Helyreállítás Magyarországi Pártja


 

Habena Imperium Coniunctio Spes Obsisto Sepelio

Habena
Kormányozni
Imperium
Uralkodni
Coniunctio
Egyesíteni
Spes
Reményt adni
Obsisto
Szembeszállni
Sepelio
Végetvetni

 

 

Első lépésben képzeljük el a jogi stabilitás és kiszámíthatóság helyreállítást, egyszóval a jogállamét. Ha ez egy mostanihoz hasonló politikai rendszerben indul, támadások és ellenállás nélkül nem lehet megúszni. Tehát egy alkuval kell kezdeni. Vagy több alkuval. Ez már a taktikusok dolga, nem a stratégáké. Ami ebből biztos, az az, hogy pusztán azért, mert egy nekünk nem szimpatikus csoportba tartozott, vagy tartozik, senkit nem szabad meghurcolni. Ha valaki testületekkel veszi fel a kapcsolatot, akkor testületekkel is kerül szembe alkalomadtán. Ezt egyetlen mai magyar párt nem tudja kikerülni, a HMP-t kivéve. Mi ugyanis nem a Fideszt szólítjuk meg. Nem az MSZP-t szólítjuk meg. Nem a Jobbikot szólítjuk meg. Nem az LMP-t vagy az Együtt 2014-et szólítjuk meg. Még csak nem is mindezek tagságát szólítjuk meg, hanem Pista bácsit, Mari nénit, Lacit és Ibolyát. Képzeljük el, hogy kapunk egy rendőrségi határozatot, amivel nem értünk egyet. Döntse el a nyájas Olvasó, van-e (lehet-e) hatásbeli különbség aközött, hogy a fellebbezésben tisztelt szabálysértési hatóságnak szólítjuk az ügyintézőt, vagy kedves Erzsébetnek? De mondok egy még nyilvánvalóbbat. Átmegyünk autóval egy ismeretlen faluban a piroson, és megállít a körzeti megbízott. Vajon ugyanarra számíthatunk, mintha ugyanazt a helyben lakó Lajos bácsi követné el, akivel a megbízott tegeződik, és együtt issza a kocsmában a nagyfröccsöt?

 

Nem a Fidesz vagy az MSZP juttatta ide az országot, ahol most van. Már csak azért sem, mert sem Fidesz, sem MSZP nincs, hacsak nem a felhőkben mint elvont fogalom. A kialakult helyzet már önmagában is meglehetősen sok körülmény együttesének a következménye. Mindig sok körülményé. Ami a mi részünk ebből, az annyi, hogy hibázunk-e, vagy nem. Mindent alaposan mérlegelve, és a mindenkori ismereteknek megfelelően cselekedve is lehet csatát veszíteni. És lehet nemtörődömségből, hanyagságból, sőt szándékosan is. És ráadásul mindez attól is függ, kinek a szemüvegén keresztül nézzük. Egy bakancs- vagy fegyvergyárosnak áldás a háború, a jólét forrása, míg a frontkatonáknak vagy a kibombázottaknak általában más erről a véleményük. De amikor hibázunk, nem testületileg hibázunk. Ha testületileg hibáznánk, akkor azok is hibáztak volna, akik a rossz javaslat ELLEN voksoltak. Nem minden fideszes ért egyet azzal, amit a mostani kormány művel, és nem minden emeszpés értett egyet azzal, amit az ezelőtti művelt. Akkor miért marad mégis fideszes vagy emeszpés? Azért, mert képes az elvont gondolkodásra, és saját társaságánál nem azt a valóságidegen logikát alkalmazza, amit a másik társaságra, amikor en bloc kijelenti, hogy büdös kommunisták, vagy szemforgató konzervatívok. Azért, mert ITT képes egyes emberekben gondolkodva azt mondani, hogy a célokkal egyetértek, de ezt és ezt a vezetőt, illetve ennek és ennek a vezetőnek ezt és ezt az elgondolását nem támogatom. Nem azonosítja az egyént és a szervezetet. Amint a kettő nem is azonos. Mi tartja tehát össze őket? Miért tartottak ki a végsőkig Hitler mellett, vagy Szálasi mellett? Miért harcoltak Sztálin oldalán évtizedek óta terrorban tartott emberek? Miért vallottak önmagukra a nagy moszkvai perek vádlottjai, Zinovjev, Kamenyev, Rikov, Buharin, sőt Jagoda, a Jezsov előtti NKVD-főnök is, nálunk többek között Rajk és társai? Miért nyomják meg mégis engedelmesen a szavazógombot, alkalmasint saját lelkiismeretük ellen szavazva az országgyűlési frakciók tagjai? Azért, mert nem Hitler, Szálasi, Sztálin, Rákosi, Mesterházy, Vona, Orbán mellett tartottak-tartanak ki, vallanak, nyomogatják a gombot, hanem Németország, Magyarország, Oroszország Anyácska, a Párt, vagy egyszerűen a Haza és/vagy az Eszme mellett. Ami a helyes kiindulópont után egy tragikus tévedés.

 

A mennyei Jeruzsálem és a földi Jeruzsálem sajnos NEM ugyanaz. Az egyik mennyei, a másik földi. Ráadásul távolról sem biztos, hogy a mennyei Jeruzsálem földi megfelelője a földi Jeruzsálem. Csak ennyit kell megérteni. Lehet a hazát úgy is szolgálni, hogy nem tartjuk a németeknek és nyilasoknak addig a frontot, ameddig az utolsó zsidó honfitársainkat is be nem vagonírozták. Lehet a konzervativizmust vagy a szociális gondolatot úgy is szolgálni, hogy nem állunk be Orbán vagy az MSZP valamelyik érdekcsoportja mögé. Lehet úgy is liberálisnak lenni, hogy nem veszünk részt abban szégyenteljes harácsolásban és marakodásban, amiben az SZDSZ alkotóelemeire bomlott. Hogyan? Úgy, hogy keresni kell egy olyan társaságot, amelyik sem nem vonalas, sem nem elfogult, sem nem elnyomó. Amelyben (volt) fideszesként, emeszpésként, eszdéeszesként is helye van az embernek, mert nem volt fideszesnek, emeszpésnek, vagy eszdéeszesnek tekintik, hanem annak, aki. Inhomogén lesz így? És akkor mi van? A társadalom nem inhomogén? Járt-e homogenizálásra vonatkozó kísérlet eddig a történelem folyamán mással, mint vérrel, szenvedéssel, fájdalommal, pusztulással? És, ami a legfontosabb: sikerrel?

 

Amilyen egy párt kicsiben, úgy fog viselkedni nagyban, ha hatalomra kerül. Ha centralizált, meg fogja próbálni az egész országot centralizálni, ha vezére nem tűr ellenvéleményt, nem fog tűrni kormányon sem, ha egymással huzakodó érdekcsoportokból áll, egymással huzakodó érdekcsoportok terepévé teszi az országot is. Ha viszont nem próbál semmit senkire ráerőltetni, nem takaródzik semmiféle ideológiával, tudomásul veszi, amit tudomásul kell venni, nem csoportokban gondolkodik, hanem az egyes emberben, emberi gyarlóságaival, és ezeket próbálja meg a köz érdekében felhasználni, centralizált és hierarchikus mint szervezet, ugyanakkor a szervezeti hierarchia minden posztja mindenki számára nyitott, és csak az illetőn múlik, hogy hol állapodik meg, ha van marsall is, meg közkatona is, de minden közkatona a tarisznyájában hordja a marsallbotot...nos, akkor? Utópiák helyett konkrét problémák közös megoldása, pártok helyett Pista bácsi és Mari néni, korrupció és elvtársak-családtagok-üzletfelek által az állami vagyonból teljesítmény nélkül kiutalt milliárdok helyett felső korlát nélküli sikerdíjazás, nem szabadságvesztés-, hanem jóvátétel-centrikus igazságszolgáltatás, nemzeti gárda jellegű, polgári védelemre is alkalmas, sokoldalú honvédség, szabad média, független Alkotmánybíróság, megszavaztatott, teljesen újragondolt, konszenzusos Alkotmány ezzel a névvel, piacgazdaság ÉS piacszerűen működő állami gazdaság EGYÜTT? Ismert és tényleges képviselők, pici alap-önkormányzatok, nagyobb egységekbe szervezve, az Országgyűlés, mint a konszenzus terepe, valóságos államfő igen-nemes jóváhagyásos választással, de valóságos hatalommal és lehetőségekkel, személyében és hivatalában is kontroll alatt, a természeti adottságoknak megfelelően átszervezett közigazgatás, távlati célként értékálló saját valuta, öt-hat nagyváros öt-hat központként egyetlen idióta és kezelhetetlen vízfej helyett, sokkal több polgári önvédelmi jog, együttműködés és sikerdíjazás lehetősége a nyomozásoknál? Hogy hangzik?

 

A HMP az egyetlen (bár bot, azaz törvényi kényszer csinálta) párt, amelyben bátran lehet valaki konzervatív is, liberális is, szocialista is. A HMP az egyetlen párt, amelyet nem arra alapítottak, hogy megfeleljen valamilyen ideológiának, vagy bármilyen közízlésnek, hanem egyes-egyedül arra, hogy megfeleljen a mindenkori kihívásoknak. Más szóval, hogy képes legyen megoldást kínálni a mindenkor felmerülő problémákra. Amelyek, mint tudvalévő, ideológiasemlegesek. Néha így célszerű kezelni őket, néha meg amúgy. A HMP az egyetlen párt, amelyik addig marad párt, ameddig meg nem szünteti a pártrendszert, és a politikai pártokat oda nem irányítja, ahová valók, a politikai érdekképviseletek közé. Nem a hatalom csúcsára, szembe a mindenkori többséggel.

 

Folytatjuk.

 

2012. 12. 17.

Who knows, who cares for me?

A mi igazságunk nem a jobboldal vagy a baloldal igazsága!

 

 

A mi igazságunk, a PRÉDA igazsága!

"Viribus unitis" egyesült erővel

Politika-társadalom-ember | A hazugság messze eljuttat, de vissza sohasem. (közmondás)

Vallás-hit-filozófia | "Csak egy hősiesség van a világon: olyannak látjuk a világot, amilyen és szeretjük." (Romain Rolland)

Élet-lélek-gondolat | Amit nem fog kezed, szád hiába várja. (közmondás)

Írások

Kommentek:

Archív-írások 1