"A nagy bölcsességek alapjában nagy tévedések is" - írta nekem egy nagyon kedves ismerősöm. "Mindenki aléltan bólogat, ám az élet színpadán működésképtelen", tette hozzá. Okos vagy, válaszoltam. A sokadik, aki semmiféle magasabb iskolát nem végzett, és aki mellett elbújhatna a magyar értelmiség zöme. Takarítónő volt Budapesttől kétszáz kilométerre huszonöt évig, most betanított munkás, szintén vidéken. Tizenhat éves korától foglalkozik zennel. És közben volt egy olyan házassága, amiből visítva menekülne bárki. Ő megvárta, ameddig a gyerekei felnőnek. Jó, a legkisebbet már nem tudta teljesen megvárni. "A csendre, vagy a szűkszavúságra törekszem", írta viszontválaszában. "A szavak nem fontosak. A szavak forgataga a nem elhanyagolható. Attól, hogy az értékítéletem működik, még nem lettem bölcs vagy okos." "Nem vagyok több és más, mint egy takarítónő. Annyit sikerült bizonyítanom, hogy hiányosságaim az egeket szakítják a fejemre."
A lába nyomát nem vagyok méltó megérinteni.
2014. 12. 09.
A mi igazságunk nem a jobboldal vagy a baloldal igazsága!
Powered by Drupal and Drupal Theme created with Artisteer.