Olyan beton, ami átlátszó. Magyar találmány. Magyar szimbólum is lehetne.
Isten látja lelkem, nem akartam politikával foglalkozni. Most is csak azért teszem, mert éjjel két óra múlt, és máshoz ma már nincs agyam. Nem rakjuk fel a portálra, pedig az tényleg elsősorban a politikának van szentelve (hmp-hikszosz.hu), még a HMP-HIKSZOSZ itteni lapjára sem. Nem bajlódok megfogalmazással, sem mélyebb tartalommal.
Egy Dickens-i gyáros Róbert bácsi azokhoz az emberekhez képest, akik ma Magyarországot irányítják. A lábuk nyomát nem érintheti meg. Bevallom töredelmesen, amikor régebben azt írtam, hogy a sérelmek halmozódnak, majd akkor vezetnek felkeléshez, amikor a központi hatalom gyengeséget mutat, és erre éppen a Napkirályt és utódait hoztam fel példának, tévedtem. XIV. Lajos jobban irányított, erősebb és gazdagabb országot hagyott örökül, mint amilyet ő kapott trónra lépésekor. Franciaország következő hatvan éve a virágzás hatvan éve volt. Nem ettől függ. A felkeléseknek még kevesebb köze van a nép állapotához, mint gondoltam. Jóformán semmi. Ha Oroszországban nem II. Miklós uralkodott volna 1917-ig, hanem Ivan Groznij (Rettegett Iván), vagy Nagy Péter, nem tör ki semmiféle forradalom. Ha a szovjet főtitkárok fordított sorrendben kerültek volna a párt élére, a "kommunista" birodalom ma is létezne. Ettől függ. Csak ettől. A gyengeség vélelmétől.
Tehát jól tudom, és mindenki tudja jól, hogy amit most írok, attól semmi sem fog megváltozni. Magamnak írom, ha úgy tetszik. Nem bírja befogadni a gyomrom. Egyetlen percig sem áltatom magam, hogy bárki is elcsodálkozik. Hogy bárki is átáll. Hogy bárki is megváltoztatja eddigi véleményét. Annak nem ez a módja. És Szele Tamás barátomtól Iványi Gyuri barátomig mindenkinek mondom: ez csak ránk hatna, mi viszont nem szorulunk ilyesmire. Lavrentyij Pavlovics Beriját sem azért lőtték (a legenda szerint verték: mivel köztudottak voltak nőrablásai és erőszaktételei, amikor a zárkájába nőt kért, kapott is, négy vasrudakkal felfegyverzett fegyőrnőt) agyon, amit tett, hanem azért, amiért akkoriban agyon szokták lőni az embereket, kémkedésért az imperializmus javára.
Az az országméretű kifosztás és nyomorba taszítás az egyik oldalon, párhuzamosan ezzel a másik oldalon egy soha nem látott mértékű dőzsöléssel, nyerészkedéssel, amihez képest a Csekonics bárók (grófok) kifejezetten szerény körülmények között éltek. Hozzá kell tennem ugyanakkor, hogy a Csekonicsok letettek valamit az asztalra, nem is keveset, ilyen például a most haláltáncát járó mezőhegyesi ménesbirtok. A szocializmusig a nagybirtokosok és gyárosok nem élték fel az összes hasznot, amit termeltek, hanem visszaforgatták a gazdaságba. Nem látszattevékenységet folytattak, ahogy jobbágyaik és munkásaik uborkafára felkapaszkodott kései, parvenü utódai. De a látszattevékenység csak az érme egyik oldala. Az azért van, hogy legyen mire tartani a markukat az Európai Unió felé. Majd azért ehhez is lesz egy szavam. A másik oldal az a MINDENRE KITERJEDŐ mérhetetlen kizsákmányolás, amiből a dőzsölés és egyéb szeszélyek kielégítése finanszírozható. Stadionok, kisvasút, esetleg (ne adja Isten) olimpia. Minden fillér elvonása azoktól, akiktől elvonható, nem törődve senkivel és semmivel. Az állami gyermekotthonok nevelőitől, akiknek egész napjuk utazással (a gyerekek kísérésével és ügyeik intézésével) telik, megvonják a bérletpénzt, a határra kivezényelt rendőröktől a készültségi (nem készenléti: a készenlét és az azonnali hadrafoghatóság nem ugyanaz) díjat, arra hivatkozva, hogy az egyenruhában való alvás, szemétkupacoknál melegedés, tizenhat óra szolgálat utáni állandó riadókészültség nem tartozik a munkához, az iskolásgyerekek hovatovább a tanárokat és az iskola fenntartását is maguk fogják fizetni, a betegek maguk hozzák a vérnyomásméréshez az elemeket, a gyógyszert, pelenkát, vécépapírt, nem sorolom. Az Unió (részben) abból oszt vissza, amit mi befizettünk. A különbség, hogy AZT a pénzt (elméletben) nem lehet akármire elkölteni. Fejlesztésre kellene. Nem arra megy, tudjuk, de azt kevésbé tudjuk, hogy ennek egy része szintén a kizsákmányolt szektorból származik, például általános forgalmi adó formájában. A másik része pedig az európai adófizetőktől. "Ön Európát rabolja éppen, súgja az asszony, ugyan már, kedvesem, mit nem mond, kacsint az úr." Csengey Dénes, szerencséjére nem látja jóslatai beteljesedését. "Hát hol van itt Európa, nézzen szét, nézzen magára: itt sár van és Ön van és én vagyok szakadatlanul." Úgy vélem, szó szerint idéztem. Nem néztem utána, és nem is fogok.
Minden jogszabálynak az az értelme, hogy ezt a rablóhadjáratot - nem lopás, nem csalás, hanem rablás: az állam erőszakszervezet - segítse. Lehet más értelme is, de az csak járulék. Ha csak a legutóbbi kettőt nézzük, az egyik az új építkezések általános forgalmi adójának öt százalékra való csökkentése. A másik, hogy ezentúl nem kell megvárni az építési engedélyt (azt vélhetően automatikusan meg kell adni, függetlenül a település arculatától, természetvédelemtől és a szomszédok véleményétől), a bejelentéstől számított tizenöt nap múlva el lehet kezdeni az építkezést. Ugye, nem gondolja senki, hogy a jogalkotó a gyermekotthoni nevelőkre és rendőr altisztekre gondolt? Így, együtt a két jogszabállyal, ugye, nem olcsó tömeglakásokat tetszenek vizionálni?
Üvegbeton. Mozdíthatatlan, de átlátszó. Ez a mai magyar kormány. És ne reménykedjenek, hogy majd megmondja valaki. Én ma (tegnap) elkövettem azt a hibát, hogy egy kicsit néztem Olgát az ATV-ben. Juhász Péterrel például, aki a Deutsch Tamással való peréről beszélt. Ez nem készült fel, állapította meg Kati barátnőm értetlenül. Vagy a Sándor megmondta neki, hogy mit kérdezzen, és hogy, válaszoltam én. Mintha nem akarta volna érteni, miről van szó. Akár az M1-et vagy a régi Hír Tv-t is nézhettem volna. Az asszisztencia és kiszolgálás ide is begyűrűzni látszik. Még ha néha kénytelenek is eljátszani a tényfeltáró szerepét, például ami a magyar egészségügyet illeti, az orvosi-nővéri fizetésektől a tömeges elvándorlásig. Milyen jól jönnének a hálás és kevéssel is beérő szírek, ugye? A következő hirdetésekig, konzultációs ívekig és közvéleménykutatási eredményig.
Hogy is mondaná egy másik barátnőm? A kurva anyjukat.
(Tényleg nem akartam felrakni sehova. Utólagos kérésre megváltoztatom, de nem szívesen.)
2015. 12. 22.