(a szolga)
"Mikor a szolgának
telik esztendeje,
veszi a subáját
megyen hazafele.
Mondja a gazdája,
maradj meg jövőre,
bár a hat ökrömet
hajtsd ki legelőre!
Egyék meg a kutyák
mind a hat ökrödet,
égesse fel a tűz
a vasas szekeredet!
Meguntam meguntam
gazdám kovártélyát,
három töpörtyűből
a büdös laskáját.
Esőt uram esőt,
jó heverő időt,
a gazdának morgást,
a szolgának nyugvást!" (magyar népdal)
"Számomra a hit a testet nem tagadja, hanem megzabolázza az értelemmel, és a lélek szolgájává teszi."
Hát, tagadnia elég nehéz is volna. Bár ma már megkaptam. "Üdítő lenne reggel egy kis nagyszemű maki, a szokásos napi teológia előtt." Nagyszemű makival sajnos nem szolgálhatok, de teológia sem lesz. Annak ellenére nem lesz, hogy a bevezetőben idézett úr hit alatt vallásos hitet értett. Nagy a kísértés pedig, tudniillik hozzátette, hogy "Az emberi lény önmagában test. A 'lélek' Isten birodalmát jelöli. Amihez Isten hozzáér, lélekké változik. Akkor beszélhetünk emberről, amikor a test teljes mértékben lélekké vált." Mintha Avilai Nagy Szent Terézt idézte volna (A belső várkastély). "Mintha", mert nem olvastam, de ő egy bekezdéssel feljebb említést tett róla. Azért "avilai" és "nagy", mert van (Lisieux-i) Kis Szent Teréz is, aki épp háromszáz évvel később élt, a változatosság kedvéért Franciaországban.
Nos, minden tiszteletem e szenteké, de az emberi lény már önmagában sem csak test. Ha így volna, akkor embernek lenni kétharmad rész vizet, egyharmad részt különböző elemeket jelentene, ezekből 98 százalékban oxigént, szenet, hidrogént, nitrogént és kalciumot. Slussz. Miután az ember teljes mértékben lélekké vált, akkor mindezek khmmmm....más elemekhez másként kapcsolódva másvalamit fognak eredményezni. Ami vagy él, vagy nem él. Még akár ember is lehet, bár már nem AZ az ember.
Ez persze "világi" szemlélet. Megígértem, hogy nem lesz teológia. Jól tudom, hogy Avilai Szent Teréz nem így gondolta. Ő nagyjából úgy gondolhatta, ahogy az Oltáriszentség, jelesül az ostya és a bor átlényegül Krisztus valóságos testévé és vérévé. Azaz pont fordítva. Csak az a baj, hogy amikor ilyeneket hallok, vagy olvasok, akkor két dologra kell gondolnom: egyrészt, hogy ezeknek az embereknek fogalmuk sincs arról, amit beszélnek, másrészt, hogy innentől bárki állíthat bármit bármiről, ha átteszi az immatéria világába. Felépült a Mennyei Jeruzsálem is, hogyne épült volna fel, pontosan akkor, amikor mondtuk. Ott van most is: A MENNYBEN.
Ismételjünk kicsit. Nincs vagy-vagy. Nincs vagy test, vagy lélek. Vagy matéria, vagy immatéria. Vagy fizika vagy metafizika. Sőt. Még "nincs" sincs. Azaz van, de ÖNMAGÁBAN nem jelenthető ki semmiről. Attól a pillanattól, hogy kijelentik, lesz. Nem ÚGY lesz esetleg, mint a lét más formáját képviselő, de lesz. AMIRŐL BESZÉLNI LEHET, AZ VAN. A "valóság" szónak is csak olyan értelemben van értelme, amennyiben megállapodás tárgya, hogy a lét mely formáját nevezzük annak. És egyik létező sem jelenti a másik tagadását.
A lét ráadásul CSOPORTOS lét. Minden formájában. Ha nem az volna...A Korán 74. szúrája 11. versében ez áll arabul: "dar-ni wa-man halaqtu wahidan". Kétféleképp fordítható: "hagyj engem egyedül azzal, akit teremtettem", vagy "hagyj engem azzal, akit egyedülinek teremtettem". Vonja ezeket össze, kedves Olvasó: hagyj engem egyedül azzal, akit egyedülinek teremtettem. Aztán gondoljon bele, mit is jelent így. És nem azért írom le ezeket, hogy magamat vagy mást szórakoztassak velük, sem azért, hogy bosszantsam, de azért sem, hogy azt bizonygassam, én milyen okos vagyok. Gondoljon bele, még ha fáradságosnak is tűnik a gondolkodás. Nincs az a buddhista, aki szebben meg tudta volna fogalmazni. Jól látja, kedves Olvasó. Paradoxon lett ez is. De még mekkora.
Szóval, ami van, az másokkal EGYÜTT van. Egyedül nem lehet. Hogy MIKÉPPEN van, az más kérdés. Miként az is más kérdés, hogy a lét mely formáját fogadjuk el alapnak, amit valóságnak nevezünk. Ismeri azt a szót, nyájas Olvasó, hogy "képviselő"? Már hogyne ismerné. Az, hogy a képviselő - most megint aktuális lesz a hét végén - nem azokat képviseli, akiket forma szerint képviselni fog, e pillanatban másodlagos kérdés. A fontos az, hogy VALAKIT képvisel. Valakiket. Rajtuk keresztül pedig VALAMIT. Másképp fogalmazva, az a valami politikai szinten ÍGY JELENIK MEG.
Körülbelül így kell elképzelni a fizika-metafizika viszonyát is. Egyik oldalt vannak a szellemi tartalmak. Másik oldalt az anyagiak. Már a két "oldal" is képletes, de így jobban meg lehet érteni. A szellemi tartalmak az anyagi világban is jelen vannak, ANYAG formájában. Az elemek - egyfelől önkényes, másfelől nem önkényes - "hierarchiájában" a szellemi tartalmak hierarchiája jelenik meg. Ugyanez jelenik meg az élőlényekben is, az égitestekben is, és mindenben, ami anyagi. Nincs olyan, hogy "enélkül". Nincs olyan, hogy "kivonódik". Nincs olyan, hogy van, de már mást jelent. Nincs semmiféle ellentét.
És nincs olyan sem, hogy valamelyik valamelyik szolgája lenne. Vagy ura. Nincs vagy-vagy. ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK, mondták a görögök. Ez a "gimnázium"(gümnaszion) lényege. Testgyakorlás és szellemi gyakorlás együtt. Máig hat, ha némileg deformálva is: tessék megnézni az amerikai egyetemeket.
Sem a test, sem a lélek nem szolgája semminek. Végképp nem ellentétek. Ez kivételesen nem libikóka. Nem kell egyiket sem háttérbe szorítani a másikért. A "kevesebb, mint élni" UGYANAZ, mint az "inkább élni". És az értelemnek mindezekhez végképp semmi köze. Azokhoz csak az ELGONDOLÁSOKNAK van. Ha mégis valaminek akarjuk a testünket tekinteni, tekintsük TÜKÖRNEK. Nem csak a szemünket, hanem az EGÉSZET. Törekedjünk az épre. Akkor is törekedjünk, ha fogyatékkal vagyunk kénytelenek élni. Most lehet, hogy nagyon furcsát fogok mondani. A mocskos, büdös, ápolatlan szent, ha van módja tisztálkodni, csak műszent. Ha nincs módja, akkor pedig akkor sem mocskos és büdös, ha test szerint az. A TEST A LÉLEK SZIMBÓLUMA, másképpen MEGJELENÉSI FORMÁJA e siralomvölgyben.
Attól a pillanattól, hogy valaki akár a testéről, akár a lelkéről nem vesz tudomást, valami nagyon nagy baj történik. Ha szolga nem is, "szolgálati út" - képletesen - létezik. Először a lélekben kell rendet teremteni, ha a testben is rendet akarunk. Nem a test a cél, hanem ott mérődik le. Mindezek, hogy századszorra is leírjam, EGYÜTT vannak. Mind a "rend", mind a "teremtés" szellemi tartalmak. Szellemi tartalommal kell tehát kezdeni. DE NEM VALAMELYIK ELLENÉBEN.
Az "ép" azt jelenti, hogy "teljes". Kérdezze meg magától, kedves Olvasó, hogy ha bármilyen életet élhetne, azt az életet élné-e, amit él? Ha elfelejti azt a szót, hogy "belenyugvás", ÉREZ-E HIÁNYT?
Éljen teljes életet, kedves Olvasó. A múltkor azt írtam, legyen szép. Most hozzáteszem, legyen elégedett. LEGYEN BOLDOG.
És akkor, higgye el nekem, szép is lesz.
2014. 10. 08.