"Néznek bennünket kultúrnépek. Látják képtelenségünket a haladásra, látják, hogy szamojéd erkölcsökkel terpeszkedünk, okvetetlenkedünk Európa közepén, mint egy kis itt felejtett középkor, látják, hogy üresek és könnyűk vagyunk, ha nagyot akarunk csinálni, zsidót ütünk, ha egy kicsit már józanodni kezdünk, rögtön sietünk felkortyantani bizonyos ezeréves múlt kiszínezett dicsőségének édes italából, látják, hogy semmittevők és mihasznák vagyunk, nagy népek sziklavára a parlament, nekünk csak arra jó, hogy lejárassuk.
Mi lesz ennek a vége, szeretett úri véreim? Mert magam is ősmagyar volnék s nem handlézsidó, mint ahogy ti címeztek mindenkit, aki különb, mint ti. A vége az lesz, hogy úgy kitessékelnek bennünket innen, mintha itt sem lettünk volna.
Legyünk ez egyszer számítók. Kerekedjünk föl, s menjünk vissza Ázsiába. Ott nem hallunk kellemetlenül igazmondó demokratákat. Vadászunk, halászunk, verjük a csöndes hazai kártyajátékot, s elmélkedhetünk ama bizonyos szép ezredéves álomról.
Menjünk vissza, szeretett úri véreim. Megöl itt bennünket a betű, a vasút, meg ez a sok zsidó, aki folyton ösztökél, hogy menjünk előre.
Fel a sallanggal, fringiával, szentelt olvasókkal, kártyákkal, kulacsokkal, agarakkal, versenylovakkal, és ősökkel! Menjünk vissza Ázsiába!."
Ady, 1902. A "demokratákról" persze mintha kicsit idealizált véleménye lenne, de ez érthető, ő még nem sokkal találkozhatott, és azok sem olyanok voltak, mint akik magukról ma ezt állítják. A "bolsevik" (valamint a "mensevik") szó is csak napra pontosan másfél évvel később, 1903. július 30-án születik meg egy Brüsszel melletti pajtában, az Orosz SzociálDEMOKRATA Munkáspárt II. kongresszusán. Valami Vlagyimir lljics Uljanov, egy szimbirszki iskolaigazgató fia és barátai az egyik, teljesen jelentéktelen vitapontban a sok körül többséget szereztek. Az összes többi kérdésben nem, de ez mit sem zavarta őket: elnevezték magukat többségnek, a többieket kisebbségnek. Akik végtelen ostobaságukban nem tiltakoztak, így aztán a név rajtuk is ragadt. És további egy híján kilencven évig az emberek (valóban) többsége azt képzelte Oroszországban, hogy a bolsevikok valóban a többség.
Mindenkinek csak javára válhat, ha képes leszakadni a ma használatos elnevezésekről. Nem is nehéz elkezdeni. Keresztelje át magában a - különösen politikai - szakszavakat bármi másra. Bélára, Jolánra (szép nyelvújítás-korabeli magyar név, Dugonics András alkotása a jó leánykából), Misimókusra, tündérfarokra, akármire. Ezek után kezdje azt érteni alattuk, amit tapasztal.
Megdöbbentő felismerésekben lesz része.
2012.07.26.