(a tüntetés)
Még csak nagyon hideg sem volt. Először azt hittem, nincsenek sokan. Nem emlékeztem, milyen nagy is az a tér, különösen így csupaszon, Károlyi Mihály, ötvenhatos őrláng és park nélkül. Aztán mégis sokan voltak. Rendőrök is, tüntetők is. Plusz a drón, a levegőben.
Megérzés, mondja mindenki, TGM-től kezdve. Ő azért hozzátesz egyet s mást. Én utoljára 1989-ben éreztem magam így. Ne legyen igazam. Vagyis legyen. Mindegy, mi hangzott el. Mindegy, ki mondta. Az a fontos, hogy HOGYAN mondta. Horváth András...nos, Horváth András olyan horváthandrásos volt. Se hús, se hal. A maga pecsenyéjét sütögeti, mint Kásler mester. Persze ez csak személyes vélemény. Nem tudom, hogy egy embert miért nem szeretek. Nem is kell tudnom. Legfeljebb érdekességből. A földlovagot, Ángyán Józsefet se szeretem. Meg tudnám indokolni, hogy miért nem, de nem ide tartozik. Ezek az emberek nem tűnnek a szememben a honnak élő, önzetlen hősöknek, még úgy sem, ha feltételezzük, hogy létezik emberi önzetlenség. Nem tűnnek olyannak, amilyennek mutatják magukat. Okosnak se gondolom őket. Pedig láthatólag arra törekszenek. De ami nem megy, az nem megy.
Horváth András is, és némely más szónok is hozta a kocsmát. Nulla retorika, nulla beszédkészség, nulla fogalmazás, nulla tartalom. Ismételgetése a "jól odabokszolt neki" színvonalú, (általuk) vélhetően hatásos szlogeneknek. Amelyek közül például az, hogy "megindult a NAV-on belül a dokumentumok mozgatása", nagyjából a Köztársaság téri kazamaták feltételezésével egyenértékű. Jó, meg is indulhatott éppen, minden ok meg lenne rá, csak a forrás kétes. És mindegy is. Még nem tört ki a forradalom.
Az utolsó felszólaló, Nemes Balázs azonban más volt. Benne volt tűz. Az a tűz, ami eddig mindenkiből hiányzott. Minden hivatásos és önjelölt politikusból, Bajnai Gordonig bezárólag. Ezt a tüntetést ezzel a tűzzel azonosítom. Végre. Aki ismer és követ, az ezt a szót még nem olvashatta tőlem a közelmúlt eseményeivel kapcsolatban.
Volt még egy nagyon fontos mozzanat, ami eddig nem volt. Vagy ennyire kihangsúlyozva nem volt, nem járok tüntetésekre. Az tudniillik, hogy az egész huszonöt év, minden szereplőjével a süllyesztőbe való. És még nagyon engedékenyek voltak. Nyugodtan hozzá lehetett volna csapni első megközelítésben még negyvennégy évet, másodikban további huszonhatot, harmadikban még további ötvenkettőt. Az mindösszesen száznegyvenhét év. Jó, AZOK a szereplők már rég nem élnek, EZEK viszont zömmel itt vannak közöttünk. Pardon, egy részük felettünk, más részük meg ott akar lenni.
Én csak ötödik éve szajkózom.
Ez volt az, amit az ATV összes meghívott vendége helytelenített. Most csak Kuncze Gábort, Vágó Pistát és Magyar Györgyöt említem. Hát hogyan, mondták egységesen. Az ellenzéki pártok nélkül? A 2006-os tüntetések mögött egy nagyon jól megszervezett háttértámogatás volt, egy nagyon jól megszervezett ellenzéki párttal, mondta Magyar György. Olyannyira, mondom én, hogy ők szervezték az egészet. Nem állítom, csak feltételezem, de akármennyi Lindt-csokiba fogadnák rá. Ezt meg nem az "ellenzék" szervezte. Nem is volt sem gyújtogatás, sem dobálás, bár szerintem még lehet. Vagy azért, hogy közbe lehessen lépni, vagy spontán. A tömeg kiszámíthatatlan és hisztérikus. Ámátőrök, tette hozzá Magyar. Azok, de...
Kuncze és Vágó említést sem érdemel. Előbbi az elmúlt huszonöt évben vastagon érintett pártember, minden egykori humorával együtt, utóbbi még csak tanulgatja a szakmát. Kvízmester, ahogy Magyar György nevezte. Ellenérdekeltek, a többi kollégájukkal együtt. Mindenkivel, régiekkel-újakkal, akik a régi keretek között szeretnének boldogulni. Ki is nyilvánították, bár nem ennyire direkt módon. Hogy hát hogyan. Ahogy az előző bekezdésben írtam. Jó volna ennek a nyakába is felülni.
A 2006-os csürhével és a békemenetekkel ellentétben...ez a tüntetés NEM VOLT FELÜLRŐL SZERVEZETT. Az előzőről feltételeztem, de revideálom. Nyakamat rá. Ez a létszám valódi volt. Nem mondom, hogy a helyzet nem manipulált, azt se mondom, hogy nem fogják kihasználni. Vagy kihasználni akarni. Sőt azt se mondom, hogy nem lesznek ellenlépések. Ez eddig se nem a vég kezdete, se nem a kezdet vége. Ez a kezdet kezdete LEHET. Ha így maradnak, ezeket az embereket ki fogják használni. A hozzájuk hasonlókat mindig is kihasználták. Rájuk szoktak hivatkozni. Nekik szoktak szobrokat állítani, persze haláluk után. Tőlük származik az a tekintély, amelyet ráruháznak aztán az összes rájuk hivatkozó haszonlesőre, egyháztól a politikáig. Katonai tiszteletadással koszorúzzák meg a sírjaikat. És közben...Petőfi meghalt, meg, hála Istennek, mondták később a tarokkasztalnál, ahol egykori ellenfeleikkel múlatták az időt. Hozsánna, aki jött az Úrnak nevében. Értünk szenvedett, a mi bűneinkért, áldott legyen haló poraiban. És minél később jöjjön el újra, ha lehet, sohase.
Most meg lehetne fogni. Ezt se mondtam még. Most olyat lehetne csinálni, ami valóban előremutat. A jövő utáni jövő felé. Orbánnal nem kell túl sokat foglalkozni. Ez a világ nem az ő világa. Még akkor se lenne az, ha jó stratéga is volna, nem csak jó taktikus. Ha nem csak ésszel és ügyességgel rendelkezne (mert ezekkel rendelkezik), hanem fensőbbséggel is. Akkor volna ez a világ a legkevésbé az ő világa. Így csak rossz lóra tett. És vele az összes jó szándékú ember, aki bedőlt neki. Mit is írtam róla sok évvel ezelőtt? Nem csak a pénzüket fogja elvenni, hanem a hitüket is. Mindenüket. Még itt marad Vona, aztán vége. Ha hatalomra kerül - ne reménykedjen, kedves Olvasó, ez benne van a pakliban, elég valószínűen -, ha nem. Jobb volna, ha hatalomra kerülne. - Micsoda? - hápog az Olvasó. Még csak az kéne. De kezdjen hozzászokni. Akkor ezen is túlesnénk. Ameddig meg nem próbálták, addig mindig lesznek, akik ilyen emberekben látják a megváltást. De nem a megváltás jön el, hanem a gödör alja. Ameddig nem érkezünk le oda, addig ott lóg a levegőben, mint lehetőség. És ameddig ott lóg, addig nem lesz nyugalom.
És tudja, kitől féljen igazán, kedves Olvasó? Azoktól, akik meg fogják menteni. Az az igazi jövő. Nem a jövő utáni, hanem a közvetlen. Ezt lehetne egy kicsit befolyásolni most. Azzal, hogy - majd, valamikor, a mi életünk után - elmúlik, és akkor lesz mire építkezni. Addig meg ki lehet húzni. Nem jól, de jobban, mintha csak szemlélnénk, ami következik.
Mert következik, afelől ne legyen senkinek semmi kétsége. Orbán Viktor csak egy epizód, ami sietteti. Vona még jobban siettetné. Ha a világ legjobb szándékú emberei lennének, akkor is, így meg különösen. Elképesztően szűk látókörűen és elképesztően ostobán. A Führer és Duce merészségével. Nekik is majdnem sikerült. Pedig dehogy. Szemernyi esélyük se volt soha.
Egy vak ló merészségével. Mintha valaki meglátna egy cammogó medvét, mélyen a szemébe nézne, majd elkezdene ugrálni előtte.
És ha senki nem csinál semmit, akkor tényleg kurva nagy bajban leszünk. "Most", akartam írni, de nem tudom, most van-e most. Csak remélem.
2014. 11. 18.