Olyan régen nem írtam semmiféle politikait. És annyira jól meg lennék nélkülük, bár már hiányolták. Miért nincsenek új hír- esemény kommentjeim? Ugyan miért lennének? Történik valami, ami nem volt előre látható? Történik valami, ami bármilyen szempontból érdekes, meglepő, hátramozdító, furcsa, felháborító? A kedves olvasóközönség edzett. A nép, az istenadta nép... szóval, tételezzük fel, hogy szálka ment az ujjamba. Ki akarom piszkálni, de nem szeretném, hogy nagyon kellemetlen legyen. Akkor azt fogom tenni, hogy előtte körömmel jól megnyomom a környékét. Annyira, hogy fájjon. Úgy tartom, ameddig meg nem szokom. És utána jöhet a szálka. Na, ez történik az istenadta néppel is. Szépen megszokja. Szép fokozatosan. Sőt, már meg is szokta. Bármit meg tud szokni, ha nem öntik azonnal egyszerre a nyakába. És magától nem fog tiltakozni. Magától a kocsmában hőbörög kicsit, az ismerősöknek, zárt ajtók mögött, mint régen az úgynevezett polgári értelmiség. Aztán, hogy ki mit mond, amikor már csak bele kell ülni az újba, az megint más kérdés.
A magyar gazdaság e pillanatban olyan, mint amit Iványi Gyuri barátom mondott Budapestről és a Békávéról. Utóbbi maga a csoda, tette hozzá. Magától működik. Tökmindegy, ki a főpolgármester. De most nem erről akarok beszélni. Igazából semmiről nem akarok, ami politika, de ha már itt van nekünk ez az új felháborodni való....nos, akkor akarhatok. Kedves, jó, okos Olvasó. Mi a lófaszt nem ért? Mi a lófaszért van úgy oda? Adva van egy koncepció nélküli koncepció. Majdcsak működik valahogy magától. Majd kitalálnak valamit azok a jó tőkések. Ha elmegy innét még egymillió ember, akkor is marad - fél már elment - kábé nyolc és fél. Mindenki nem mehet el. Horthy idejében hétmillióan voltunk. És mégsem dőlt össze az ország. Na persze, akkor nem Matolcsy volt a bölcsesség forrása. - Tönkreteszem Németországot... - mondta Hitler Hjalmar Schachtnak, a Reichsbank leköszönő elnökének 1939-ben. - Németország egész jól elvolt előttem, minden katasztrófa ellenére. El lesz utánam is. Nem szó szerint így mondta, de ez volt a lényege. Hogy Schacht miért köszönt le? Nagyjából ugyanazért, amiért most is leköszönne, ha magyar kollégája helyében lenne. Adóbeszedésből nem lehet fenntartani egy országot. Hogy hol tartunk? Írt ma nekem egy újdonsült ismerősöm (már kijelöltem). Ma "beszéltünk" először életünkben. Bűnmegelőzési osztályon dolgozik századosként egy rendőrkapitányságon. Most beteg, mellhártyagyulladása van. Kért tőlem gyógyszerre ötezer forintot. Nem gondolom, hogy valaki a lapjára fel meri tenni azokat az adatokat, a telefonszámával, amiket ő feltett, ha kamu. Nem adtam, mert nagyon rosszul jött ki az egész, de ha egy nappal előbb ismerkedünk össze, és fel tudom tételezni, hogy szimpátiából, adtam volna. Itt tartunk. Ezek az emberek lennének a rendszer egyetlen támaszai. Ezeket fogják kivezényelni, ha gáz van. De még nem lesz gáz.
Übü király, írtam nagyjából négy éve. Übü király vezeti ezt az országot. "Felülök jó finánclovamra..." Internetadó. Az internetadó az egyik legzseniálisabb dolog, amit kitaláltak. Több legyet egy csapásra. Nem lesz cenzúra. Befolyik az államkasszába egy csomó pénz, nevesítve évi 20-100 milliárd. Azt mind el lehet lopni. Ti meg irkáljatok csak, gyerekek, szervezzetek tüntetéseket, ismerkedjetek. Minden facebookos oldalon van kép, jönnek a hírek, azokban is van kép, rámegy az ingetek és gatyátok. Nem fogjátok tudni fizetni. Abba kell majd hagynotok. Maradunk mi. Itt is mi maradunk egyedül. Pár nyavalyás értelmiségi meg, aki inkább netezik, mint eszik vagy autózik, nem számít. Hadd hőbörögjön. Hogy néz ki, ha egy kormánynak már ellenzéke sincs? Ezt ugyan Kádár János mondta, de mi is mondhatnánk.
Mi ezen a csodálkoznivaló, drága polgártársak? Szabadság van. Fizeted, vagy nem fizeted. Te döntöd el. Nem diktatúra ez. A diktatúrában diktálnak. Itt nem diktál senki. Volt régen egy hölgyismerősöm. Soha nem fekszik le pénzért senkivel, mondta. Ajándékokat viszont elfogad. Ésszel baszik, sommázta a dolgot.
Hát, ők is ésszel basznak.
2014. 10. 22.