A magyar igazságszolgáltatás
Két fiatalember, egyik még ráadásul fiatalkorú, tizenkét éve kirabolt és huszonegy késszúrással megölt egy hajléktalant. Az elkövetés eszköze, vagyis a kés (?) nem lett meg. Az idősebb külföldre szökött, a fiatalabbat elkapták. Ő természetesen amit csak tudott, a társára kent. Hat évre ítélték, mint rablót és emberölésben társtettest, a társát távollétében életfogytiglanra. Négy év múlva a fiatalkorú büntetését másodfokon másfél évvel, társáét - szintén távollétében - 17 évre csökkentették. Következő évben Hollandiában elkapták, hazahozták, és megkezdte a büntetés letöltését ő is. Négy év múlva eszébe jutott, hogy mégsem bűnös, és perújítást kezdeményezett. Most már csak rablásért ítélték el, hat évet kapott, ezt kitöltöttnek vették, és elengedték. Idén ezt az ítéletet, és a társára vonatkozó előző (letöltött) ítéletet is hatályon kívül helyezték (már mindketten egy ideje szabadlábon voltak). Megszületett az újabb verdikt, ismét elsőfokon: a (volt) fiatalkorú 6, az idősebb 15 év fegyházbüntetést kapott (az előzőek börtönre szóltak). És jön majd a másodfok, ki tudja, mivel. A bíróság azt mondta az indoklásban, hogy nem foglalkozik azzal, ki szúrt, és ki nem. Nem érdekli az sem, hogy mivel, és az hol van.
Nem azt mondom én, hogy nem érdemlik meg ezek az emberek a büntetést, akár az életfogytiglant. De ilyen nincs. Az nincs, hogy egyszer így van, másszor úgy, és ha már letöltöttem, amit jogerősen kiszabtak, és valaki valahol úgy gondolja, hogy rosszul gondolta, kezdhetem elölről. A végén pedig vagy bocsánatot kérnek tőlem, kártérítéssel és a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével távozom, vagy életem végéig rács mögé kerülök. Bocsánat, rosszul írtam. A végén? Lesz neki vége?
Nem az a baj tehát, hogy a rablógyilkosokat elítélik. Az a baj, hogy a magyar jogrendszer így működik, ahogy nem működik. Bárkiből lehet börtönlakó, és bármelyik börtönlakó megdicsőülhet úgy, hogy annak a valósághoz (valóságnak megfelelő tényálláshoz) legfeljebb úgy van köze, mint a szerencsés kezű lottózónak az ötöshöz.
És ez ma BÁRKIRE vonatkozik, kedves Olvasó. Bárkire, Móron innen és Móron túl.
2012.09.11.