Helyreállítás Magyarországi Pártja


 

Habena Imperium Coniunctio Spes Obsisto Sepelio

Habena
Kormányozni
Imperium
Uralkodni
Coniunctio
Egyesíteni
Spes
Reményt adni
Obsisto
Szembeszállni
Sepelio
Végetvetni

 

Lélekben liberális zsidó vagyok, kaptam meg ma, Csanád után. Ha már testiekben nem lehetek egyik sem...Régi, kedves, jobbikos ismerős mondta. De nem ezt akarom én most elemezni. Hanem szöget ütött a fejemben a "liberális" szó. Pontosabban az, hogy mit értenek alatta. Azt, hogy a "zsidó"-t nem tudják, már megbeszéltük.
Elsősorban mindkettő szitokszó. Másodsorban és harmadsorban is. Olyan, mint a"buzi". Miután, mint említettem, régi, kedves ismerősről van szó, tisztában van vele, hogy tíz gyerek után nemi identitást már nehezen vált az ember. Buzi így nem lehetek. Térjünk tehát vissza, mit jelenthet az ő fejében - és még sokak fejében - a "liberális". Negyedsorban, persze.
Ott követtem el eddig a hibát, hogy feltételeztem, hogy azt, amit azok számára jelent, akik annak vallják magukat. Vagy azok számára, akik ezt a szót kitalálták. Esetleg amit a politológusok számára. Nem követtem konzekvensen saját kezdettől hangoztatott elvemet: az első lépés mindig az, hogy egyeztessük a fogalmakat.
De ez még csak az EGYIK hiba volt. A másik annak a feltételezése, hogy GONDOLKODNAK. De miért is tennék, amikor manapság már senki nem akar gondolkodni?
Nem annyira bonyolult lélek az átlagember. A náci átlagember sem. És a nemnáci, szimplán jobboldali átlagember sem. Évekkel ezelőtt, amikor még Szentendrén laktam, az egyik szomszédom lánya nézett rám borzadva: "Te liberális vagy?" Pedig akkor sem voltam az, bár azt gondoltam magamról.
Nekem a "liberális" e pillanatban az 1789 utáni világ sűrített eszenciáját jelenti. Azt a tévedést, hogy a "lehet" ugyanaz, mint a "szabad". Aminek az igazi kifejeződése nem a francia forradalom vagy az 1917-es bolsevik puccs, minden borzalmával és következményével. Utóbbit maga a liberalizmus is kisiklásnak tekinti. A liberalizmus igazi kifejeződése a kapitalizmus, de nem közgazdasági értelemben. Közgazdasági értelemben "ez van", még egész jól ki is lehetne vele jönni. A probléma ott van, ami már nem a kapitalizmus kompetenciája: ha a prioritások élére kerül. Míg végül nem marad más. Akkor fogunk olyanokat mondani, hogy "a hitelt felvevőknek akkor kellett volna meggondolni magukat, amikor felvették a hiteleket", akkor fogunk "reformokról" beszélni olyan értelemben, hogy attól mindenkinek összeszorul a gyomra, akkor kezdünk az állam leépítéséről beszélni, de ezalatt az összes védelmi funkció leépítését fogjuk érteni, egy kis, adminisztratív központ meghagyása mellett. Akkor mondjuk azt, hogy az állam egyenlő a piaccal, amely piac szabályozza önmagát, tehát békén kell hagyni. A liberalizmus a PIAC szabadsága, mindennel, ami ezzel együtt jár. Ha hozzátesszük a szabad = lehet téveszméjét, akkor előáll az a virtuális világ, amelyben még a gazdagság sem valódi (elég hozzá egy válság), csak a szegénység. De ha visszatérünk a buborékok előtti, vagyis Marx korabeli állapotokhoz, amelyben a buborékok csak mint logikus folytatás voltak még jelen, amelyekből minden további következett, akkor azt mondhatjuk, hogy liberális felfogással minden, ami a gazdasági erőn kívül esik, lényegtelen. Annyiban számít, hogy gátolja vagy elősegíti a gazdaság növekedését, másban semmiben. A rabszolgákat nem azért szabadították fel, mert sajnálták őket, hanem azért, mert az éhbérért dolgoztatott szabad munkaerő sokkal olcsóbb volt, mint a rabszolga ellátása. A "faji", vagy bármilyen más diszkrimináció nem azért üldözendő, mert csúnya dolog, hanem azért, mert kizár a gazdasági érvényesülésből egy csoportot. Ugyanezért preferálandó a "demokrácia", általános választhatósággal és szavazati joggal. És ez a szavazás mindig annak a javára fog eldőlni, akinek több pénze van rá. A képviselő pedig őt fogja képviselni, már eleve e szerint választották ki szerepére OTT FÖNT. A nők emancipációjának oka sem az emberi-női jogok voltak, hanem a munkaerőpiac bővítése, és még sorolhatnám.
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának egyik első kötetét EMBERBŐRBE
kötötték. Ma is megvan.

De a liberalizmust nem ezért nem szereti, aki nem szereti. Nem megy el eddig. Ő PONTOSAN UGYANAZOKAT AZ ELVEKET vallja általában, különösen, ha nemzeti SZOCIALISTA, mint amit bármelyik újkori forradalom hangoztatott. Azért nem szereti, mert megengedi, amit ő nem engedne meg.
Ha pszichológus volnék, azt mondanám, hogy azért nem szereti, mert az anyagi gyarapodás korlátlanságának, egyetemességének és mindenki számára való elérhetőségének téveszméjén kívül minden más téveszmét lényegtelennek tart. Ellenségei téveszméjét is.

 

2012.07.19.

 

Who knows, who cares for me?

A mi igazságunk nem a jobboldal vagy a baloldal igazsága!

 

 

A mi igazságunk, a PRÉDA igazsága!

"Viribus unitis" egyesült erővel

Politika-társadalom-ember | A hazugság messze eljuttat, de vissza sohasem. (közmondás)

Vallás-hit-filozófia | "Csak egy hősiesség van a világon: olyannak látjuk a világot, amilyen és szeretjük." (Romain Rolland)

Élet-lélek-gondolat | Amit nem fog kezed, szád hiába várja. (közmondás)

Írások

Kommentek:

Archív-írások 1