Helyreállítás Magyarországi Pártja


 

Habena Imperium Coniunctio Spes Obsisto Sepelio

Habena
Kormányozni
Imperium
Uralkodni
Coniunctio
Egyesíteni
Spes
Reményt adni
Obsisto
Szembeszállni
Sepelio
Végetvetni

 

"A tulajdon a legfontosabb, legteljesebb, saját dolgon fennálló (uralmi) dologi jog. Nem csupán alapvető fontosságú jogintézmény (vagyonjogi, azon belül dologi jogi), hanem kiemelkedő jelentőségű társadalmi és gazdasági intézmény is. A tulajdon nem más, mint a természetnek az ember uralma alá hajtása, ilyen felfogásban a tulajdon örök kategória: létezik, amióta ember él a Földön és létezni fog, ameddig maga az ember és az emberi társadalom létezik." (A tulajdon fogalma és jelentősége)

 

Itt kezdődnek a bajok. A különbségek a jog és a valóság között. A tulajdon nemhogy nem más, mint "a természetnek az ember uralma alá hajtása", hanem gyökeresen MÁS. A tulajdon ugyanis egy ILLÚZIÓ. Mint maga a "természet" is, de erről már mintha esett volna szó. Kivételesen és most tekintsünk el az állítás alaptévedés-voltától, és fogadjuk el utóbbit valóságosnak. Mondjuk valamiféle konkrétumnak. 
Ha a természet konkrétum, akkor a tulajdon absztrakció. Jogi termék. Azért az, ami, mert azt mondjuk rá. Semmi másért. De nézzük szépen sorjában, a definíciót szem előtt tartva.

 

A tulajdon uralmi dologi jog. Hát nem. Vagyis igen, de csak részben. Sőt még, mint látni fogjuk, részben sem. A cikkíró zavarban van. Benne is működik a gyermekkortól beléoltott sztereotípiák hatása. Kezdjük mindjárt a joggal. A jog akkor érvényes, ha be tudják tartatni. Akkor és csak akkor. Elsőbbsége nem annak van, akinek az útvonalát az "elsőbbségadás kötelező" tábla védi, hanem akinek megadják. Ha csak le van írva, kevésbé fogják megadni, mint ha épp ott áll egy rendőr. Ha le sincs írva, és a be nem tartása szankcionálva, szinte sehogy. Ebből pedig az következik, hogy a betartatás két lényegi eleme a betartatáshoz szükséges erő és ennek az erőnek az elfogadása. Kettejük közül az utóbbi a lényegesebb. Ameddig azt hiszik, hogy valamely törvényi paragrafus mögött megfelelő erő áll, addig a többség be fogja tartani. Akkor is, ha tetszik neki, akkor is, ha nem. Erősebb kutya baszik, mondja a paraszt bácsi, függetlenül attól, hogy ezt "igazságosnak" tartja-e, vagy sem. Ennélfogva az uralom addig uralom, ameddig elfogadják uralomnak. Ameddig azt HISZIK róla, hogy uralom. Egy perccel sem tovább. Hány példát mondjak a történelemből? Csak az ismertebbek közül: Caligula, a Csizmácska, Nero, Domitianus, II. Bajazid oszmán szultán, II. Jakab angol, XVI. Lajos francia király, II. Miklós orosz cár, IV. Károly magyar király, Rákosi Mátyás, és majd... de ez ma még nem aktuális.

 

Tehát a "tulajdon" addig tulajdon, ameddig tulajdonnak fogadják el. Ameddig elismerik a "tulajdonos" elsőbbségét rá vonatkozólag. Kik ismerik el? Az emberek. Senki más. Hogy mennyire csak elismerés dolga az egész, elég, ha a nyájas Olvasó a kisajátításokra-privatizációra gondol. Elismerni persze az állatok is elismerik - addig, ameddig - a területhatárokat, de csak a fajtársaikét. A többi szabad préda számukra. Egy vaddisznót igazán nem fogják érdekelni a telekhatárok. Más szóval, ha valahová nem mennek, nem azért nem mennek oda, mert elismerik valaki előjogát rá, hanem azért, mert vagy semleges, vagy veszélyes számukra. Igazából persze az "elismerés" is a "veszélyes" következménye, akárcsak... akárcsak az embernél. Annyi a különbség, hogy a veszélyforrás a saját fajtárs, nem az "egyéb". Ez a tulajdon. A fajtársakkal szembeni elsőbbség, pontosabban az elsőbbség HITE. Más tartalma nincs.

 

Akikről-amikről eddig szó volt, ugyebár az élőlények. Leginkább az állatok, de - bizonyos megkötésekkel - a növények is. Hiszen mindannyian nagyon hasonlók vagyunk. Túlságosan is hasonlók. Máig nem tudtam megszabadulni attól a gondolattól, hogy az összes élő szervezet EGYETLEN sejtből jött létre. Hogy "véletlenül" vagy nem véletlenül, az a "véletlen" definíciójának kérdése csupán. Illetve megközelítés kérdése, de ebbe most nem fogunk belemenni.
A "természet" azonban magasról tesz az emberi jogra. Már maga az emberi jog is akkor legitim, ha illeszkedik a természet "törvényeihez". Azért akkor legitim - nem emberi jogi értelemben -, mert. Nincs tovább. Van, amit el KELL fogadni. Azért kell elfogadni, mert nem lehet felülírni. Ami ezen kívül van, tiszta spekuláció. Tehát az a célszerű, és egyedül valóságos, ha a természet diktálta törvények az etalon, a többi meg mondjuk agymunka. Az erre hajlamosak időstrukturálása. 
A "természetet" az ember nem tudja uralma alá hajtani. Joggal végképp nem. Mást se "örökké", különösen, ha nem passzol a "természethez". Ez az Orbán-kormány - stílszerűen - sarkalatos tévedése. Nem csak az övé persze, hanem minden kormányé, amely azt gondolja, hogy a jogi kódexek önkényes alakítgatásával bármi orvosolható. Hát nem orvosolható. Még csak nem is megoldható, legfeljebb ideig-óráig ÚGY TŰNIK.

 

Az egyetlen dolog, amit az ember a természettel tehet, hogy alkalmazkodik hozzá. Megpróbálja megismerni, és ezeknek az ismereteknek a birtokában, A TERMÉSZET ÁLTAL megengedett keretek között próbálja saját érdekeit érvényesíteni. "Habár fölül a gálya... ", hogy idegen tollakkal ékeskedjek. Hogy a "tulajdon" örök kategória lenne, arra már szót sem érdemes vesztegetni. Az ember sem örök, a Föld sem örök, a Világegyetem sem örök, semmi sem örök, ami keletkezett egyszer. Nem kukacoskodás, polgártársak: a jognak PONTOSNAK (is) kell(ene) lennie, különösen a meghatározásokban. Ha nem, akkor ott ette meg a fene az egészet.

 

Hiszen ugyan mit tud kezdeni a természetet uralma alatt tartó szőlősgazda egy kurva nagy jégesővel? Azt mondja a felhőknek, hogy menjenek a szomszéd telke fölé?

 

Tudja a kedves Olvasó, mi az övé? AZ, AMI Ő. Más szóval, amit a másvilágra magával vihet. A többi mind rizsa.
Higgye el, kedves Olvasó: rizsa. És jobb, ha most, még ereje teljében hiszi el nekem, mint a halálos ágyán.

 

Sokkal jobb.

 

2013. 07. 12.

Who knows, who cares for me?

A mi igazságunk nem a jobboldal vagy a baloldal igazsága!

 

 

A mi igazságunk, a PRÉDA igazsága!

"Viribus unitis" egyesült erővel

Politika-társadalom-ember | A hazugság messze eljuttat, de vissza sohasem. (közmondás)

Vallás-hit-filozófia | "Csak egy hősiesség van a világon: olyannak látjuk a világot, amilyen és szeretjük." (Romain Rolland)

Élet-lélek-gondolat | Amit nem fog kezed, szád hiába várja. (közmondás)

Írások

Kommentek:

Archív-írások 1