Helyreállítás Magyarországi Pártja


 

Habena Imperium Coniunctio Spes Obsisto Sepelio

Habena
Kormányozni
Imperium
Uralkodni
Coniunctio
Egyesíteni
Spes
Reményt adni
Obsisto
Szembeszállni
Sepelio
Végetvetni

Csókay András agysebész barátomat hat éves korom óta, azaz ötvenhárom éve ismerem. Egy osztályba jártunk általánosba és gimnáziumba is. Akkor még nem volt annyira vallásos, mint most, vagy talán másképpen volt az. Tegnap írt nekem két levelet. Elolvastam őket, és megkérdeztem tőle, hogy idézhetem-e nagy nyilvánosság előtt. Nyugodtan, írta. Nem fogok róla rosszat írni, mert ha valaki, akkor ő nem érdemli meg. Ezt pedig el fogom neki küldeni.

Tehát, amiről most szó lesz, nem András támadása. Nem a vallásos emberek támadása. Senkinek sem a támadása. De ezzel kapcsolatban - a kedves Olvasó már hozzászokott - most teszek egy kitérőt, pár mondat erejéig. Vannak néhányan, akik valamiféle szellemi erőszaknak fogják fel azokat, amiket tőlem olvasnak. Azt gondolják, hogy nekem az a hobbim, hogy a - például - magyar politikai életről írogassak éjnek évadján. Sőt már nappal is, ahogy egyikük ma megjegyezte. Osszam az észt, ahogyan én írtam valakiről a Kibicnek semmi nem drága elején. Nem. Nem ez a hobbim. Boldog lennék, ha valaki átvenné tőlem. Olyan valaki, aki VALAKI. Nem azok a közismert niemandok, akik politikusoknak merik nevezni magukat, holott legfeljebb primitív taktikusok, egyben profi útonállók és zsebmetszők. Nem én, még mielőtt a fejemre olvasnák ezt is. Nekem nem ez a rendelt feladatom. Legfeljebb az előkészítés, mintegy mellékfeladatként. Mellékútként, ha úgy jobban tetszik.
Tehát, akit zavar, ne olvassa. Ha mégis, és reagál, akkor az olvasottakban van valami, ami saját magában is megvan. Nem feltétlenül a tartalom. Lehet, hogy a stílus. De a stílus miért? Mert bántó? Az fáj, ami talált, mondogatta mindig az anyukám. Az dühös, akinek nincs igaza. Én nem vagyok dühös sem a világra, sem a kormányra (ettől még nem lesz igazam), csak konstatálom, amit, és szeretnék rajta változtatni. Nem dühből távolítanék el vagy korlátoznék embereket, hanem azért, mert úgy gondolom, hogy alkalmatlanok a vezetésre, vagy alkalmatlanok a kontroll nélküli társadalmi életre. De, hogy néha EGÉSZEN úgy hangzik! Az szenvedély, nem düh. Egy teljesen más műfaj, teljesen más következményekkel. Ha pedig néha úgy válaszolok, ahogy, az jószerivel csak türelmetlenség. Sokszor viszont nem. Ma például hosszas disputát folytattam egy úrral. Nem tudtam neki olyat mondani, amire ne akart volna riposztozni. Miért nem lettem dühös? Azért, mert megpróbálom az embert nézni a hozzászólások mögött. És abban a pillanatban, amikor valamiféle gyengeséget érzek, már mindegy lesz, hogy mit ír. Az nem cáfolat lesz, se nem kötekedés, hanem az ő lelki nyomorúsága. Amin segíteni kell(ene), nem biztos, hogy nekem, nem bántani őt. Igen, sapka sem volt rajtam. És igen, nekem is vannak nyomorúságaim.

András ORVOS. És hívő katolikus. Ami nem lenne akadálya, lásd Teilhard de Chardin, hogy minek, majd később. Nem, inkább most. A Teremtés más oldalról való megközelítésének. Nem mintha Chardinnel egyetértenék.
"Péter! Nagyon nagy tévedés, ha az embert fajként említjük. Minden ember Isten egyedüli alkotása. Az állat nem tudja átlépni a létkereteit, alá van rendelve a törvénynek és aszerint él, cselekszik. Az ember a képmás mivolta miatt, így a szabad akarata miatt fel van szabadítva a törvény alól. Pl. le tudja gyilkolni a magzatait vagy öregjeit (eutanázia). Darwin óriásit tévedett, ami alapjául szolgált később a holokausztnak vagy az indiánok kiirtásának. Az nagy felfedezése volt, hogy azt mondta hogy 'az első sejt teremtett volt' (the first cell was created)." Kijavítottam a hibákat, mert gyorsan írhatta, de különben egy az egyben idemásoltam. És a folytatás:
"Még annyi a kiegészítése, hogy az egyedüliségünk miatt jelenleg 8 milliárd különféle faj él a földön amiket embernek hívunk. Az egypetéjű ikerkutatás mindezt fényesen bizonyítja. Ugyanaz a genetikai állomány, neveltetés, ruha stb., mégis az egyik lehet szent, a másik gyilkos, mert teljesen külön két emberi személyről van szó, melyek nem tartoznak egy fajba. Kutyánál kutyább kutya nincs. De minket Isten felszabadított, és óriási engedményt (önkorlátozást) tett, hogy lemondott velünk kapcsolatban a mindenhatóságáról. Sajnos az emberiség csődje, hogy visszaél ezzel. Jézus megmutatta az utat, hogyan éljünk a szabadságunkkal, de mindenkinek önmagán múlik, hogy elfogadja-e vagy hátat fordít." Ezt is átjavítottam, de sem el nem vettem, sem hozzá nem adtam semmit.

Mindezeket tehát egy orvos írta. Nem is akármilyen orvos. Aki tanult biológiát. Anyukám - nem sokkal a halála előtt -, amikor az ő vallásosságáról, csodákról és az örök életről beszéltünk, azt mondta, hogy mint orvos, nem hívő, mint vallásos ember, igen. A "faj" már egyébként a biológusoknak és antropológusoknak is gondot okozott, amennyiben az emberről volt szó. Ezért találták ki a "rassz" kifejezést az "alfaj" helyett. A büszkeség, ugye. De amiről András ír, kicsit más. És összekeveredik a "szellem"-mel. Az állat és növény animált, lelkesített, mondja a katolikus teológia, egyedül az ember rendelkezik szellemmel. Szerintem nem rendelkezik, csak képviseli, illetve megtestesíti, annak az e világi analógja. Maga a tapasztalható szellem. Isten képmása. Isten VALAMELYIK képmása. Nem feltétlenül a "jó". Számunkra, mint MÁSIK ember: tükörkép. De az állatoknak is van szelleme, mondja a tradíció, csak CSOPORTSZELLEME. Ebben az értelemben minden ember valóban egy különálló fajnak számít. Ide kapcsolódna még, ha volna rá helyünk, a totem - például a turul - fogalma, de enélkül is túl hosszú lesz, azt pedig az Olvasó nem szereti. Két rövid, frappáns sor. Az biztos siker.
László András mondta egyszer, hogy a férfi és nő sem sorolható ugyanazon fajba. Erre sem térek ki, kedves hölgyolvasóknak azonban megnyugtatásul: ezt Ő mondta, nem én. De folytassuk a levelet.
Nem csak az ember Isten egyedi alkotása. Az egész világ Isten egyedi alkotása. (Nem vallásos olvasóim bocsássanak meg: most egy vallásos embernek válaszolok.) A szabad akarat - katolikus dogmatika - nem azt jelenti, hogy ki lehet Isten akarata alól bújni, hanem azt, hogy azt a rosszat, amit az ember tesz, Isten MEGENGEDŐLEG akarja. De az állat is le tudja gyilkolni a magzatokat, a másét éppúgy (például az oroszlán), mint a sajátját (például a jegesmedve), akkor különösen, ha úgy ítéli meg, hogy életképtelen (eutanázia állat módra). Ismertem egy kaukázusit, aki együtt élt egy nagyon öreg, nagyon kicsi kutyával. Érdekes módon a kicsi volt a főnök. Mégis, amikor megbetegedett, egy reggel átharapott torokkal találtak rá. Ez is eutanázia volt, állat módra.
Darwinnak valóban volt köze a holokauszthoz, és az egész náci vircsafthoz, de az indiánok kiirtásához nem. A fehér telepesek ugyan kétségkívül magasabbrendűnek gondolták magukat, de ez már jóval Darwin előtt is így volt, és nem csak Amerikában. De ez igaz minden nációra, feketéktől (zuluk-matabelék) a japánokig (a gajdzsin, fehér ember büdös). Sőt, magukra az indiánokra is. Nem kellett hozzá Darwin, elég volt a hordaösztön és az elvont gondolkodás násza. Darwin egyébként mondott még ezt-azt. Hogy az első sejtről mit, az se nem perdöntő, se nem bizonyíték, se semmi. Ezt mondta. Mit mondott volna mást, akkor, szegény feje.
Isten nem mondott le a mindenhatóságáról (omnipotencia). MEGENGEDETT egy s mást, de ettől ő még mindenható maradt. Nem kényszernek alávetve tette. Nem lett kevesebb. Mintegy átruházta az emberre saját mindenhatóságának egy részét. Ha én az egyik alárendeltemnek szabad kezet adok, attól még ő az alárendeltem marad. Bármikor visszavehetem.
Jézus valóban mutatott VALAMIT. Vagyis az evangelisták, apostolok, szentírók mutattak. Hogy mit, az más kérdés.

Mindenesetre, néha valóban nem érzem magam egy fajba tartozónak embertársaim egy részével. Ha más nem, ennyi biztos.

2015. 08. 06.

 

Szerző: 
Gaál Péter

Who knows, who cares for me?

A mi igazságunk nem a jobboldal vagy a baloldal igazsága!

 

 

A mi igazságunk, a PRÉDA igazsága!

"Viribus unitis" egyesült erővel

Politika-társadalom-ember | A hazugság messze eljuttat, de vissza sohasem. (közmondás)

Vallás-hit-filozófia | "Csak egy hősiesség van a világon: olyannak látjuk a világot, amilyen és szeretjük." (Romain Rolland)

Élet-lélek-gondolat | Amit nem fog kezed, szád hiába várja. (közmondás)

Írások

Kommentek:

Archív-írások 1