Melyik verziót szeretitek jobban? A romantikusat vagy a szárazabbat? Hát persze, hogy a romantikusabbat. Akkor kezdjük azzal.
A dzsinn már ötszáz éve élt a palackban. Senki nem jött, hogy kiszabadítsa. Allah, segíts, fohászkodott. Ha kihúzza valaki a dugót, adok neki száz zsák aranyat.
De nem történt semmi. Allah, fohászkodott a dzsinn újabb ötszáz év után, ha kiszabadít innen valaki, kétszáz zsák aranyat adok neki.
Most sem történt semmi. Eltelt a következő ötszáz év is. Allah, mondta a dzsinn a palackban, hiába könyörögtem, ezerötszáz éven keresztül senki nem szabadított ki. Fogadom, hogy az első emberen, aki kienged a nagyvilágba, rettenetes bosszút állok.
És akkor, a 2010-es év tavaszán, arra ment a magyar választó.
Most pedig jöjjön a kevésbé romantikus. A KLIK (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) szerződést köt a Darnyi úszóiskolával. Az egy ideig szorgalmasan hordja is a Komjádiba a gyerekeket, és bízván bízik, hogy a KIK ki fogja fizetni. Nyolc és fél milliós tartozásnál megunja, és beint. A KIK nem nagyon bánkódik. Annyit csinál, hogy értesíti a szülőket, hogy úszásoktatásra továbbra is van lehetőség, ÖNERŐBŐL.
Miért írtam én ezt le? Azért, mert e pillanatban így működik ez az ország. Annak ellenére, hogy ömlik a fejlesztési támogatás az Európai Unióból. 2020-ig fog ömleni, ezért a következő választásokon még foggal-körömmel védeni fogja a Fidesz eddigi pozícióit. Ezért van annyi építkezés, Budapesttől Sopronig. Legyen valami látszatja. Van is. Csak az van. Nem minősége, hanem látszatja. És nem arra megy el, amire el kellene. 2020 után itt maradunk a nagy semmivel. A fejlesztésekkel nem fejlesztünk semmit. Hacsak a kliensi kört nem, ami addigra már annyira meggazdagszik, hogy életszínvonal-vesztés nélkül is megáll a saját lábán. Jól látják: így működik az összes maffia. Tisztes üzletemberekké válnak a végére.
A többi csak annyira érdekli a kormányt, hogy teljesen össze ne omoljon. Nem foglalkozik vele. Amit lehet, fizesse az állampolgár a saját zsebéből. A kórházakban a vérnyomásméréshez használt elemeket, az iskolákban a szakköröket. A menza eddig is ehetetlen volt, de legalább megfűszerezték, mostantól azt sem.
És mi lesz, ha ez a kormány megbukik? Jön a számonkérés? Ne reménykedjetek. Ha egy másik párt kerül hatalomra, ebből a társaságból, vagy bármelyikből, olyan, ami a jelenlegi berendezkedést akarja folytatni, akkor semmi nem lesz újabb porhintésen kívül. Kéz kezet mos. A pártpolitikusok döntő többsége érintett. Mindegy, ki melyik oldalon áll. Attól függ, mennyi adu van a kezében a többiek sakkbantartására. Ugyanakkor a fejen levő vaj biztosíték is. A tulajdonosa könnyebben kap zsírosabb pozíciót. Próbáljon csak megmukkanni. Egy stratégiai játék résztvevői mind, attól kezdve, hogy betették a lábukat a hatalom előszobájába.
Erről szól a menekültjátszma is. Az még nagyobb játék. Már nem néhány csepp vízért folyik, hanem magáért a forrásért. Európa gazdagságáért. Orbánon kívül más nem merne belevágni. Ő igen. Ennek a mestere. Orbán az, aki tökéletesen ráérzett a verseny lényegére. Arra, hogy hogyan kell meglovagolni a legalantasabb rétegek legalantasabb érzelmeit. Ez az, amit az ellenzék demokráciának hív. Nem így tanítják, de ez. A tömegek befolyásolása? Nem, édeseim. Nem. Illetve igen, de nem újat kell hozzá kitalálni. Csak elő kell hozni a tömegek legalapvetőbb és legaljasabb ösztöneit. Az irigységet, erőszakot, kapzsiságot, lustaságot, és megfelelő formában ismételgetni kell. Úgy, hogy az igazságtalanság igazságnak, a támadás védekezésnek, a kapzsiság gyarapodásnak, a lustaság érdemnek hangozzon. Hogy senkinek ne legyen lelkiismeret-furdalása. Lám, én jó vagyok.
Arthur Wellesley, azaz Wellington herceg miniszterelnök korában kénytelen volt felvetni - különben forradalom fenyegetett - a londoni úgynevezett rothadt kerületek bevonását a Parlamentbe. Megbukott vele, de később mégis az ő álláspontja győzött. Amikor összeült az első ilyen alsóház, valaki odalépett mellé, és azt mondta: Önnek most nagyon boldognak kell lenni. Ellenkezőleg, uram, válaszolta Wellington. Még soha életemben nem láttam ennyi hitvány embert.
Ha valami csoda folytán feltámadna, és belépne a mai magyar Parlamentbe, heves vágyakozás fogná el az ezernyolcszázas évek első felének londoni parlamentje után.
Csak így tovább, gyerekek. De senki ne panaszkodjon 2018-20 után.
2015. 12. 17.