő benyújtást megelőzően a Kormányzótanács megküldi a Nagytanács Elnökségének.
(2) A Nagytanács Elnöksége az alapító okirat kézhezvételét követő harminc napon belül javasolhatja a Nagytanácsnak, hogy az alapítvány létrehozásáról és kuratóriumának megválasztásáról szóló döntését vonja saját hatáskörébe.
(3) A Nagytanács Elnökségének a (2) bekezdésben foglalt javaslata alapján a Nagytanács a következő ülésén dönt az alapítvány létrehozásáról és kuratóriumának megválasztásáról, vagy az Nagytanács Elnöksége javaslatának elvetéséről.
XIV. Összeférhetetlenségi szabályok
85.§
A Párt Mandátumvizsgáló, Ügyrendi− és Összeférhetetlenségi Bizottságának, Etikai Bizottságának és Számvizsgáló Bizottságának tagja nem állhat a Párttal munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb tartós jogviszonyban.
86.§
A Kormányzótanács, valamint a Számvizsgáló Bizottság tagjai – a kongresszusi küldött megbízatást kivéve – a Pártban más választott tisztséget nem tölthetnek be.
XV. Az országgyűlési, önkormányzati és Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatos rendelkezések
87.§
A helyi szervezet közgyűlése:
a) javaslatot tesz a helyi szervezet illetékességi területét magába foglaló országgyűlési egyéni választási körzetben a Párt által indítandó és támogatandó jelölt személyére;
b) a helyi szervezet képviselőjének előterjesztése alapján javaslatot tesz az Önkormányzati Választási Egyeztető Bizottságnak a Párt polgármester−jelöltjének személyére;
c) a helyi szervezet képviselete és a Párt tagjai sorából kikerülő polgármester−jelölt közös javaslata alapján dönt az önkormányzati választásokon a Párt által indítandó és támogatandó jelöltek személyéről és a Párt által támogatandó jelöltlistán szereplő képviselőjelöltek személyéről és sorrendjéről;
d) dönt az önkormányzati választásokon a helyi szervezet kampányát irányító kampányfőnök személyéről.
88.§
(1) A választókerületi szervezet állást foglal a helyi szervezetek által az országgyűlési képviselőjelölt személyeinek támogatásáról.
(2) A választókerületi tanács gondoskodik az országgyűlési és az Európai Parlamenti választási kampányra való felkészülésről, a kampány lebonyolításáról, az ehhez szükséges helyi döntések meghozataláról, illetve közreműködik az önkormányzati választási kampány megszervezésében.
(3) A választókerületi elnök illetve a megyei /területi/ képviselet kifogást emelhet a Nagytanács előtt a helyi szervezet 87.§ c) pontja, illetve az Önkormányzati Választási Egyeztető Bizottság 89.§ (2) és (4) bekezdése alapján hozott döntéseivel szemben
89.§
(1) Az Önkormányzati Választási Egyeztető Bizottság tagjai az adott megyei /területi/ képviselet tagjai és az érintett helyi szervezet képviselője, valamint az illetékes választókerületi elnök.
(2) Az Önkormányzati Választási Egyeztető Bizottság, a helyi szervezet javaslata alapján dönt a Párt települési polgármester−jelöltjének személyéről.
(3) A Budapesti Képviselet a Párt budapesti főpolgármester−jelöltjének személyére, a Párt fővárosi közgyűlési jelöltlistáján szereplő személyekre és azok sorrendjére, a megyei képviseletek pedig a Párt megyei közgyűlési jelöltlistáján szereplő személyekre, és azok sorrendjére tesznek javaslatot.
(4) Budapesten a helyi szervezet képviselőjének és a Párt tagjai sorából kikerülő polgármester−jelöltnek a helyi szervezet közgyűlése által jóváhagyott javaslata alapján az Önkormányzati Választási Egyeztető Bizottság dönt az önkormányzati választásokon a Párt által indítandó és támogatandó jelöltek személyéről, illetve a Párt jelöltlistáján szereplő képviselő−jelöltek személyéről és sorrendjéről.
90.§
A Kormányzótanács:
a) elvi irányítást és felügyeletet gyakorol a választási kampány felett;
b) a Kormányzó javaslata alapján megválasztja az országos kampányfőnököt;
c) a Nagytanács 93.§ (1) bekezdés c) pontja alapján hozott döntésének megfelelően dönt közös jelöltek indításáról, más pártok jelöltjeinek támogatásáról;
d) dönt a választások második fordulója tekintetében a Párt jelöltjének visszalépéséről;
e) kifogást emelhet a Nagytanács előtt a helyi szervezetnek az Alapszabály 87.§ a), c) pontjai illetve az Önkormányzati Választási Egyeztető Bizottságnak a 89.§ (2) és (4) bekezdései értelmében tett javaslataival, illetve döntéseivel szemben, amennyiben a jelöltek valamelyikének támogatása, illetve a jelöltlista összetétele súlyosan sérti a Párt érdekeit;
f) véleményezi a megyei képviseletek 89. § (3) bekezdés értelmében tett javaslatát;
g) dönt a választási kampányra szánt pénzeszközök felhasználásáról.
91.§
Az Országos Kampányfőnök:
a) operatív módon irányítja az országgyűlési, és önkormányzati választásokra való felkészülést és a választási kampányt;
b) dönt a megyei kampányfőnökök megbízásáról;
c) a képviselő−jelöltek javaslata alapján dönt az egyéni jelöltek mellett működő kampányfőnökök megbízásáról;
d) előterjesztéseket tesz mindazokban a kérdésekben, amelyek eldöntése a Kormányzótanács hatáskörébe tartozik.
92.§
(1) Az általános országgyűlési választásokra történő jelöltállítás sikerének előmozdítása érdekében, a Kormányzó kezdeményezésére, Választási Egyeztető Bizottság alakul.
(2) A Választási Egyeztető Bizottság tagjai:
a) a Kormányzó;
b) a Párt Országgyűlési Képviselőcsoportjának vezetője;
c) a Nagytanács Elnöke;
d) az Országos Kampányfőnök;
e) a Kormányzótanács által delegált egy fő.
(3) A Választási Egyeztető Bizottság:
a) a helyi szervezetek 87.§ a) pontja alapján tett javaslata, illetve a választókerületi szervezetek 88. § (1) bekezdésében megfogalmazott állásfoglalása alapján előterjesztést tesz a Kormányzótanácsnak az egyéni országgyűlési képviselő−jelöltek személyére vonatkozóan;
b) javaslatot tesz a területi és az országos jelöltlistákon szereplő személyek nevére és sorrendjére;
c) javaslatot tesz az Európai Parlamenti választásokon a Párt jelöltlistáján szereplő személyek nevére és sorrendjére.
(4) A Választási Egyeztető Bizottság üléseit a Kormányzó hívja össze és vezeti.
(5) A Választási Egyeztető Bizottság üléseinek előkészítését az Országos Kampányfőnök végzi.
(6) A Választási Egyeztető Bizottságba a (2) bekezdés d) és e) pontja alapján delegált tagok a delegáló testület döntése alapján bármikor visszahívhatók és újraválaszthatók.
93.§
(1) A Nagytanács:
a) a Választási Egyeztető Bizottság előterjesztése alapján meghatározza a jelöltállítás és a jelöltté válás szempontjait;
b) a Választási Egyeztető Bizottság előterjesztése alapján dönt a Párt által az országgyűlési, illetve Európai Parlamenti választásokon indítandó és támogatandó képviselő−jelöltekről, illetve jelöltlistákról;
c) dönt más pártokkal kötendő választási együttműködés kérdéséről;
d) a területi választmányok 89. § (3) bekezdése alapján tett javaslatai, valamint a Kormányzótanács 90.§ f) pontja értelmében megfogalmazott véleménye alapján dönt, a Párt fővárosi és megyei közgyűlési jelöltlistáján szereplő személyekről, valamint a budapesti főpolgármester−jelölt személyéről;
e) dönt a választókerületi elnök illetve megyei /területi/ képviselet 88.§ (3) bekezdése, valamint a Kormányzótanács 90.§ e) pontja értelmében benyújtott kifogásainak megalapozottságáról.
(2) A Nagytanács (1) bekezdés alapján hozott döntései a helyi szervezetekre, megyei /területi/ választmányokra és a Kormányzótanácsra kötelezőek.
(3) Amennyiben a Kormányzótanács nem fogadja el a 92. § (3) bekezdés alapján benyújtott neveket és listákat, akkor a Választási Egyeztető Bizottságnak új, az eredetitől eltérő neveket és listákat kell előterjeszteni.
(4) A (3) bekezdés alapján az új jelöltek neveit illetve az új jelöltlistákat a Nagytanács által előírt határidőn belül kell előterjeszteni. A határidő elmulasztása, továbbá az új előterjesztés elutasítása esetén, a Nagytanács saját hatáskörében dönt a jelöltekről illetve a jelöltlisták összetételéről.
(5) A Nagytanács az eléterjesztett listákat, a (4) bekezdés esetét kivéve, változtatás nélkül elfogadja vagy elutasítja.
94.§
(1) Az időközi országgyűlési választásokon indítandó képviselő−jelölt személyéről, a választókerületi szervezet javaslatai alapján a Kormányzótanács dönt.
(2) Az időközi országgyűlési választásra való felkészülés és a választási kampány operatív irányítására, valamint a Kormányzótanács hatáskörébe tartozó döntések előkészítésére választási biztost nevez ki.
(3) Az időközi országgyűlési és önkormányzati választásokra a költségvetésből fordítható pénz összegéről és felhasználásának módjáról a Kormányzótanács dönt.
(4) Időközi üresedés esetén, a mandátum betöltésére az Európai Parlamenti és az országos lista esetén a Választási Egyeztető Bizottság, területi lista esetén a megyei /területi/ képviselet terjeszt elő javaslatot a mandátum betöltésére; a javaslatról a Nagytanács, területi lista esetén a Választási Egyeztető Bizottság véleménynyilvánítását követően dönt.
(5) A fővárosi vagy megyei közgyűlési mandátum időközi üresedésekor, a megyei /területi/ képviseletek 89.§ (3) bekezdése értelmében tett javaslata, valamint a Kormányzótanács 90.§ f) pontja szerint megfogalmazott véleménye alapján a Nagytanács dönt a megüresedett mandátum betöltéséről. Amennyiben a Nagytanács összehívására a rendelkezésre álló időben nincs mód, akkor a Nagytanács helyett annak Elnöksége dönt.
95.§
(1) Az Országgyűlési Képviselőcsoport a Kongresszus által elfogadott programban meghatározott stratégia alapján, önállóan alakítja politikáját.
(2) Az Országgyűlési Képviselőcsoport maga határozza meg működésének belső szabályait, önállóan választja meg vezetőjét és tisztségviselőit. Az Országgyűlési Képviselőcsoport vezetőjének személyére a Kormányzótanács javaslatot tehet.
96.§
(1) A Párt választott testületei ajánlásokat tehetnek az Országgyűlési Képviselőcsoport munkáját érintő kérdésekben. Az Országgyűlési Képviselőcsoport a Kormányzótanács, a Nagytanács és a Kongresszus ajánlásait az azt megfogalmazó szerv képviselőinek előterjesztésében köteles tárgyalni.
(2) Az Országgyűlési Képviselőcsoport tájékoztatási kötelezettséggel tartozik a Párt felé. Ennek keretében az Országgyűlési Képviselőcsoport köteles gondoskodni a Kormányzótanács és a Nagytanács által kért, állam− és szolgálati titoknak nem minősülő információk rendelkezésre bocsátásáról.
97.§
A Kormányzótanács, a Nagytanács és az Országgyűlési Képviselőcsoport egyaránt kérheti valamely kérdés együttes ülésen történő tárgyalását. A másik fél elutasító válaszát írásban indokolni köteles.
98.§
(1) A Párt országgyűlési és önkormányzati képviselőinek a Párt országgyűlési, illetve önkormányzati képviselőcsoportjaiból történő kilépését a 8.§ (1) bekezdésének b) pontja értelmében tett nyilatkozatként kell tekinteni.
(2) A Párt jelöltjeként mandátumot szerzett képviselő más párt, vagy a Pártot magába nem foglaló pártkoalíció országgyűlési vagy önkormányzati képviselőcsoportjába történő lépését a 8.§ (1) bekezdésének d) pontja értelmében, más pártba történő belépésnek kell tekinteni.
99.§
A Párt önkormányzati képviselőcsoportjainak, illetve helyi szervezeteinek viszonyára a 95−97.§−ban foglaltakat kell alkalmazni.
100.§
(1) A Párt Európai Parlamenti képviselőinek vezetőjét a Kormányzótanács javaslatára a Párt Európai Parlamenti képviselői választják meg.
(2) Egyéb vonatkozásokban az Európai Parlamenti képviselők és a Párt viszonyára a 95−97.§−ban foglaltakat kell alkalmazni.
XVI. Önkormányzati egyeztető tanács
101.§
(1) A Párt – egységes önkormányzati politikájának megvalósítása, a Párt által jelölt, illetve támogatott polgármesterek és önkormányzati képviselők tevékenységének összehangolása érdekében – létrehozza az Önkormányzati Egyeztető Tanácsot.
102.§
(1) Az Önkormányzati Egyeztető Tanács a Párt által jelölt főpolgármester, megyei közgyűlési elnökök, polgármesterek, önkormányzati képviselők és a Kormányzótanács delegáltja részvételével működő egyeztető fórum.
(2) A Tanács elnöki tisztét a Kormányzó tölti be.
(3) A Tanácsot a Kormányzó legalább évente egyszer összehívja.
XVII. Vegyes rendelkezések
103.§
(1) Országos jelentőségű kérdésben a Kormányzótanács teljes körű szavazást rendelhet el.
(2) A teljes körű szavazásban a Párt minden tagja részt vehet. A szavazásra bocsátott kérdés jellegétől függően a Kormányzótanács a teljeskörű szavazásba a támogató tagokat is bevonhatja.
(3) Teljes körű szavazást kezdeményezhet:
a) a Kormányzótanács bármely tagja;
b) a Nagytanács tagjainak kétharmada;
c) a Párt országgyűlési képviselőcsoportja;
d) az ország legalább száz, egyéni országgyűlési választókerületében működő helyi szervezetek legalább ezer tagja, a Párt országgyűlési képviselőcsoportja tagjai egyharmadának, de legalább tíz országgyűlési képviselőnek a támogatásával.
(4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) az eldöntendő kérdés megfogalmazására,
b) a szavazás lebonyolításának időpontjára tett javaslatot.
(5) A teljes körű szavazás részletes eljárási szabályait a Kormányzótanács állapítja meg.
104.§
(1) Az a tag, aki az 4. § (3) bekezdése alapján tagja egy másik, pártként bejegyzett szervezetnek, a Kongresszusban területi, illetve a Nagytanácsban viselt küldötti megbízatást kivéve tisztségre, illetve megbízatásra csak abban az esetben jelölhető, választható, ha a másik szervezetben tisztséget, megbízatást nem visel.
(2) Amennyiben a tagot a másik szervezetben valamely tisztségre, vagy megbízatásra jelölik, a tag a jelölés elfogadásával elveszíti a Pártban betöltött – az (1) bekezdésben fel nem sorolt – tisztségeit, illetve megbízatásait, kivéve, ha ez alól a Kormányzótanács előzetesen mentesítette.
(3) A Párt testületeinek munkájában részt vevő személy, amennyiben nem tagja a Pártnak, a döntések meghozatalában nem vehet részt.
105.§
Amennyiben az Alapszabály másként nem rendelkezik, a Párt testületeinek határozatképességéhez, a testület szavazati joggal rendelkező tagjai felénél eggyel több főnek részt kell vennie a határozathozatalban.
106.§
(1) Amennyiben az Alapszabály másként nem rendelkezik, a Párt szervezetei és választott testületei határozataikat egyszerű szótöbbséggel hozzák. Egyszerű szótöbbség áll elő, ha a határozatképességre figyelemmel a szavazás tárgyául szolgáló javaslatra az azt ellenző ("nem") szavazatoknál legalább eggyel több támogató ("igen") szavazat érkezik. A tartózkodó szavazatok számát csak a határozatképesség megállapítása szempontjából kell számításba venni.
(2) Egyező számú támogató és ellenző szavazat esetén:
a) ha tartózkodó szavazatot is leadtak, a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni;
b) ha tartózkodó szavazatot nem adtak le, az ülésen elnöklő szavazata dönt.
(3) Személyi kérdésben az érintett, vagy bármely tag indítványára titkos szavazást kell tartani.
107.§
Amennyiben az Alapszabály másként nem rendelkezik, a Párt testületeinek üléseire szóló meghívókat úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább az ülésnapot megelőző harmadik napon kézhez kapják.
108.§
Az Alapszabály szempontjából tisztségnek az Nagytanács Elnökségében, a Kormányzótanácsban, a Mandátumvizsgáló, Ügyrendi− és Összeférhetetlenségi Bizottságban, az Etikai Bizottságban és a Számvizsgáló Bizottságban betöltött tagság és a testületek póttagsága számít.
109.§
(1) A Párt választott megbízatásaira megválasztott személyek mandátuma, a Kongresszus által választott megbízatások esetében a következő tisztújító Kongresszusig, az egyéb megbízatásoknál a tisztújító Kongresszus utáni harmincadik napig, vagy a testület alakuló üléséig tart.
(2) A helyi szervezet képviselete, a megyei /területi/ képviselet vagy a Nagytanács Elnöksége megválasztását, vagy az általuk hozott döntés érvényességét, – az Alapszabályban meghatározott eljárás szerint – a döntés megszületésétől számított tizenöt napon belül lehet jogorvoslat alá vonni.
110.§
(1) A Kongresszus által megválasztandó személyekre a megyei /területi/ képviseletek, a Nagytanács és a Kormányzótanács legkésőbb a Kongresszus megnyitását megelőző tizenötödik napig írásban a Nagytanács Elnökségénél javaslatot tehet, amelyhez mellékelni kell a javasolt személy részéről a jelölést elfogadó nyilatkozatot.
(2) Az (1) bekezdés alapján javasolt személyek nevét fel kell venni a jelöltlistákra. A Kongresszuson a jelöltlistákra új név csak akkor vehető fel, ha a jelölt a jelölést elfogadja és a jelölést az érvényes mandátummal rendelkező küldöttek legalább egyharmada támogatja.
111.§
(1) A Párt testületei póttagjainak megválasztására akként kerül sor, hogy a testületek rendes tagjainak megválasztása során a testületekbe be nem választott, legtöbb szavazatot kapott jelölt tekintendő póttagnak.
(2) A Párt testületei tagságának megüresedett helyeire – amennyiben az Alapszabály póttag megválasztását lehetővé teszi – a póttagok kerülnek.
(3) A küldöttekből álló testületek megüresedett helyére új küldöttek megválasztására legkésőbb a delegáló testületnek az előző küldött kiesését követő második ülésén kerül sor.
(4) A Párt testületei a (2) és (3) bekezdések értelmében vett új tagjainak mandátuma, a testületek többi tagjának mandátumával egy időben jár le.
(5) A megválasztott póttagok tanácskozási joggal részt vehetnek annak a testületnek a munkájában, amelynek póttagjai.
112.§
Amennyiben az Alapszabály másként nem rendelkezik, a Párt testületeinek személyi döntéseiről a jelenlévő érintetteket szóban, valamint írásban, a döntést követő nyolc napon belül értesíteni kell. Az értesítés elektronikus levél formájában is megtörténhet.
113.§
(1) A helyi szervezet tagjainak nyilvántartásáról a helyi szervezet képviselője illetve a választókerületi elnök, a központi nyilvántartásról a Kormányzótanács a Kancellária útján gondoskodik.
114.§
Ha jogszabály vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik, a Párt testületei és tisztségviselői a döntést igénylő ügyekben, a döntésre okot adó tény keletkezésétől számított harminc napon belül kötelesek határozatukat meghozni.
115.§
A választott testületek azon tagjai, akik valamilyen tisztségüknél vagy közmegbízatásuknál fogva tartoznak a testületbe, e tagságukat az adott tisztség vagy közmegbízatás megszűnése esetén elveszítik.
116.§
(1) Amennyiben a helyi szervezet tevékenysége a 23. § (1) bekezdés alapján feloszlatási eljárás kezdeményezésére adhatna alapot, a Nagytanács Elnöksége − a feloszlatásra alapot adó körülmények kiküszöbölése érdekében − a Nagytanács következő üléséig magához vonhatja a helyi szervezet közgyűlésének, képviseletének illetve képviselőjének az Alapszabályban foglalt jogköreinek gyakorlását. Az Alapszabályban foglalt jogkör elvonásáról a helyi szervezetet – képviselete útján – írásban, az indokok kifejtésével, haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatás kézhezvételéig a jogkört a helyi szervezet közgyűlése, képviselete illetve képviselője korlátozás nélkül gyakorolhatja.
(2) A Nagytanács indokolt esetben az (1) bekezdés szerinti döntés hatályát legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.
117.§
Jelen Alapszabály elfogadása napján lép hatályba.
Budapest, 2010. május 16.
Gaál Péter
képviselő
