1933. április 7-én a Baruthból Neuhofba vezető országút mellett, egy erdei tisztáson az útkarbantartó munkások középkorú, elegáns férfi holttestére bukkantak. A rendőrség megállapította, hogy a halott Hermann Steinschneider, zsidó származású laptulajdonos, akit Erik Jan Hanussen néven ismert és /mindmáig/ Adolf Hitler látnokának tartott-tart a világ. A stahndorfi temetőben helyezték örök nyugalomra. A gyászmenetben a káplánon, egy sovány asszonyon, Hanussen özvegyén kívül csak néhány egyforma, sötét felöltőt viselő úr haladt, közöttük a nyomozással megbízott Albrecht rendőrfelügyelővel. A felügyelő pontosan tudta, ki volt az elhunyt: vándorszínészként kezdte, artistaként, majd csalóként folytatta, fellépett cirkuszban, volt népdalszerző, újságíró, dúsgazdag szélhámos, egyszersmind a Harmadik Birodalom mecénása, végül jós és kiadóvállalat-tulajdonos, pontosan tudta azt is, miért kellett meghalnia, de ugyanolyan pontosan tudta, hogy erről senkinek egy árva szót sem szólhat. A Hitlernél mindössze három hónappal fiatalabb Steinschneider-Hanussen bűne az volt, hogy MEGJÓSOLTA A REICHSTAG 1933. FEBRUÁR 27-I FELGYÚJTÁSÁT. Hanussent az SA 1933. március 24-én letartóztatta, és a tábori csendőrség Pape tábornok utcai laktanyájába vitte. Attól a pillanattól, hogy a vaslemezzel borított kapu bezárult a látnok mögött, elválik egymástól a hivatalos tájékoztatás és az igazság. A később kiadott közlemény szerint Hanussent, akit a kormányzat vezető személyiségei rágalmazásáért vittek be, néhány óra kihallgatás után szabadon bocsátották, ettől kezdve holtteste megtalálásáig nyoma veszett. A valóságban még a kaszárnyában agyonlőtték, becsomagolták, és a fenyőerdőbe szállították. Gyilkosai ismeretlenek maradtak.
A mindössze két hónapja regnáló német nemzetiszocialista vezetés ekkor még adott valamit a látszatra, másképpen fogalmazva ÚGY TETT, MINTHA A TÖVÉNYEK BETARTÁSA IS SZEREPELNE HATALOMGYAKORLÁSA SZEMPONTJAI KÖZÖTT. A Reichstag felgyújtása ürügyet szolgáltatott az ÁLLAMPOLGÁRI SZABADSÁGJOGOK FELFÜGGESZTÉSÉRE, ellenzéki képviselőjelöltek kizárására, de az NSDAP az 1933. márciusi választásokon így is csak 43,9 %-ot kapott és koalícióba kényszerült. Jogi és megfélemlítő eszközökkel, képviselők kitiltásával megszavaztatták a Felhatalmazási Törvényt, mely Hitlernek korlátlan hatalmat biztosított. Ezután betiltották az ellenzéket, majd Hindenburg elnök halála után "Vezér és Nemzeti Kancellár" címmel Hitler kezében összevonták az elnöki és kancellári hatalmat. Nem sokkal Hindenburg halála előtt Hitler SAJÁT PÁRTJA ELLEN FORDULT, és mint a NÉMET NÉP LEGFŐBB BÍRÁJA, már a jogállamiság látszatára sem adva az 1934. június 29-30-ra virradó "hosszú kések éjszakáján" lemészároltatta pártbeli ellenzékét, Ernst Röhm SA-parancsnokot /akit nem sokkal előtte még "kedves törzsfőnököm"-nek nevezett/ és az SA szinte teljes vezérkarát. Röhm homoszexualitása, melyről addig az őt tizenhat éve ismerő Hitlernek "sejtelme sem volt", csak ezután kapott sajtónyilvánosságot. Azonnal terjedni kezdett egy vicc is: "És hogy megdöbben majd Hitler, ha észreveszi, hogy Göring kövér és Göbbels sánta!"
A 2010-es Magyarországon kétharmados parlamenti többséggel /ami CSAK A VÁLASZTÁSI SZISZTÉMA SZERINT ekvivalens a választópolgárok kétharmadával/ rendelkező Fidesz-MPSZ vezetőinek azonban az 1933-34-es Németországgal ellentétben formális erőszakra /egyelőre/ nincs szükségük. Van még egy fontos különbség, az tudniillik, hogy ők nem önjelölt festők/építészek, vadászrepülők vagy bölcsészek, hanem JOGÁSZOK. Még tizenéves, nagyon tapasztalatlan koromban mondta nekem egy lány, hogy a szeretkezésnek csak a VÉGE, hogy őt megdugják. Az Összefoglalás 5-ben írtam le Woody Allen visszaemlékezését, hogy egyszer azért pofozta fel egy nő, mert kérdésére, hogy mit szeretne vele csinálni, ő azt válaszolta, hogy ugyanazt, amit az akkori elnök, Eisenhower csinál Amerikával. Nos, maradva e két történetnél, az aktust, amin jogászdoktor miniszterelnöke beiktatásától tüsténkedik Magyarországgal, szintén később, jövőre vagy az után tervezik consummálni, beteljesíteni, Luther Márton és Bora Katalin házassága elhálásához hasonlóan, hogy egy vallástörténeti példát is mondjak, szintén népes gyülekezet színe előtt.
Mindenekelőtt azonban, akkurátus emberek lévén, MEG KELL ÁGYAZNI /a házasságkötés a miniszterelnöki esküvel megtörtént/. Az ágy megvetését -jogászokról van szó- a JOGSZABÁLYI HÁTTÉR rohamtempóban zajló kialakítása jelenti, megkoronázva egy új alkotmánnyal /ha erre a sok módosítás után AKKOR formai okokon kívül még szükség lesz egyáltalán: nagyapám nagyon ragaszkodik a régi fejszéjéhez, bár először a nyelét, később már a fejét is ki kellett cserélnie/, az előjátékot pedig mindaz, ami az új keretek adta lehetőségeket kihasználva közben történik.
Ahogy többször leírtam, minden diktatúra a köztársasági államformához kapcsolódik, MINT ANNAK CSŐDJE. Irreleváns, hogy ez nagyjából ötven év /Kuba/, tizenöt év /német Weimari Köztársaság/ vagy pár hónap /első Magyar Köztársaság/ után következik be /a kommunista rezsimek nem szeretik az előjátékot, ők azonnal az általuk PROLETÁRDIKTATÚRÁNAK nevezett lényegre térnek/. Kommunista, vagy éppen antikommunista, kialakuló vagy kialakult mivoltuktól függetlenül struktúrájukban, eszközeikben, kommunikációjukban, sőt az általuk használt -például ELNEVEZÉSEKBEN megmutatkozó- zsargonban is hasonlítanak egymásra. A Fidesz-szótáron kívül csak a hajdani első Francia Köztársaság, majd Szovjet-Oroszország legvéresebb időszaka szótárában szereplő "polgártárs" titulusról már beszéltünk. Ezúttal nézzük meg az egyik legfrisebb keresztelőt, pontosabban átkeresztelőt. A Nemzetbiztonsági Hivatal /NBH/ új elnevezése 2010-től bizonytalan ideig Alkotmányvédelmi Hivatal /AVH/. Az Alkotmány az állam alaptörvénye. Még ha a Hivatal feladatkörén mai napig nem változtattak is, az Alkotmány védelme a szó konzekvens értelmében /és egészen bizonyosan a változtatást elrendelők szándéka szerint is, máskülönben a változtatásra semmi szükség nem lett volna/ elsősorban NEM a nemzet, hanem az ÁLLAM védelmét jelenti. Az Alkotmányvédelmi Hivatal az -ÚJ, VAGY MEGVÁLTOZTATOTT RÉGI ALKOTMÁNY LEGITIMÁLTA- /orbáni/ állam védelmére hivatott HATÓSÁG, másképp kifejezve ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG. Az AVH és a hajdani ÁVH elnevezések szinte teljesen pontos egybeesése nem csak a betűk, hanem a TARTALMAK pontos egybeesése is.
A múltbéli és jövőbeli működésük közti különbségekkel kapcsolatban se legyenek senkinek túlzott illúziói.
A diktatúra kiépülése és háttere 2.
Közös eleme az új- legújabb kori diktatúráknak az is, hogy hatalmukat akkor is szeretik valamiféle FORRADALOM következményének beállítani, ha ilyen a szó semmiféle értelmében nem történt. A diktátor, magát a "nép" egyszemélyi képviselőjének aposztrofálva, MINDEN FELELŐSSÉG ÁTHÁRÍTÁSÁRA TÖREKSZIK MINDEN JOG MEGTARTÁSA MELLETT. Kétféle diktatúrát ismer a történelem: a de jure, jog szerinti és a de facto, lényeg szerinti diktatúrát. A jog szerinti diktatúra a Római Köztársaság TÖRVÉNNYEL SZABÁLYOZOTT szükségállapota volt. A diktátor megbízatása meghatározott időre /hat hónapra/ szólt /de nem kellett kitölteni/, ennek lejárta után EGYETLEN, DIKTÁTORSÁGA ALATT HOZOTT INTÉZKEDÉSÉÉRT SEM LEHETETT FELELŐSSÉGRE VONNI. A de facto diktatúrák jogilag nem léteznek, ezért a diktátor a felelősség alól úgy igyekszik mentesülni, hogy hatalmát MÁSOK NEVÉBEN, mint MÁSOK AKARATÁT gyakorolja és gyakoroltatja. Az ellenálló, sőt az utasításokat bármilyen más okból nem végrehajtó a NÉP ellensége, aki fölött NÉPBÍRÓSÁGOK ítélkeznek, a katonai eszkalációt a csehszlovák /lengyel, jugoszláv/ szoldateszka által többször megerőszakolt, elnyomott NÉPI német anyóka megvédéséért kell megindítani, a "kártevőket" a NÉP érdekében kell vagyonuktól megfosztani és internálni, a /NÉP/hadseregbe NÉPFÖLKELŐKET soroznak be, a diktatúrát védő karhatalom a MUNKÁSOK őrsége, és még lehetne hosszan sorolni tovább. A forradalom, mint a NÉP változásra irányuló /ld. pl. a 2010-es választások előtti Fidesz-propagandát/ akaratának legmarkánsabb kifejeződése a de facto diktatúra egészen Rousseau-ig visszavezethető, már-már nélkülözhetetlen hivatkozási alapja. A baj csak az, ha nem volt forradalom: ilyenkor ÚGY KELL TENNI, MINTHA -valamiképpen- MÉGIS LETT VOLNA.
Forradalom alatt az alkotmány megváltoztatását értjük olyan eszközökkel, AMILYENEKET AZ ALKOTMÁNY NEM ISMER. Hogy csak három példát említsünk az elmúlt száz évből: a legálisan hatalomra jutott Adolf Hitler éppúgy "nemzetiszocialista forradalomról" beszélt 1934-ig /amikor a "hosszú kések éjszakája" előtt a "forradalmat" befejezettnek nyilvánította/, ahogy Kádár János kormányát Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak, és ahogy Orbán Viktor is 2010-es, az érvényben levő szabályok szerint teljesen jogszerű választási győzelmét a "választófülkék forradalmá"-nak nevezte.
De térjünk vissza a nászhoz /Adyt idézve a "héjanász" pontosabb kifejezés volna/. A házasság elhálása nem ördöngős feladat: semmi mást nem kell ehhez tenni, mint a Fidesz-MPSZ alapszabályát megfelelő behelyettesítésekkel Magyarország alaptörvényévé emelni. A szavazásos rendszerek paradoxona az, hogy azt is meg lehet szavazni, hogy AZONTÚL SEMMIT NE LEHESSEN MEGSZAVAZNI. A "népakarat" semmiben nem korlátozható, még abban sem, hogy egy egyszerű felhatalmazással FELSZÁMOLJA SAJÁT MAGÁT. Attól a pillanattól, hogy valakinek FORMAILAG sikerül ezt a felhatalmazást a /VALAMILYEN számítás szerinti/ többséggel azonosított néptől eredeztetni, EBBEN A RENDSZERBEN azt tesz, amit akar. Naponta büntetlenül megerőszakolhatja akaratáról lemondott hitvesét, addig hangoztatva, hogy ez nem csupán joga, hanem férji kötelessége is, ameddig maga is el nem hiszi. Egyetlen dologra kell csak vigyáznia: hogy SOHA NE MUTASSON GYENGESÉGET.
A felségest a nevetségestől egy hajszál választja el: a diktatúrák nem szeretik a vicceket. "A mások élete" című német filmben ebéd közben az egyik Stasi-ügynök elmond egy rendszerellenes viccet. Feljebbvalója ránéz: "Neve?" "Beosztása?", majd látva a kérdései okozta rémületet -nincs "gyilkos" hangulatban-, felnevet, és elmond maga is egyet: "Honecker -az NDK utolsó pártfőtitkára, államelnöke- szobájába benéz a Nap: "Jó reggelt, kedves Erich!" Délben ez megismétlődik: "Szép délutánt, kedves Erich!" Napnyugta előtt viszont nem szól egy árva szót sem. Honecker megsértődik: "Hol marad a jóestét, kedves Nap?" "Sehol, baszdmeg. Én már Nyugaton vagyok!"" Kádár János annyival volt okosabb, hogy ő az -elsősorban saját személyére irányuló- ENYHE, JÓINDULATÚ ÉS KÉZBEN TARTOTT humort, a feszültségek levezetésére kifejezetten KÍVÁNATOSNAK tartotta. Az olyanokhoz hasonló feliratok azonban, mint amit a nyolcvanas évek végén láttam az Astoria aluljárójában a falra írva /"Éljen Kádár János! Kétezer forint nyugdíjból."/ a hatvanas években nem csekély retorziót vontak volna maguk után.
A pesti vicc feltámadása és tartalma a legpontosabb barométer.
A diktatúra kiépülése és háttere 3.
A kétharmados többség sem tart örökké, akkor legalábbis, ha a jelenlegi megengedő és esélyegyenlőségre törekvő jogi háttér fennmarad. Minden diktatúra arra törekszik, hogy ellenfeleit -így vagy úgy- TELJESEN KIREKESSZE a közéletből, s ezáltal maga számára az elsöprő többségi támogatottság LÁTSZATÁT keltve a korlátlan hatalmat biztosítsa. Még egyszer ki kell hangsúlyozni, hogy a Fidesz-MPSZ vezetői JOGÁSZOK. Nem fognak megelégedni azzal, hogy a saját embereik által betöltött stratégiai tisztségek /Alkotmánybíróság, Médiatanács, Magyar Nemzeti Bank elnöke, legfőbb ügyész, etc./ viselőinek szolgálati idejét egy vagy több kormányzati cikluson átívelőnek határozzák meg. Nem fognak megelégedni azzal sem, hogy átírják a párttörvényt /tovább csökkentik vagy teljesen megszüntetik -maguknak nem lévén szüksége rá- a pártok állami támogatását/ a választási törvényt és az önkormányzati törvényt. A TELJES magyar jogrendszer alapját fogják átírni, vagyis: az Alkotmányt.
Az új alkotmány három oszlopra épül majd: 1. a prioritásokra, 2. Magyarország ezidáig egyetlen, harminchárom évig regnáló diktatúrája, a Kádár János nevével fémjelzett korszakból levont tanulságokra és 3. arra a meggyőződésre, hogy a Fidesz-MPSZ tartós berendezkedésének egyetlen számottevő akadálya a politikai baloldal /most az egyszerűség kedvéért a jobb-és baloldal kifejezéseket a megszokott értelemben használom/.
A Fidesz-MPSZ Alapszabálya 128 paragrafusból áll. Nincs olyan laikus, aki kétségbe ne esne olvastán, ha a lényeget akarja kibogozni belőle, kivéve, ha minden mást figyelmen kívül hagyva egyetlen szót keres: DÖNTÉS. Az alapszabály döntési struktúrát illető lényege EGYETLEN -konkrétan az 52.- paragrafus egyetlen -az (1)- bekezdésének egyetlen -az i)- alpontja, melyben az Országos Választmány /amely ugyanannyira nem választmány, mint amennyire a Fidesz nem fiatalok és demokraták szövetsége/ felhatalmazhatja a Szövetség elnökét az utolsó tagra is KÖTELEZŐ érvényű döntések meghozatalára. Ha ez az alpont maga a Minotaurusz, az összes többi paragrafus az összes bekezdéssel és alponttal csak a Minotaurusz labirintusa. A Fidesz-alapszabály 52.§ (1) bekezdése i) pontja az a nézőpont, ahonnan az egész alapszabályt szemlélni kell. Ugyanezt a funkciót egy alkotmányban a PREAMBULUM látja el. A preambulum BEVEZETÉS, egyben ÖSSZEFOGLALÁS, amely azt a társadalmi berendezkedést írja le, melyet a jogalkotó az alkotmánnyal biztosítani kíván. A preambulum nem mellébeszélés vagy átfutandó szóvirághalmaz: AZ EGÉSZ ALKOTMÁNY A PREAMBULUMBAN FOGLALTAKRA IRÁNYUL.
Az 1949. évi, azóta többször módosított XX. törvény /a most is hatályos magyar Alkotmány/ eredeti preambulumát 1972-ben átírták.
Az új preambulum:
"Magyarországot több mint egy évezreden át a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje éltette és tartotta fenn. Az államhatalom ugyanakkor az uralkodó osztályok eszköze volt a jogfosztott nép elnyomására és kizsákmányolására. Népünk nehéz küzdelmet folytatott a társadalmi haladásért, az ország függetlenségéért; számtalan megpróbáltatás közepette védte és őrizte nemzeti létünket.
Történelmünknek új korszaka kezdődött, amikor a Szovjetunió a második világháborúban kivívott győzelmei során felszabadította hazánkat a fasizmus elnyomása alól, és megnyitotta a magyar nép előtt a demokratikus fejlődés útját. A dolgozó nép a Szovjetunió baráti támogatásával újjáépítette a háború sújtotta, romokban heverő országot. A régi rend urai és védelmezői ellen folytatott küzdelemben a magyar munkásosztály - szövetségben a dolgozó parasztsággal, együttműködve a haladó értelmiséggel - kivívta és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát.
A forradalmi harcokban megedződött munkásosztály vezetésével, az 1919. évi Tanácsköztársaság tapasztalataival gazdagodva, a szocialista országok közösségére támaszkodva népünk lerakta a szocializmus alapjait. Hazánkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A régi helyén új ország született, amelyben az államhatalom a nép érdekeit, az állampolgárok alkotó erejének szabad kibontakozását és jólétét szolgálja. A magyar nép nemzeti egységbe tömörülve, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik.
A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kifejezi az országunk életében végbement alapvető változásokat, a társadalmi haladásért vívott küzdelem és az országépítő munka történelmi eredményeit.
Az Alkotmány, mint a Magyar Népköztársaság alaptörvénye, biztosítja eddigi eredményeinket és további előrehaladásunkat a szocializmus útján."
1989-ben ezt a preambulumot is törölték, s -az egész Alkotmányt ideiglenesnek mondva- helyébe a következő /preambulumnak alig tartható/ szöveg lépett:
"A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:"
Ha tehát a /talán 2011-ben/ elkészülő új Alkotmány preambuluma Magyarországot JOBBOLDALI államnak határozza meg, akkor a kapcsolódó jogszabályokkal mód nyílik a baloldal "törvényes" megsemmisítésére. Az átszavazókat is a párthívek közé számítva, három millió, Fideszre leadott szavazatot alapul véve a választásra jogosultak kevesebb, mint negyven százalékát majdnem hatvanhét százaléknak számítva 2010-ben megteremtődtek a végjáték feltételei. A más lehetőséget eleve kizáró, e tekintetben tisztán látó baloldal diktatúrájával kezdődött hatvankét éve, s miután ez összeomlott, húsz év tévelygés után Magyarország demokratikusnak mondott pályafutása a jobboldal diktatúrájával fejeződik be.
Minden botnak két vége van, de attól még UGYANAZ a bot marad.
A diktatúra kiépülése és háttere 4.
Az új alkotmány még egy tekintetben lesz hasonlatos a Rákosi- és Kádár-kor alkotmányához: első olvasatra az emberi jogok egész gyűjteményét biztosítja majd, második olvasatra akkor, ha nem ütközik egy alkotmányos alapelvvel, vagyis, ha -harmadik olvasatra- az állampolgár ÚGY VISELKEDIK, AHOGY A DIKTATÚRA ELVÁRJA TŐLE: a szólás, vélemény és gondolat szabadsága az elvárt beszéd, vélemény és gondolkodás szabadsága, közzétenni azt lehet, ami a hivatalos állásponttal egybeesik, választani azt, akit/amit erre kijelölnek, és így tovább.
Az Orbán Viktor-féle Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának /amelynek kifüggesztése a miniszterelnök szerint az új Alkotmány preambulumával okafogyottá válik, kvázi ismeretében el lehet képzelni az új preambulumot is/ teljes szövege, hogy összehasonlítható legyen az 1972-es /ld. előző bejegyzés/ módosított alkotmányszöveggel:
"Legyen béke, szabadság és egyetértés.
A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956-ban egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdődött. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott. A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez.
Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmányos keretek között megvívott forradalmat elismeri és tiszteletben tartja.
Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításáról döntöttek. A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.
Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait. Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk tartóoszlopai.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt részesei a határon innen és túl élő magyarok. Lehetőség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megtestesülô összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant erőket felszabadító összefogás minden magyar embert, legyen bármilyen korú, nemű, vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák saját céljaikat. Erre tesszük fel életünk most következő éveit."
Mind a marxizmus, mind az orbánizmus közös rögeszméje, hogy az ember gondolkodása és természete megváltoztatható. Elégséges idő elteltével és megfelelő irányítással úgy gondolkodik és viselkedik majd, ahogy gondolkodnia és viselkednie KELL. Amikor pedig ez nem következik be, a rendszer a valóságot egyszerűen NEM VESZI TUDOMÁSUL, és a soha-nem-volt forradalom bizonygatásához hasonlóan ismét megerőszakolja: a Magyar Népköztársaságban hivatalosan csak kommunisták éltek /például a felsőoktatási tájékoztatókban a politikától igen távol álló szakoknál is a kari oktatási célok legelején állt a "marxista-leninista világnézetű" orvosok, mérnökök, bölcsészek, etc. képzése/ pontosan ugyanúgy, ahogy a most épülő Magyar Köztársaságban kizárólag a jobboldalinak nevezett "értékek" alapján álló polgárok fognak élni.
Jobboldali ellenzékkel a Fidesz nem számol komolyan. Egyelőre nem is kell számolnia: elég lesz átemelni az emberi méltóságról és a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló néhány passzust az új Alkotmányba, ezzel egyidejűleg közvetve vagy közvetlenül megtiltva bármiféle párthadsereg szervezését, és -kiegészítve a célcsoportjának szóló, de KORMÁNYPÁRTI propagandával, a szélsőjobboldali politikusok alkuk megkötését célzó megfigyelésével- a Jobbik Magyarországért Mozgalom, bázisának jelentéktelenné zsugorodásáig is kézben tarthatóvá válik.
James Cameron Avatar című filmjében volt egy jelenet, amikor az ikranon, szárnyas hűllőfélén repülő főszereplő az előbbinél sokkal nagyobb, arra és minden más élőlényre halálos veszedelmet jelentő ún. toruk fölé kerül a levegőben. "A levegőben ő a főnök. Miért nézne FÖLFELÉ?" - gondolja.
A jobboldalon ezidő szerint a Fidesz-MPSZ a főnök - de ne vágjunk a dolgok elébe.
A kommunista diktatúra /sőt nem csak a kommunista diktatúra/ és az orbáni diktatúra között van ugyanakkor egy nagyon lényeges különbség, az tudniillik, hogy előbbi hátterében, ellentétben az utóbbival, volt/van VALAMI /jelesül egy eszme/. Ideológiai háttérrel rendelkeztek a fasiszta, nemzetiszocialista, hungarista diktatúrák is, a ma regnálók közül pedig például Észak-Korea, Kína, Kuba, Venezuela vezetése a kommunizmust, Szudán, Egyiptom, Irán vezetése az iszlámot, Szíria, Libia vezetése a kommunizmus, nacionalizmus és iszlám elegyét, Zimbabwe, Uganda, Ruanda, Türkmenisztán, Üzbegisztán vezetése a törzsi hagyományokat tudhatja maga mögött. Az /eddig/ Európa utolsó diktátoraként emlegetett Alekszandr Lukasenko, az egyetlen hajdani képviselő, aki 1991 decemberében a Szovjetunió széthullása ellen szavazott, jelenleg Fehéroroszország elnöke keményvonalas kommunista volt, és ma is az.
Ha már az oroszok szóba kerültek: a Krím-félsziget 1237-ben mongol fennhatóság alá került. A krími kánságot közel negyed évezreddel később Hódító /Fátih/ Mohamed oszmán szultán foglalta el, 1774-ben kilenc évre visszanyerte függetlenségét, majd az oroszoké lett. Négy évvel az annektálás után a területet Oroszországhoz csatoló Grigorij Alekszandrovics Patyomkin herceg, II. /Nagy/ Katalin cárnő minisztere és kegyence roppant erőfeszítéseket tett, hogy meggyőzze a Krímbe látogató cárnőt hódítása értékéről. Virágzó vidéket varázsolt a látogatás útvonala köré, gazdag településekkel, elégedett emberekkel, robusztus erődítményekkel. Semmi nem volt valódi, terjesztették ellenfelei később: Katalin cárnő csak az ő megtévesztésére felállított homlokzatokat látott. Noha mindez valószínűleg csak rosszindulatú pletyka, a Patyomkin-falu elnevezés, mint a kellemetlen tények hamis képpel való elfedésének szinonimája, mind a mai napig fennmaradt.
A jogászok felépítette Fidesz-állam ilyen Patyomkin-falu lesz.
A jog a társadalmi problémák kezelésének TECHNIKÁJA. Ha egy diktatúra csak erre a technikára támaszkodik, de tartalom nincs mögötte /ahogy nem volt például a nem kommunista dél-amerikai diktatúrák, Fulgencio Batista, a Castro előtti utolsó kubai diktátor mögött második elnökségében, Ngo Dinh Diem, Dél-Vietnam egykori diktátora mögött sem/, hiába támogatja meg szükség szerint fizikai erővel akár, nem maradhat fent sokáig.
Amikor megkezdődött a német visszavonulás a második világháborúban, a katonák a Heil Hitler! helyett új köszöntést találtak ki: Ein Liter!
Orbán Viktort már most, uralkodásának hajnalán megilletné valami hasonló.
2010. 07.09.