"Már most élhetsz úgy, ahogy akkor akarsz, amikor majd távoznod kell. Ha pedig a körülmények nem engedik ezt meg, akkor távozz az életből, de ne úgy, mintha méltánytalanság ért volna. Itt füst van, távozom... miért hiszed ezt olyan nagy dolognak?" (Marcus Aurelius)
"Közismert jelenség, hogy minden, ami épül, gyarapodik, létrejön, „annak nem örülünk, hanem valahogyan próbáljuk támadni, valahogy kikezdeni”, ezt cinizmusnak lehet nevezni, de „cinizmusból még nem épült semmi” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Vál-völgyi kisvasút átadása után szombaton. A miniszterelnök kifejtette: az 1970-es években felszámolt vasutat még az 1800-as években hozták létre Bicske és Székesfehérvár között. Az új kisvasút ennek a vonalnak csak egy rövid, a felcsúti Pancho Aréna és az Alcsúti Arborétum közötti szakaszán épült meg, de el kellene vinni Bicskéig – mondta."
Hát ez azért némileg árnyaltabb. Bakos Ferenc szerint a cinikus 1. a közönyt és az igénytelenséget a legfőbb erénynek tekintő, az élet örömeit és szépségeit, valamint a fennálló rendet megvető ókori görög filozófiai iskola híve, 2. minden eszményt és bevett szokást keserű kiábrándultsággal kigúnyoló személy, 3. erkölcsileg kiégett, semmit nem tisztelő [valaki]. De Bakos is lehet felületes. Végtére is ez csak az Idegen szavak szótára, ahol a hangsúly a közértelmezésen van, nem a pontosságon.
Na akkor, kérem. Maga a szó a görög "küón", "kutya" (latinul "canis") szóból, a legismertebb cinikus filozófus, szinopei Diogenész önmaga adta gúnynevéből származik. A cinikus filozófiai irány és a sztoikus rokon egymással: mindkettő azt mondja, hogy az élet célja a boldogság, mely csak a természettel összhangban érhető el. (Én ezzel szemben azt mondom, hogy az élet célja a természettel való összhang, amelynek következménye [lehet] a boldogság.) Ha az ember a természettel összhangban él, mást ezen felül nem kell tennie, hogy erényes legyen: EZ MAGA AZ ERÉNY. Kezdetben a sztoicizmus a cinikus filozófia egyik ága volt (neve a "sztoa", "oszlopcsarnok" szóból ered az előadások athéni helyszíne után). Az ősatya Szókratész, de olyan nevek is találhatók a sztoikusok között, mint Cicero, Seneca vagy az idézett Marcus Aurelius császár. Seneca, Nero nevelője mondta egyébként a már zsarnokká lett tanítványnak, hogy "mindenkit megölhetsz, kivéve a saját utódodat".
Lényegileg a cinizmus és a sztoicizmus nem különbözik. És mindkettő rokonságot mutat a buddhizmussal, a cinizmus - ez csak az én benyomásom - némileg úgy, mint a zen.
De akkor miért nem mondott Orbán Viktor sztoicizmust? Abból épült valami? Épült, gondoljanak csak a Római Birodalomra. Négy, úgynevezett "jó császárt" tart nyilván a történelem, közülük az utolsó Marcus Aurelius volt. (Azért lett utolsó, mert a többiekkel ellentétben, ő nem adoptálással jelölte ki utódját, hanem saját fiát tette társcsászárrá és örökössé. Commodus Caligula, Nero és Domitianus tevékenységét folytatta, a Gladiátor című filmben találkozhatnak vele. Az apján kívüli másik három "jó császár" Traianus, Hadrianus és Antoninus Pius volt.)
A cinizmus és sztoicizmus között a legfőbb különbség az INTERPRETÁCIÓ. A cinizmus számára az ÖNÁLLÓSÁG az alapvető érték. A buddhizmushoz hasonlóan elszakadás minden olyan külső, vagy belső hatástól, amely az egyéni szabadságot korlátozhatja. Ebből a szempontból kiemelt jelentőséggel bírnak az ANYAGI JAVAK és a PÉNZ. Nem azért, mert "megrontanak", hanem azért, mert úgy rontanak meg, hogy FÜGGÉST hoznak létre. Még pontosabb, hogy az értéküket egy függőségi viszonyból lehet származtatni. Mint minden értéket, jól gondolják.
Ilyen - ahogy I. G. Kidd írja - minden születéssel, társadalmi osztállyal, ranggal, jutalmakkal, hírnévvel kapcsolatos konvencionális érték is. A cinikus nem egyszerűen kigúnyol: rámutat arra az illúzióra, ami ezek mögött van. A zsidó atyák ezt úgy fogalmazták meg, hogy az ember ökölbe szorított kézzel jön a világra, de kinyújtott tenyérrel hagyja el azt: NEM VISZ MAGÁVAL SEMMIT.
Értsék meg: NEM az a lényeg, ami KINT létrejön, hanem ami BENT. De bent nem jöhet létre semmi, ami addig nem volt ott, csak manifesztálódhat. Valami, ami eddig a függöny mögött rejtőzött, kilép lelkünk színpadára. Ha nem a "bent" a hangsúlyos, akkor baj van. Felépült, megcsináltad, elérted. Rendben, kérdezem mindig: ÉS AKKOR MI VAN? Jó néhány barátom próbálta továbbszőni, de eddig egyiknek sem sikerült. Elromlik, elrozsdál, összedől, megeszi az idő. És mindent, ami a helyébe lép. Az idő? Az idő. Ha elfeledkezünk arról, amit már Einstein felismert. Vagy első felesége, a szerb Mileva Marić, mindegy.
A cinizmus a visszásságokra mutat rá. A képtelenségekre. Azokra az illuzórikus alapokra, melyekre Orbán Viktor propagandája is épül. Ráadásul Orbán illúziója már az illúzió illúziója. Nem épül valójában semmi, csak díszlet. És annak a díszletnek sem az a funkciója, amit mondanak róla. A cinizmus természetesen rombol. Innét a pejoratív tartalom, amit tulajdonítanak neki. De csak azt rombolja, AMI VALÓJÁBAN NINCS IS. Lehet persze a hiedelmekből is érdekeset alkotni, gondoljanak a Harry Potter-sorozatra. Csakhogy J. K. Rowling egy percig se írta komolyan, hogy a mandragóra sikít, és a varázslók-boszorkányok seprűn lovagolnak. Bár, tudják, mit? Sikíthat a mandragóra is, és még seprűn is lehet lovagolni. És akkor mi van?
Nem akarom Önöket nagyon megkeverni. Orbánnak teljesen másképp működik a fantáziája. A lehető legföldhözragadtabb módon. Abból indul ki, hogy az Önöké is. És részben igaza is lesz. Ezért van még mindig hatalmon. Cinizmusért neki sem kell a szomszédba menni. De! Az eredeti cinizmus azért rombol, hogy építsen. Pont fordítva, ahogy Orbán mondta. Kívül rombol, belül épít. Azzal, hogy megtisztít. Solve et coagula, így szól az alkímia jelmondata. Oldj és köss. Orbán cinizmusa abban különbözik a cinikus filozófusokétól, hogy CSAK ROMBOL. Nem épít semmit.
És a kisvasút? És a stadionok? Amelyeket Orbán után legfeljebb az enyészet fogja birtokolni? - De miért? - kérdezik Önök. - Nem lehet őket fenntartani? Dehogynem. Fent lehet, ha van rá pénz. Ha egy kevésbé (pejoratív értelemben) cinikus kormány már nagyjából helyrehozta mindazt a pusztítást, amit Orbán visz véghez az országon. Úri kedvéből, ha már semmi másra nem kell költenie.
Próbálják meg mindig figyelmesen meghallgatni, amit Önöknek mondanak. Azonnal kijön a paradoxon. Azonnal. A Vezér cinizmusa is, amiről az előző bekezdésben beszéltem. Elolvasták az utolsó két mondatot? Elmondom Önöknek másképp. "Az új osztrák elnök kifejtette: a Monarchia idején villamosvonal kötötte össze Bécset Pozsonnyal. Az új vonal ennek a vonalnak csak egy rövid, az elnöki palota és az elnök Bécs melletti háza közötti szakaszán épül meg, de el kellene vinni Pozsonyig."
Ez az igazi, romboló cinizmus, polgártársak.
2016. 04. 30.